Az Alzheimer-kór diagnosztikájában a változás korszakába lépünk, mivel bejelentették a betegség új diagnosztikai irányelveit. A remények szerint a vér biomarkerek nagyobb hangsúlyozása segíthet abban, hogy több beteget korábban diagnosztizáljanak, és ez csökkentheti az invazívabb és drágább vizsgálatok szükségességét – írja az IFLScience.
Az új kritériumokat egy szakértői csoport dolgozta ki a Nemzetközi Alzheimer-társaság és az amerikai Nemzeti Idősügyi Intézet támogatásával.
Az Alzheimer-kór kimutatására szolgáló vértesztek már évek óta fejlesztés alatt állnak, de csak a közelmúltban mutatták ki meggyőzően, hogy a klinikumban is alkalmazhatóak. Eddig csak néhány, speciális kezelőközpontokhoz hozzáférő beteg jutott hozzá az Alzheimer-kór vérvizsgálatához, de a tudósok reményei szerint ez hamarosan sokkal szélesebb körben elérhetővé válhat.
„A biomarkerek új generációja áll rendelkezésre az Alzheimer-kór egyre hatékonyabb kimutatására. Alzheimer-központunkban már sok tapasztalatot szereztünk ezzel kapcsolatban, de hosszú távon a vizsgálatot a háziorvos beutalója után is sikerrel lehet alkalmazni” – magyarázta közleményében Charlotte Teunissen, az amszterdami UMC neurokémia-professzora, aki részt vett az irányelvek kidolgozásában.
A kognitív károsodás első jeleit mutató betegek számára – amelyek lehetnek vagy nem lehetnek összefüggésben az Alzheimer-kórral –, ha ezt egy egyszerű vérvizsgálattal meg lehet erősíteni, az megnyugvást jelenthet – vagy a korai Alzheimer-kór esetében lehetővé teheti a kezelés megkezdését, mielőtt a betegségnek esélye lenne arra, hogy súlyos károkat okozzon az agyban.
Jelenleg az Alzheimer-kór diagnózisa a betegséget jellemző kóros fehérjék kimutatására támaszkodik az agy-gerincvelői folyadékból (liquor) vett mintákban vagy magában az agyban pozitronemissziós tomográfia (PET) segítségével.
A liquort lumbálpunkcióval, más néven gerincvelői csapolással nyerik, amely egy invazív és néha kényelmetlen eljárás. A liquorben a tau fehérje megnövekedett szintje az Alzheimer-kór jelenlétére utal, bár a tudósok még mindig megosztottak abban a kérdésben, hogy ez a növekedés pontosan miért következik be, még az agy súlyos károsodása nélküli betegeknél is.
A PET-vizsgálat nem invazív, de drága és logisztikailag bonyolult lehet az elvégzése. Az amiloid-PET-vizsgálat kimutatja az Alzheimer-kór egyik jellemzője, a kóros amiloid-béta fehérje felhalmozódását az agyban. Az amiloidfehérjékhez kötődő, radioaktív molekulát fecskendeznek a szervezetbe, és a szkenner felfogja az általa kibocsátott, kis mennyiségű sugárzást.
Az új diagnosztikai irányelveket bemutató kutatók kiemelték, hogy a vérvizsgálat viszonylag olcsó, számos helyen elvégezhető, és remélhetőleg kevésbé lesz stresszes a betegek számára. Bár bizonyos esetekben továbbra is szükség lehet lumbálpunkcióra és PET-vizsgálatra, remélhetőleg ezek szükségessége csökken.
Az új iránymutatás bejelentésére azután került sor, hogy a lecanemab, az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kóros amiloidplakkjait célzó gyógyszer 2023 júliusában megkapta az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) teljes körű engedélyét. Egy hasonló gyógyszer, a donanemab készítői az év elején pozitív eredményekről számoltak be egy 3. fázisú klinikai vizsgálatról. A kutatás más területeken is gyors ütemben halad előre, nagy előrelépések történtek a betegséget célzó vakcinázási technológia terén.
Az új iránymutatások mögött álló csoportok szerint a könnyebb, korábbi diagnózis a „kezelés kapuja”, így a hír nem is lehetne időszerűbb. A vér biomarkerek kutatása folytatódni fog, és a vizsgálatokat tovább fogják finomítani, de ez egy újabb pozitív előrelépés egy olyan betegség elleni küzdelemben, amely tavaly becslések szerint csak az Egyesült Államokban 6,5 millió idős embert érintett.
