Nem működik a menedékkérők áthelyezésére szolgáló uniós mechanizmus - szögezte le Herman Van Rompuy, az Európai Tanács előző elnöke a Le Soir című belga napilapnak adott interjújában, amely szerdán jelent meg. Közben Matteo Renzi, olasz miniszterelnök kemény uniós állásfoglalást sürget a migránsok áthelyezését elutasító országokkal szemben.
Az egykori belga kormányfő elmondta, hogy továbbra is a szolidaritás pártján áll, azonban már kezdettől fogva kétségei vannak a menekültek Európai Unión belüli áthelyezésének működőképességét illetően. Hozzátette, bár a mechanizmus a jelek szerint nem működik - és ennek Van Rompuy fogalmazása szerint "nem csak Magyarország az oka" -, nincs más megoldási javaslata. Mint mondta, kezdetben mindenki üdvözölte Angela Merkel német kancellárnak a válság kezelését célzó "humanitárius és nemes megközelítését". Németország és a többi ország azonban hamar felismerte, hogy "vannak határai a szolidaritásnak és a nagylelkűségnek" - tette hozzá. "Ha minden évben befogadnának egymillió menekültet, az veszélybe sodorná a politikai stabilitást Németországban és máshol, s így az Európai Unió egészében is" - hangsúlyozta Van Rompuy, aki 2009 és 2014 között vezette az uniós állam- és kormányfők testületét.
Az Európai Unió és Törökország közötti migrációs egyezményről szólva az Európai Tanács volt elnöke kijelentette, "természetesen nem örül mindenki" a megállapodás létrejöttének, annak hiányában azonban "tarthatatlan helyzetben lennénk", ez pedig "beláthatatlan politikai következményekkel" járna.
Leggeri: Az Olaszországba érkező gazdasági bevándorlók jelentik a fő problémát
Mostanra már a Földközi-tengeren keresztül Olaszországba érkező gazdasági bevándorlók áradata jelenti a fő problémát a migrációs hullám megfékezésén dolgozó Európai Unió számára - figyelmeztetett szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján Fabrice Leggeri, a nemrég alakult közös európai uniós határ- és parti őrség vezetője. "A szabálytalan migráció tekintetében jelenleg Olaszország az első számú tagállam" - fogalmazott az illetékes, hozzátéve, hogy az érkezők nagyjából 90 százaléka a líbiai partoktól indul útnak embercsempészek segítségével. "Ébernek kell lennünk a Földközi-tenger középső térségében, mert a migrációs nyomás mellett biztonsági kockázatok is lehetnek" - hangsúlyozta Leggeri. Kijelentette továbbá, hogy az ügynökség nagyobb szerepet fog vállalni a jogosulatlan menedékkérők visszatoloncolásának fokozását célzó uniós erőfeszítésekben.
Renzi: kemény EU-állásfoglalás kell a migránsok áthelyezését elutasító országokkal szemben
Matteo Renzi olasz kormányfő egy szerdai beszédében "nagyon kemény" állásfoglalást szorgalmazott az Európai Unió azon tagállamaival szemben, amelyek sok forrást kaptak, de igyekeznek kihúzni magukat a migránsok áthelyezéséről vállalt kötelezettség alól. A miniszterelnök az olasz képviselőházban a kormány álláspontját ismertette az Európai Tanács október 20-án és 21-én esedékes brüsszeli ülése előtt, amelynek egyik témája a migráció lesz. Renzi alapvetőnek nevezte, hogy Olaszország nagyon kemény állásfoglalást kezdeményezzen a jelentős EU-forrásokban részesülő, de a migránsok áthelyezésére hivatalosan vállalt kötelezettségektől magukat elhatároló országokkal szemben.
Matteo Renzi kijelentette, hogy az EU-hoz tartozás egyenlő kötelességeket ró a tagállamokra. Hozzátette, hogy a következő európai költségvetésben figyelembe kell venni, "ki mond igent vagy nemet az áthelyezésekre". Az olasz kormányfő úgy látja, Európa válaszút előtt áll, és most "tényleg kockáztat": azt kockáztatja, hogy a következő generációk számára már nem a remény helyszínének fog tűnni. Renzi hangsúlyozta, hogy a nemzetközi válságokkal szemben az uniót "frenetikus mozdulatlanság" jellemzi. Bizonyítékként az egy hónappal ezelőtti, pozsonyi informális EU-csúcsértekezletet említette, amely szerinte ígéretekkel teli, de semmitmondó és "banális" záródokumentumot mutatott fel. Az olasz miniszterelnök szerint ez volt a véleménye Jean-Claude Junckernek az Európai Bizottság elnökének is.
További uniós támogatást vár a migránsválság kezelésére Szerbia
A migránsválság kezelésére további 5 és fél millió eurós támogatást vár Szerbia a következő év elején az Európai Uniótól - jelentette ki Nenad Ivanisevic szerb szociálisügyi államtitkár szerdán Belgrádban. A politikus elmondta, hogy a Szerbiában tartózkodó mintegy 6400 migráns több mint fele nő és gyerek, a legtöbbjük Afganisztánból érkezett. Egyre kevesebben érkeznek Szíriából, az emberek többsége afganisztáni és pakisztáni - magyarázta. A migránsok zömét a befogadóközpontokban szállásolták el, csak nagyon kevesen tartózkodnak a magyar határnál - tette hozzá.
A szerbiai menekültügyi főbiztosság adatai szerint egy migráns ellátása naponta 8 eurójába (2440 forint) kerül az országnak. Nenad Ivanisevic szerint elengedhetetlenül szükséges az egészségügyi ellátás támogatása, mert ott aggasztóan nagy kiadások vannak. Az Európai Unió az utóbbi egy évben negyvenmillió euróval segítette Szerbiát. Ezt a pénzt a nyugat-balkáni ország egyebek mellett a befogadóközpontok felépítésére, felújítására, felszerelésére és fenntartására, az ott dolgozók béreire, határvédelemre és egészségügyi ellátásra fordította.
Merkel német segítséget ígért Csádnak
Németország 8,9 millió euró (2,7 milliárd forint) támogatást nyújt Csádnak ivóvíz ellátási és élelmezési célokra - jelentette be Angela Merkel német kancellár, aki Csád államfőjével, Idriss Déby Itno tábornokkal tárgyalt szerdán Berlinben. Merkel hangsúlyozta Csád szerepét a térségben folytatott terrorellenes küzdelemben. Csád vezeti ugyanis a Maliban állomásozó ENSZ-missziót (MINUSMA), amelyben többek közt a Bundeswehr (a német hadsereg) is résztvesz. A kancellár megerősítette, hogy Németország erőteljesebben részt kíván venni az Afrikával folytatott partnerségben. A problémák nagyságának tükrében az afrikai országoknak juttatott támogatást azonban szélesebb alapokra kell helyezni - vélekedett Merkel utalva Franciaország több éves múltra visszatekintő jelenlétére a régióban.
Déby elnök rámutatott: "A nemzetközi közösségnek el kell gondolkodnia azon, mit kell tennie ahhoz, hogy Afrika gyermekei ne keljenek útra". Ehhez masszív befektetések szükségesek a kontinens államaiba - fűzte hozzá. Merkel szerint ez volt az első alkalom, hogy egy csádi államfő Németországba látogatott.
