A nemzetgazdasági miniszter szerint ki fogják bővíteni azon szervezetek, tárgyalópartnerek körét, amelyekkel egyeztetés indul a tervezett járulékcsökkentésről.
Az adószakértő szerdán, az M1 aktuális csatornának kifejtette: jelenleg is van szociális adó kedvezmény, aki például szakképzetlen munkaerőt foglalkoztat, 14,5 százalék járulékkedvezményt kap. Ez nagyon jó volt, amíg növelni kellett a foglalkoztatást, de már a szakképzett munkaerő biztosítása a cél, ezért váltani kell - jelezte.
A munkavállalók 15 százalék szja-t és 18,5 százalék járulékot fizetnek. Ha 27 százalékkal nőnek a bérek, abból 9 százalék mindjárt vissza is megy a költségvetésbe, a járulékcsökkentés csak 18 százalék terhet jelent a büdzsének - mondta az adószakértő.
Hozzátette, a családi járulékkedvezményt azért vezették be, mert akadtak, akiknek olyan kevés volt a fizetésük, hogy a családi kedvezményt az szja terhére nem tudták igénybe venni. A bérek 27 százalékos emelése esetén okafogyottá válik a családi járulékkedvezmény, ami 60 milliárd forintos tétel. Úgy vélte, a családi járulékkedvezmény a legfőbb akadálya az egyszámjegyű szja megvalósításának.
Ha egyben kezelnék a meglévő járulékkedvezményeket, a családi járulékkedvezményt, illetve a szociális hozzájárulási adót, megteremthető lenne a fedezet nagy része. A munkáltatói terhek nem változnának, a munkavállalók sem tiltakoznának, lehetővé válna a képzett munkaerő visszacsábítása, emellett fogyasztásösztönző hatása is lenne az intézkedésnek - mondta Angyal József.
Elmondta: a kata esetében jövőre a kétszeresére, 6 millióról 12 millió forintra emelkedik a bevételi határ. Ezt a jelentős adómegtakarítást biztosító adózási formát több mint 160 ezren választották, a módosítás ezt újabb 50-60 ezer vállalkozásnak teszi lehetővé. Az áfában az alanyi mentesség értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése nemcsak adómegtakarítást, hanem jelentős adminisztrációcsökkentést is hoz - ismertette a tárcavezető.
A miniszter kiemelte: a köztehercsökkentés mellett egyszerűsödnek az eho szabályai, jövőre nem kell a kamatjövedelem után 6 százalékos ehót fizetni. Az eddig a különböző jövedelmeket terhelő, öt kulcsot (6, 14, 15, 20, 27 százalék) tartalmazó rendszert kétkulcsossá alakítják át, a 14 és a 27 százalékos mérték marad fenn. Így a jövőre tervezett eho-csökkentés 3 milliárd forintot hagy a lakosságnál - közölte Varga Mihály.
Elmondta: az ország versenyképességének javítását szolgálja, hogy a startup cégekbe történő befektetéseket adókedvezménnyel segítik, a startup cégek most "korai fázisú vállalkozások" néven szerepelnek az adótörvény-módosításokban. A kedvezményt a befektetés évében és az azt követő három évben lehet igénybe venni, a befektetési érték 25 százalékát kapják vissza a startup cégek. A módosításokkal másrészt arra törekszik a tárca, hogy a gazdaság tovább fehéredjen, és tovább szűkítsék az áfacsalások lehetőségét.
Varga Mihály utalt arra, hogy a cafeteria tervezett módosítása 1,5 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, és bővülnek a vállalkozások fejlesztésekhez kötődő adókedvezményei is.
A miniszter elmondta: a 2017-es költségvetési törvény módosítása a makrogazdasági számokat nem érinti, az államháztartási törvény tervezett változtatása a feszesebb, felelős kormányzati gazdálkodást segíti elő.
Varga Mihály szerint a kormány megvárja az új hitelminősítői döntést, utána határoz a letelepedési kötvény további sorsáról, de a konstrukció feltételeihez hozzá kell nyúlni. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: jó esély van arra, hogy a hitelminősítő kedvező döntést hozzon Magyarország befektetői besorolásáról. Elmondta: még nincs döntés arról, hogy a letelepedési kötvény marad-e az állampapírok között, vagy kivezetik, de ha esetleg "tartalékban" megtartják, a feltételein változtatni fognak. A kormány nem tervezi, hogy devizakötvényt bocsátana ki a nemzetközi piacokon, de a miniszter nem is zárta ki ennek lehetőségét.
Kérdésre válaszolva kiemelte: a tervezett járulékcsökkentés esetében nem volna helyes, ha arról a partnerekkel való tárgyalások nélkül döntenének, "dőreség" lenne, ha azt már január elsejétől meglépnék, mert a változtatás esetén felkészülési időt kell hagyni a bevezetésre. Hozzáfűzte: ebben az esetben egy kis lépés is 100 milliárd forintos változtatást eredményezhet, tekintettel arra, hogy nyugdíjbiztosítási alap mintegy 3100 milliárd, illetve az egészségbiztosítási 1900 milliárd forintos büdzsével gazdálkodik.
