Orbán Viktor személyesen ellenőrizte a gátakat, kivette a részét az árvíz elleni védekezésből is. A miniszterelnök reggel a saját YouTube-oldalán tartott árvízinfót, ami lényegében egy újítás, hiszen a magyar kormányfő személyesen számolt be az árvízhelyzetről.
A dunai árhullám Dévénynél tart, Budapesten várhatóan szombat délután, este tetőzhet a folyó a 2013-as vízállásnál 40-50 centiméterrel alacsonyabban, 846 centiméteren; a budapesti alsó rakpartokat valamikor a jövő hét közepén nyithatják újra – mondta a miniszterelnök szerda reggel Budapesten sajtótájékoztatón. Orbán Viktor közölte, a védekezésben résztvevők rendkívül magabiztosan és szervezetten végzik a munkájukat.
Orbán Viktor ismertetése szerint a Lajta csütörtökön Mosonmagyaróvárnál fog tetőzni a valaha mért legmagasabb vízszintet megközelítve. Közölte, jelenleg 544 kilométer hosszúságban folyik árvízi védekezés a Dunán, a Lajtán, a Rábán és a Marcalon.
Elmondta, a védekezésben részt vevő vízügyesek, katonák, rendőrök, katasztrófavédelmisek, sőt az önkéntesek is rendkívül higgadtan, nyugodtan, magabiztosan és szervezetten végzik a munkájukat.
Közölte azt is, hogy kétféle védelmi rendszer van Magyarországon. Vannak olyan szakaszok, amelyekért az állam és vannak olyanok, amelyekért az önkormányzat tartozik felelősséggel. Az állami védettségű területeken a készültségi szint elérte a 100 százalékot. Az önkormányzatok nagy részénél is így áll a helyzet, de van néhány település, ahol még nincsenek 100 százalékon, de mindenhol 50 százalékon áll a készültség – fejtette ki. Hozzátette: az árvízvédelmi operatív törzs reggeli ülésének egyik legfontosabb pontja az volt, hogyan biztosítsák az önkormányzati és az állami védekezés összehangolásának legoptimálisabb formáját.
Ez is működni fog – jelentette ki, hozzátéve, az ülésen Karácsony Gergely főpolgármester is ott volt.
Összesen 4392 ember dolgozik a védekezésben
A vízügy, a honvédség, a katasztrófavédelem, a rendőrség és elítélt rabok, összesen 4392 ember vesz részt az árvíz elleni védekezésen; jelenleg Pilismarót, a 11-es főút egyes szakaszai, a Margitsziget és a Batthyány téri 2-es metró a legnehezebb helyszínek – mondta Orbán Viktor
A miniszterelnök jelezte: a Duna és a Lajta mosonmagyaróvári szakaszánál 12 kiemelt állami helyszínen folyik védekezés, töltésmagasítás, fóliázás, nyúlgátépítés. Ezen a területen a felhasznált homokzsákok száma 39 335.
Az önkormányzati védvonalakon 31 kiemelt helyszínen zajlik munka, ott eddig 1 421 500 homokzsákot töltöttek meg, amelyeket nagy részben fel is használtak.
Pilismaróton körülbelül 500 ember dolgozik, 35 ezer homokzsákot kellene beépíteni, a nyúlgát készültsége most hagyja el a 70 százalékot, „tehát ott dolgoznunk kell” ma és holnap – mondta.
A 11-es főút egyes szakaszait nem lehet megvédeni, az operatív törzs ezért úgy döntött, hogy megkerülő utakat nyitnak a lezárt szakaszok helyett.
Orbán Viktor kitért arra: nehéz helyszín a Margit-sziget és a Batthyány téri 2-es metró, ahol nem tudják megakadályozni, hogy a víz beszivárogjon, de a vízügyesek vállalták, hogy a víznyelő rácsok felé tudják terelni a beszivárgó vizet, így talán még a metró közlekedését sem kell leállítani.
Fontos döntés volt a védelmi rendszer megerősítése 2013 után
Komoly, fontos sikernek nevezte Orbán Viktor, hogy 2013 után 435 milliárd forint értékben hajtott végre a kormány árvízvédelmi fejlesztéseket, beruházásokat. Ezek eredményeként most több helyen nincs szükség további védekezésre, mert a megépített védművek jól működnek, és megtartják a vizet.
A miniszterelnök felidézte: a Duna mentén egy 150 milliárdos fejlesztési programot hajtottak végre, melynek köszönhetően olyan helyeken, ahol „2013-ban igencsak rezgett a léc”, mint például Komáromnál, hogy meg tudják-e védeni az adott partszakaszokat, most nincs is szükség önkéntesekre, homokzsákra, nyúlgátépítésre vagy a gátszint emelésére.
Most látszik az is, hogy jó döntés volt a Mosoni-Duna torkolati műtárgynak a megépítése. A létesítmény, amit 2022-ben adtak át, lehetővé teszi, hogy a dunai árvizeket kizárják a Mosoni-Duna-ágból, megvédve ezzel Győrt.
Ugyancsak fontos volt a Barát-patak torkolati műtárgyának megépítése – tette hozzá Orbán Viktor. A jövőbeni feladatokról szólva kiemelte: a mostani árvíz levonulása után „sietnünk kell” Esztergomban, ahol éppen most „építjük a magasabb gátat”, „erősítjük a védműveket”. Emellett egy 40 milliárd forintos program keretében fejlesztik a szigetközi mellékág védekezését.
