A magyar gazdaság jó növekedési pályán van, a kormány célja, hogy elősegítse és erősítse a felzárkózást a fejlett ipari államokhoz - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a HG Media csoport Fókuszban konferenciasorozat - 2017 a lehetőségek éve címmel tartott rendezvényén, Budapesten.
Ezt a versenyképesség erősítésével, a minőségi foglalkoztatás bővítésével, a magyar vállalkozások megerősítésével kívánja elérni a kormány. Varga Mihály rámutatott: a kormány a bérmegállapodásban foglaltaknak megfelelően folytatja a munkára rakódó terhek csökkentését.
Csepreghy Nándor: Magyarország élen jár az uniós források felhasználásában
Az európai uniós fejlesztési források felhasználásában Magyarország a visegrádi országok között az első helyen áll, az Európai Unió 28 tagállamában pedig az elsők között van - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a tanácskozáson.
Hozzátette: Magyarország a 2014-2020 között rendelkezésre álló forráskeret 88 százalékát már meghirdette, a teljes keretösszeg 46 százalékát lekötötte, 2017 tavaszáig a további lehetőségeket is kiírják, 2018-2019-2020 pedig a végrehajtás éve lesz.
Az államtitkár emlékeztetett, tavaly több mint 1974 milliárd forint uniós forrást fizettek ki, ebből 250 milliárd forint a 2007-2013-as időszakhoz kötődött.
A tervek szerint 2017-ben minimum 2200 milliárd forint kifizetéssel számolnak, de a következő hetekben Lázár János miniszter előterjeszti, hogy a kifizetési szintet emeljék 2700 milliárd forintra, és ha ez a kifizetés teljesül, az érintett állami alkalmazottak 12-24 havi prémiumot is kaphatnak - mondta.
Az államtitkár jelezte, a források felhasználásában azok a vállalkozások számíthatnak támogatásra, amelyeknél megalapozottan látszik, hogy a fejlesztésükkel hozzájárulnak a foglalkoztatás növekedéséhez, az intézményrendszer átalakítása pedig garanciát ad a hatékony forrásfelhasználásra.
Csepreghy Nándor arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból, érintheti az uniós forrásokat, és azok az országok lesznek kedvező helyzetben, amelyek 2019-ig, a várható kilépési időpontig a források felhasználásban, a kiírásban, a kötésben, a projektek megvalósításában élen járnak.
Kiemelte: a tavaly még 27 százalékos munkáltatói járulékot 2017-ben 22 százalékra mérsékelték, a tervek szerint 2022-ben pedig 15 százalékra csökkentik. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy 9 százalék marad a társasági adó mértéke. Kifejtette: az Európai Uniónak egyszerre kellene megküzdenie a növekedési, a versenyképességi kihívásokkal, illetve a demográfiai trendek kedvezőtlen hatásaival, a Brexit várható következményeivel, hatásaival és azokkal a biztonsági kockázatokkal, amelyeket főként a migráció idéz elő.
Varga Mihály rámutatott: egyre elfogadottabbá válik a magyar kormány által már jóval korábban meghirdetett, és sokak által bírált növekedést támogató gazdaságpolitika, amely megteremtheti a költségvetési mozgásteret ahhoz, hogy a beruházások támogatásával, munkahelyteremtéssel és az adó- és járulékcsökkentések révén adjanak lendületet gazdaság bővülésének. A gazdasági növekedés további útja a termelékenység emelésén, a technológiai fejlesztéseken és a kapacitásbővítésen át vezet - emlékeztetett a miniszter, kiemelve, hogy ez a folyamat is csak akkor lehet sikeres, ha a kormányzati célok találkoznak a vállalati szféra terveivel és lehetőségeivel. "A minőségi foglalkoztatást a digitalizáció is kikényszeríti, egyes becslések szerint a németországi munkahelyek 10 százaléka szűnik meg a digitalizáció hatására, ez a folyamat előbb-utóbb Magyarországot is eléri" - emelte ki a nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály közölte: jelentős eredmény, hogy a munkanélküliségi ráta 2016-ban 4,5 százalékra csökkent. A kormány a közfoglalkoztatottakat egyre nagyobb számban szeretné visszavezetni a versenyszférába, tavaly már 4500 korábban közfoglalkoztatott személy tudott állást szerezni a versenyszférában. Ezt a folyamatot igyekszik erősíteni a kormány - mondta.
A jegybank azt szeretné, ha tovább erősödne Magyarországon a hitelezés
Javul a gazdasági környezet, de a fenntartható növekedéshez a jegybank fontosnak tartja, hogy tovább erősödjék Magyarországon a hitelezés, különösen a vállalati hitelezés - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a konferencián, ahol arról is beszélt: a pénzpiaci kamatok historikusan alacsony szintre süllyedtek, ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2016-ban hitelezési fordulat következett be és a hitelek bővülése tartóssá válhat.
Virág Barnabás emlékeztetett arra, hogy a növekedési hitelprogram (nhp) keretében több mint 37 ezer kis- és középvállalkozás (kkv) kapott kedvezményes hitelt, 2600 milliárd forint összegben, 2016-tól azonban az MNB célja már a piaci alapú vállalati hitelezés ösztönzése. Hozzátette: a piaci kamatok jelentősen közeledtek az nhp kamatfeltételeihez, megkönnyítve így az nhp kivezetését. A hitelállományok növekedését a keresletoldali folyamatok is támogatják. A háztartások fogyasztása bővül, a kis- és közepes cégek hitelkereslete is erősödik, tavaly a negyedik negyedévben a vállalati hitelezés már kikerült a negatív tartományból - fűzte hozzá az MNB ügyvezető igazgatója.
Virág Barnabás kiemelte: az MNB a monetáris politikát tekintve továbbra is "lazító üzemmódban" van. A jövőt tekintve a jegybank azt szeretné, ha a bankok közötti verseny erősödne, mert az a hitelezési költségeket csökkentené, a szolgáltatásokat javítaná, mivel például a lakáshiteleket tekintve még mindig magasak a kamatfelárak - mondta a jegybank ügyvezető igazgatója.
