Miért meglepően jó az éneklés az egészségnek?

„Az éneklés kognitív, fizikai, érzelmi és társadalmi cselekvés” – mondja Alex Street, a Cambridge-i Zenei Terápiás Kutatóintézet kutatója, aki azt vizsgálja, hogyan lehet a zenét felhasználni gyermekek és felnőttek agyi sérüléseinek gyógyítására, számol be a BBC.

A pszichológusok régóta csodálkoznak azon, hogy az együtt éneklő emberek hogyan tudnak erős társadalmi összetartozás-érzetet kialakítani. Kutatások kimutatták, hogy teljesen idegen emberek is szokatlanul szoros kötelékeket alakíthatnak ki, ha egy órán át együtt énekelnek.

Talán nem meglepő, hogy az éneklésnek egyértelmű fizikai előnyei vannak a tüdőre és a légzőrendszerre. Néhány kutató például az éneklést használja a tüdőbetegségben szenvedő emberek segítésére.

Jó rezgések

Az éneklésnek azonban más mérhető fizikai hatásai is vannak. Kiderült, hogy javítja az emberek pulzusát és vérnyomását. A csoportos vagy kórusos éneklés még az immunrendszer működését is javítja, ami egyszerűen csak ugyanazon zene hallgatásával nem érhető el.

Erre különböző magyarázatok vannak. Biológiai szempontból úgy gondolják, hogy az éneklés aktiválja a vagus ideget, amely közvetlenül kapcsolódik a hangszálakhoz és a torok hátsó részén található izmokhoz. Az éneklés során végzett hosszan tartó és kontrollált kilégzés endorfinokat szabadít fel, amelyek az örömhöz, a jó közérzethez és a fájdalomcsillapításhoz kapcsolódnak.

Az éneklés aktiválja az agyunk mindkét oldalán található széles idegsejt-hálózatot, ami a nyelv, a mozgás és az érzelmekért felelős régiók aktiválódását eredményezi. Ez, az énekléshez szükséges légzésre való koncentrációval kombinálva, hatékony stresszoldó hatást eredményez.

„A jó közérzetet kiváltó reakciók a hangosabb hangokban, az arckifejezésekben és a testtartásban nyilvánulnak meg” – mondja Street.

Ezeknek az előnyöknek mélyen gyökerező okai is lehetnek. Egyes antropológusok úgy vélik, hogy hominida őseink még mielőtt megtanultak beszélni, énekeltek, és hangokkal utánozták a természet hangjait vagy fejezték ki érzéseiket. Ez kulcsszerepet játszhatott a komplex társadalmi dinamika, az érzelmi kifejezés és a rituálék kialakulásában. Street rámutat, hogy nem véletlen, hogy az éneklés minden ember életének része, függetlenül attól, hogy zeneileg tehetséges-e vagy sem, és megjegyzi, hogy agyunk és testünk születésünktől fogva úgy van beállítva, hogy pozitívan reagáljon az énekre.

„A gyermekeknek altatódalokat énekelnek, a temetéseken pedig dalokat” – mondja. „A szorzótáblát énekléssel, az ABC-t pedig ritmikus és dallamos szerkezettel tanuljuk meg.”

Gyűljünk össze

De nem minden éneklési forma egyformán jótékony hatással bír. Például kiderült, hogy a csoportban vagy kórusban való éneklés nagyobb mértékű pszichológiai jólétet eredményez, mint a szólóénekesek esetében. Ezért az oktatási kutatók az éneklést eszközként használják a gyermekek együttműködésének, nyelvi fejlődésének és érzelmi szabályozásának elősegítésére.

Az éneklés talán legfigyelemreméltóbb előnye, hogy úgy tűnik, szerepet játszik az agy károsodásainak helyreállításában.

Az orvosok is az énekléshez fordulnak, hogy javítsák a különböző egészségügyi problémákkal küzdő emberek életminőségét. Világszerte kutatók tanulmányozták a rákos és stroke-túlélők, a Parkinson-kórban és demenciában szenvedők, valamint gondozóik számára létrehozott közösségi kórusokban való részvétel hatását. Például az éneklés javítja a Parkinson-kórban szenvedő betegek artikulációs képességét, ami a betegség előrehaladtával egyre nehezebbé válik számukra.

Az éneklés az általános egészség javításának egyik módja is, mivel kimutatták, hogy alulértékelt edzésforma, amely összehasonlítható a gyors séta edzésével. „Az éneklés fizikai tevékenység, és hasonló előnyökkel járhat, mint a testmozgás” – mondja Adam Lewis, a Southampton Egyetem légzésfizioterápiás tanszékének docense.

Egy tanulmány szerint az éneklés, valamint a képzett énekesek által a hangmagasság és a ritmus fejlesztésére alkalmazott különböző hanggyakorlatok a szív és a tüdő számára hasonló edzésnek számítanak, mint a futópadon való mérsékelt tempójú séta.

A kutatók azonban szívesen kiemelik a csoportos éneklés gyakran alulértékelt előnyeit is a hosszú távú krónikus betegségekben szenvedő emberek pszichéje szempontjából. Street elmagyarázza, hogy az éneklés lehetővé teszi ezeknek az embereknek, hogy arra koncentráljanak, amit tudnak, ahelyett, hogy arra figyelnének, amit nem tudnak.

„Hirtelen egyenlőséget teremt a teremben, ahol a gondozók már nem gondozók, és az egészségügyi szakemberek is ugyanazt a dalt éneklik ugyanúgy” – mondja Street. „És nincs sok más, ami ezt megtenné.”

Talán a legfigyelemreméltóbb előnye az éneklésnek, hogy úgy tűnik, szerepet játszik az agy károsodásainak helyreállításában. Ezt szemlélteti az egykori amerikai kongresszusi képviselő, Gabrielle Giffords története, aki túlélte a fejbe lövését egy 2011-es merénylet során. Giffords hosszú évek alatt újra megtanult járni, beszélni, olvasni és írni, a terapeuták pedig gyermekkori dalait használták fel, hogy segítsék neki visszanyerni beszédkészségét.

A kutatók hasonló módszereket alkalmaztak a stroke-ot túlélők beszédkészségének helyreállítására, mivel az éneklés biztosítja a sok órányi ismétlést, amely szükséges az agy két féltekéje közötti új kapcsolatok kialakításához, amelyek gyakran megsérülnek egy akut stroke következtében. Az éneklésről azt is gondolják, hogy fokozza az agy neuroplaszticitását, ami lehetővé teszi, hogy újrahálózza magát és új idegrendszeri hálózatokat hozzon létre.

Vannak elméletek, amelyek szerint az éneklés a kognitív hanyatlásban szenvedő embereknek is segíthet, mert intenzív igénybevételt jelent az agy számára, folyamatos figyelmet igényel, és stimulálja a szavak keresését és a verbális memóriát.

„Egyre több bizonyíték támasztja alá az éneklés kognitív előnyeit idősebb felnőttek esetében” – mondja Teppo Särkämö, a Helsinki Egyetem neuropszichológia professzora. „Még mindig keveset tudunk azonban arról, hogy az éneklés valóban lassíthatja-e vagy megakadályozhatja-e a kognitív hanyatlást, mivel ehhez nagyszabású, több éves követéses tanulmányokra lenne szükség.”

Street szerint az éneklés hatalmas hatásait bemutató összes kutatás – legyen az társadalmi vagy neurokémiai szinten – aláhúzza, miért is olyan univerzális része az emberi életnek. Az egyik aggodalma azonban az, hogy mivel az emberek egyre több időt töltenek a technológiával való kapcsolattartással, ahelyett, hogy énekléshez hasonló tevékenységeken keresztül egymással lennének kapcsolatban, viszonylag kevesen tapasztalják meg annak előnyeit.