Senki nem marad az utcán és nem szorul ki a hajléktalan-ellátó intézményekből férőhelyhiány miatt – közölték lapunkkal a nagyvárosok önkormányzatai. A helyhatóságok pedig arra is felkészültek, hogy igény esetén további férőhelyek biztosításával be tudják fogadni azokat, akik eddig nem vették igénybe az ellátást.
Sokan már csak a nappalokat töltik közterületen (képünk illusztráció) (Fotó: Katona László)
Október 15-én lépett életbe a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tilalma, azaz szabálysértést követ el, aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, és felszólítás ellenére sem hagyja el a tartózkodás helyszínét. Több nagyváros önkormányzatát is megkérdeztünk, milyen tapasztalatokat szereztek a jogszabályváltozás óta eltelt időszakban.
Kevesebben az utcán
Az új szabályozás óta eltelt hetek nagy részében kedvező volt az időjárás, az utóbbi napokban azonban tartósan hideg volt az országban. Annyi kijelenthető, hogy az utcákon sokkal kevesebb hajléktalan él, az emberek nagy része jogkövető módon igénybe veszi a szolgáltatásokat, felszólításokra elhagyja az utcát – számolt be lapunknak tapasztalatairól a Pécsi Önkormányzat. Hozzátették, a szállókon nőtt a szolgáltatásokat igénybe vevők száma, ami a jogszabályváltozásból következik, ám erre felkészült a helyi ellátórendszer. Azok, akik továbbra sem hajlandók a szállóra menni, azzal érvelnek, hogy az utcán szabadabb számukra az élet. Az ellátórendszerben szabályok vannak, amelyeket mindenkinek be kell tartani – szögezték le lapunknak.
Az önkormányzati fenntartású TÁMASZ Alapítványnál azonban arra is felkészültek, hogy, ha szükséges, további férőhelyek biztosításával befogadják mindazokat, akik eddig nem vették igénybe az ellátást. Amennyiben szükség lesz a bővítésre, úgy a pécsi önkormányzat támogatni fogja ebben a civil szervezeteket. Jelenleg olyan egyeztetések zajlanak, amelyek az esetleges férőhelybővítés és annak finanszírozási kérdéseit igyekeznek kezelni jogszabályokkal.
Motiváció
Szolnokon százhúszan-százötvenen kérnek segítséget a Hajléktalan-segítő Szolgálattól, jelenleg öt-tíz főre tehető azok száma, akik az éjszakáikat még közterületen töltik. A nappali melegedő szolgáltatásait azonban ők is igénybe veszik, illetve az utcai szociális munkásokkal folyamatosan kapcsolatot tartanak. Amint azt a város önkormányzatától megtudtuk, a megyeszékhelyen élő hajléktalan emberek ismerik az ellátórendszert és tudják, hogy melyik telephelyen, milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Erről az utcai szociális munkások egész évben tájékoztatják őket - hangsúlyozták lapunknak.
Szolnokon november 1-jétől, az időszakosan igénybe vehető férőhelyek kialakításától általában emelkedik a szállást igénybe vevők száma. A szakemberek különböző eszközökkel motiválják is az otthontalanokat az ellátások igénybe vételére, és az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, előbb-utóbb minden regisztrált megjelenik a nappali melegedőben vagy a szállást nyújtó intézményekben. Jelenleg mindössze ketten nem vették még igénybe a felkínált lehetőséget, ám egyikük nemrég érkezett a városba.
Ágy, meleg, étel
Miskolcon az igényeknek megfelelően elegendő számú férőhely áll rendelkezésre. Jelenleg négyszázötven embert tudnak fogadni egy időben a városban, akiket tájékoztattak a várható változásokról, és meggyőzték őket arról, hogy válasszák a sokkal komfortosabb és biztonságos intézményi ellátást, ahol az ágy, a meleg, és az étel mellett számos segítő szolgáltatást is igénybe tudnak venni. Senki nem marad az utcán, és nem szorul ki az intézményekből férőhelyhiány miatt. Amennyiben szükséges, az éjjeli menedékhelyek hálótermei pótágyazhatók, és a nappali melegedőhelyek is bővíthetők, a jogszabályi változásra tekintettel meghosszabbított nyitvatartás keretében vehetik igénybe a szolgáltatást a rászorulók – szögezte le a Magyar Hírlap érdeklődésére borsodi megyeszékhely önkormányzata.
A törvényi változásra reagálva, október elsejével a Magyar Vöröskereszt megnyitotta befogadó szálláshelyét is, amely a régióban egyedülálló szolgáltatás. A szervezet éppen a krízisidőszak kezdetére fejezte be harmincöt férőhelyes, férfiak számára fenntartott két hálóterének és a hozzá tartozó kiszolgálóhelyiségeknek a felújítását. A fejlesztést hetvenmillió forinttal támogatta a Európai Unió és magyar állam. Ez az intézmény a városban az egyetlen, ahol nőknek is szállást adnak. A népkonyhai szolgáltatásban a Vöröskereszt kétszáz, a Máltai Szeretetszolgálat százötven, valamint a Konventuális Minorita Ferences Rend századagos konyháját vehetik igénybe.
Az intézményi ellátást igénylők számában némi változás érezhető, vannak, akik az éjjeli menedékhely helyett inkább csak az új típusú befogadó szálláshely szolgáltatását veszik igénybe. A szociális szakemberek folyamatosan járják az ellátási területhez tartozó bel- és külterületi utcákat reggeltől este tíz óráig. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat diszpécserközpontot is működtet, amelyet a lakosság huszonnégy órában hívhat. A krízisautók este tíz től nyújtanak segítséget az éjszakai órákban. Jelzés esetén ezek az utcai szolgálatok fertőtlenítőbe, majd a huszonnégy órás egészségügyi centrumban biztosított orvosi vizsgálatra viszik a fedél nélküli embereket, ezután a város valamelyik hajléktalanszállójára, vagy szükség esetén a mentőkkel együttműködve a kórházba szállítják a rászorulókat.
