A hörgőgyulladás (bronchitis) a tüdő nagy és közepes légútjait érintő gyulladás, melyet sokszor kísér köhögés, illetve köpetürítés. Akut és krónikus formában is előfordulhat.
Akut esetben a gyulladás többnyire virális eredetű, de okozhatja baktérium is, míg krónikus esetben sokszor a dohányzás áll a betegség hátterében. A krónikus bronchitis a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) tünetegyüttesének része is lehet.
Minden életkorban előfordulhat, de akut bronchitis esetén leggyakrabban a gyermekek érintettek, különösen ötéves kor alatt. A betegség megjelenése télen a leggyakoribb, főleg megfázást vagy influenzát követően.
Krónikus bronchitis főleg 40 éves korban gyakori. Megelőzésében és kezelésében kiemelt jelentőséggel bír a dohányzás mellőzése.
A hörgőgyulladást akut esetben 7-10 napig tartó tünetek kísérik, míg krónikus esetben a tünetek hónapokig, akár évekig is fennállhatnak.
A hörgőgyulladás tünetei lehetnek: köhögés; köpetürítés; zihálás, nehéz légzés; mellkasi fájdalom; mellkasi szorító érzés; fáradtság; hőemelkedés.
A köpet színe lehet átlátszó, fehér, sárgás vagy zöld, bizonyos esetekben akár véres is lehet.
Akut bronchitist kísérhetnek további influenzaszerű tünetek is, például fejfájás, végtagfájdalom, torokfájás, orrdugulás, orrfolyás.
Krónikus bronchitis esetén a tünetek több mint három hónapig fennállnak, és visszatérő epizódokban jelentkeznek minimum két éven át. Krónikus esetben tehát a tünetek hullámzók, felülfertőződés esetén pedig tovább súlyosbodhatnak a panaszok.
Amennyiben tünetei hosszan fennállnak vagy súlyosbodnak, mihamarabb keresse fel háziorvosát. Krónikus lefolyású betegségnél háziorvosa gondoskodni fog a szükséges vizsgálatok megszervezéséről.
Akut bronchitist a legtöbb esetben vírusfertőzés okoz, különösen gyakori az influenza okozta megbetegedés előfordulása.
A krónikus bronchitis elsődleges kiváltó tényezője a dohányzás, illetve a szennyezett levegő vagy az irritáló gázok, gőzök belélegzése. Krónikus légúti megbetegedés szempontjából különösen veszélyeztetettek azok, akik ilyen környezetben dolgoznak.
A dohányzás kiemelt jelentőségű mind az akut, mind a krónikus bronchitis kialakulásában. Fontos tisztában lenni azzal, hogy nem csak a dohányzó esélyét növeli ezekre a betegségekre, hanem a dohányzást passzívan elszenvedő családtagok, a környezet esélyét is.
Az influenza, pneumococcus vagy szamárköhögés elleni oltás hiánya szintén növeli a hörgőgyulladás kialakulásának esélyét.
Az akut bronchitis előrehaladtával tüdőgyulladás is kialakulhat bizonyos esetekben, ilyenkor a fertőzés tovaterjed a tüdő alsóbb légútjaiba.
Hosszú távon visszatérő krónikus bronchitises epizódok COPD kialakulását eredményezhetik, ami a tüdő vissza nem fordítható károsodásával jár.
A tüneteket otthon is megpróbálhatjuk enyhíteni, amelynek több módszere is lehet, mint inhaláció; párologtató, párásító használata; meleg fürdő; irritáló gázok, cigarettázás mellőzése; megfelelő folyadékbevitel biztosítása; fájdalom- és lázcsillapító; köptető alkalmazása; köhögéscsillapító alkalmazása; krónikus esetben légzőtorna.
Az akut bronchitis megelőzésében fontos a higiénés szabályok betartása, a gyakori kézmosás, illetve az influenza elleni védőoltás által nyújtott védelem.
Az akut bronchitis fertőző, így ha ebben a betegségben szenved, felgyógyulásáig mellőze a társasági életet, maradjon otthon, míg a tünetei fennállnak!
A fertőzés főként a köhögés során levegőbe került vírusok vagy baktériumok útján terjed, így fontos, hogy köhögéskor takarja el a száját kezével vagy a könyökhajlatával, és ezt követően alaposan mosson kezet, hiszen a kezén megragadt kórokozók legalább 24 órán át életképesek, és tovább fertőzhetnek.
