Egészség

Öt szokás, amelytől napról napra butábbak leszünk

Koncentrációhiány, rossz memória és döntésképtelenség?

Kávé reggel, munka a képernyő előtt, egy pohár bor este – sok minden automatikusan zajlik a mindennapokban. Néhány ilyen rutin ártalmatlan, mások viszont többet ártanak nekünk, mint gondolnánk. Különösen kritikus a helyzet, ha az agyról van szó.

Öt szokás, amelytől napról napra butábbak leszünk
Képünk illusztráció
Fotó: NorthFoto

Bizonyos viselkedési minták mérhetően ronthatják szellemi teljesítményünket. A szakértők figyelmeztetnek: a szokások butábbá tesznek minket, ha nem szakítunk velük időben.

Ez nem az absztrakt IQ-értékekről szól. A középpontban az a kérdés áll, hogy mennyire vagyunk képesek a mindennapi életben problémákat megoldani, döntéseket hozni és információkat feldolgozni. A pszichológusok ezt „sikeres intelligenciának” nevezik. Ez pedig sokkal inkább függ a napi rutinjainktól, mint sokan gondolnák - írja a focus.de.

1. Merev gondolkodás

Egy elterjedt tévhit szerint az intelligencia nem változtatható. Aki ezt hiszi, elszalasztja a lehetőségeket – állítja a Psychology Today egyik cikke. Ezt a hozzáállást a pszichológiában „fix gondolkodásmódnak” nevezik. Az ellenkezője – az úgynevezett „növekedési gondolkodásmód” – viszont abból indul ki, hogy az intelligencia edzhető, mint egy izom.

Blackwell és kollégái sokszor idézett tanulmánya bizonyítja, hogy azok a diákok, akik ezzel a hozzáállással tanulnak, egy éven belül javítottak matematikai teljesítményükön. Azonos korú, merev gondolkodásmódú társaik stagnáltak. „Lenyűgöző, hogy a belső forgatókönyv, amelyet lejátszunk, szó szerint megváltoztathatja teljesítményünk irányát” – írták a kutatók.

2. Alváshiány

Az alvás az agy számára sokkal több, mint egy szünet. Éjszaka feldolgozza az élményeket, összekapcsolja az emlékeket és meggyógyítja önmagát. Ha ez az idő hiányzik, a teljesítmény érezhetően csökken.

Egy EEG-vizsgálat megállapította, hogy már 24 óra alváshiány is jelentősen meghosszabbítja a reakcióidőt. A kevésbé súlyos alváshiánynak is vannak következményei: romlik a figyelem, az ítélőképesség és a memória. „Az alvás sok faj jólétének szerves része. Agyunk az belső óra ritmusához van kötve” – áll a vizsgálatban.

3. Alkohol fogyasztás

Az alkohol nem csak rövid távon változtatja meg a gondolkodást. Tanulmányok bizonyítják, hogy már a rendszeres, mérsékelt fogyasztás is tartós károsodást okozhat az agyban.

Egy 1781 elhunyt személyt vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy a súlyos alkoholistáknál 133 százalékkal magasabb volt az agyi érkárosodás valószínűsége. A korábbi súlyos alkoholistáknál is 89 százalékkal magasabb volt, mint az absztinens személyeknél. Ezenkívül az úgynevezett tau-fibrillumok, amelyek szoros kapcsolatban állnak az Alzheimer-kórral, az erős ivók esetében 41 százalékkal, a korábbi ivók esetében pedig 31 százalékkal gyakrabban fordultak elő. „Még a mérsékelt alkoholfogyasztás is hosszú távon ronthatja a kognitív teljesítményt” – figyelmeztetnek a kutatók.

4. Strukturális hiány

Az agynak világos folyamatokra van szüksége. Strukturális hiány esetén az embernek olyan érzése támad, mintha üresjáratban lenne. Aki folyamatosan halogatja a feladatokat, kevésbé hatékonyan dolgozik, és egyúttal stresszesebbnek érzi magát.

Rinaldi és munkatársai tanulmánya azt mutatja, hogy a halogatásra hajlamos diákok rosszabb eredményeket értek el az úgynevezett végrehajtó funkciókat vizsgáló tesztekben. „A legbrilliánsabb gondolkodóknak is fegyelemre és struktúrára van szükségük ahhoz, hogy teljes mértékben működőképesek legyenek” – ez a tanulmány következtetése.

5. Negatív környezet

A szellemi környezet ugyanolyan fontos, mint az alvás vagy a táplálkozás. A negatív emberek, a folyamatos zavaró tényezők vagy a felesleges tartalmak túlzott mennyisége olyan hatással vannak az agyra, mint a gyorséttermi ételek.

Eyre, House, Hill és Griffiths 2017-es hosszú távú tanulmánya bizonyítja, hogy a tinédzserek hangulata idővel igazodik barátaik hangulatához. Különösen a negatív érzelmek bizonyultak fertőzőnek. „Az alapvető mentális szint csendben igazodik az érzelmi „táplálékhoz”, amit kapunk” – írják a szerzők.

Hogyan lehet ellensúlyozni ezt a hatást?

Mind az öt pont azt mutatja, hogy nem a látványos események, hanem a kis rutinok határozzák meg mentális fittségünket. Különösen veszélyesek, mert gyakran alig vesszük őket észre. Az önismeret hiánya fokozza a hatást. „Ha nem figyelünk oda arra, ami a fejünkben zajlik, ezek a minták észrevétlenül folytatódnak” – magyarázzák a pszichológusok.

Már néhány apró változtatás is elegendő ahhoz, hogy megállítsuk a lefelé irányuló tendenciát. Különösen hasznosak a következő megközelítések:

  • Alvás védelme: Tartsa be a szabályos alvási időket és kerülje az alváshiányt.
  • Alkoholfogyasztás csökkentése: Gondolja át a rendszeres alkoholfogyasztást és szükség esetén korlátozza azt.
  • Struktúra létrehozása: Ossza fel egyértelműen a feladatokat, állítson be határidőket és tartsa be azokat.
  • A szociális környezet felülvizsgálata: Tartson kapcsolatot olyan emberekkel, akik pozitív és stabil hatást gyakorolnak Önre.
  • A növekedési gondolkodásmód elősegítése: Ismerje el saját tanulási képességét, és célzottan edzze azt.

Aki eleget alszik, kevesebbet iszik, világos rutinokat tart fenn és pozitív környezetet választ, az erősíti koncentrációját, memóriáját és döntéshozatali képességét.

Kapcsolódó írásaink