A helytelen folyadékfogyasztás hibernált állapotot vált ki a szervezetben

Aki napközben elfelejti inni, nyilvánvalóan többet kockáztat, mint száraz ajkak vagy fejfájás. Egy nemzetközi tanulmány kimutatja, hogy a folyadékhiánynak sokkal súlyosabb következményei lehetnek: a test egy ősi biológiai programmal reagál a vízhiányra – és elkezdi tárolni a zsírt. Nem azért, mert energiára van szüksége, hanem hogy biztosítsa a vízellátást. A mechanizmus az állatvilágból származik, és megmagyarázhatja, miért híznak meg sokan normális étrend mellett is.

A tanulmány a „Journal of Internal Medicine” című folyóiratban jelent meg, és többek között a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem is támogatta. Az amerikai orvos, Richard J. Johnson vezette csapat azt vizsgálta, hogyan reagálnak az állatok és az emberek a vízhiányra – és meglepő párhuzamokat talált az elhízás és a hibernálás között.

Hibernálás közben nincs mit inni – ezért a test a zsírkészletekhez nyúl

Sok emlős – például a sün, a mormota vagy a medve – hónapokig táplálék és víz nélkül tölti a telet. Hogy ne száradjanak ki, testük a zsírkészleteket energiává és úgynevezett „metabolikus vízré” alakítja át. Ez a víz a zsírlebontás során keletkezik, és stabilizálja a folyadékháztartást.

A vazopresszin hormon központi szerepet játszik ebben. Ez szabályozza, hogy a test mennyi vizet tárol, és egyúttal befolyásolja az anyagcserét is. Ősszel, röviddel a hibernálás előtt, a vazopresszin szintje jelentősen emelkedik. Ez szomjúságot, fokozott vízfelvételt és zsírkészletek felhalmozódását eredményezi. A hibernálás alatt a hormonszint újra csökken, az állatok zsírjukból élnek – és abból nyerik a vizet.

A tanulmány szerint az elhízás eredetileg természetes célt szolgálhatott: biztosította a túlélést a szűkösség idején. A szerzők szerint ez a gondolat az embereknél előforduló elhízás megértése szempontjából is releváns.

Johanna Painer-Gigler, a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem Vadállatok Kutatóintézetének (FIWI) munkatársa így magyarázza: „Feltételezzük, hogy a zsírból történő víztermelés nem tud lépést tartani a szükséglettel. A sekély légzés a vér túlzott savasodását okozza, ami arra kényszeríti az állatokat, hogy rövid időre felébredjenek. Ezalatt átállnak a szénhidrát-anyagcserére, gyorsan vizet nyernek, majd visszatérhetnek a hibernálásba.”

Miért halmoz fel az ember zsírt a hibernáláshoz?

Úgy tűnik, hogy ez a mechanizmus az embereknél is aktív – csak észrevétlenül. Ha túl keveset iszunk, a test ugyanazt a folyamatot indítja el, mint egy állat száraz időszakban: zsírt tárol, hogy felkészüljön az esetleges vízhiányra. „Az elhízott embereknek gyakran magas a vazopresszin szintje a vérben, és dehidratáció jeleit mutatják” – írják a szerzők, számol be a focus.de.

Ez azt jelenti, hogy a zsírpárnák nem mindig csak a túlzott étkezés következményei. Jele lehet annak is, hogy a test víztartalékokat próbál felhalmozni. A gyakori hőhullámok és magasabb hőmérsékletek idején ez a felismerés még nagyobb jelentőséget kap. Hiszen aki rendszeresen dehidratálódik, az folyamatosan újra aktiválja ezt a védelmi mechanizmust.

A cukor és a só súlyosbítja a hatást

A tanulmány egy további tényezőre is rámutat: a fruktózra. A gyümölcscukor, amely számos feldolgozott élelmiszerben és üdítőitalban megtalálható, elősegíti a vazopresszin kiválasztását, és így fokozza a szomjúság, a vízvesztés és a zsírlerakódás körforgását. „A folyamatot a sóbevitel tovább stimulálja” – magyarázzák a szerzők.

Ez kettős hatást eredményez: a só fokozza a szomjúságot, a fruktóz pedig erősíti a hormonális reakciót. A test zsírkészleteket halmoz fel, bár valójában nincs vízhiány. A modern ember számára, aki édes italokat és sós snackeket fogyaszt, ez az ősi mechanizmus tartós aktiválódásához vezethet.

A víz és a zsír szorosan összefügg a szervezetben

A kutatók arra is utaló jeleket találtak, hogy az elhízott emberek átlagosan kevesebb vizet isznak, és ugyanakkor magasabb a vazopresszin hormon koncentrációja a szervezetükben. Ez az egyensúlyhiány elősegítheti a zsírképződést és lassíthatja a zsírégetést.

A tanulmány szerzői még egy lépéssel tovább mennek: feltételezik, hogy a modern fogyókúrás szerek, mint például a semaglutid (GLP-1-agonisták), valószínűleg azért is segítenek a fogyásban, mert gátolják a vazopresszin és a glukagon termelését. Ez a gátlás gyengítheti a leírt biológiai szabályozó ciklust, amely vízhiány esetén aktiválja a zsírraktározást. Ez nem egy bizonyított mechanizmus, hanem a tanulmány szerzőinek hipotézise.

A megfelelő folyadékbevitel segít a fogyásban

Aki eleget iszik, nyilvánvalóan megszakíthatja a leírt folyamatot. A víz egyensúlyban tartja a hormonszintet és megakadályozza, hogy a test takarékos üzemmódba váltson. Németországban a Német Táplálkozástudományi Társaság (DGE) azt ajánlja a felnőtteknek, hogy naponta körülbelül 1,5 liter folyadékot igyanak – lehetőleg vizet vagy cukrozatlan italokat. Hőség, sportolás vagy erős izzadás esetén a szükséglet ennek megfelelően nő.