Újraavatták a 69-es gyalogezred első világháborús emlékművét szerdán Székesfehérváron. Vargha Tamás, a város fideszes országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy az emlékművön látható honvéd puskát tartó keze lendül, arca feszült figyelmet mutat, vagyis Bory Jenő szobrász a harc azon pillanatát örökítette meg, amely életről vagy halálról szól.
A 69-es gyalogezred nevében felszólaló katona 1931. augusztus 16-án, több ezer ember előtt azt kérte Simon Sándor akkori polgármestertől, hogy az emlékszobrot megóvni szíveskedjen az utókor számára - idézte Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester a korabeli sajtót, amely az avatásról tudósított.
Úgy vélte, a város évtizedekig megfelelt az avatáskori vállalásnak, gondozta, ápolta a gyalogezred emlékét, továbbá az emlékmű ma is ott áll, ahol egykor felavatták. Megfogadta, hogy a szimbólumot ezután is megőrzik, megtartják, az emlékeket pedig tovább ápolják.
Az első világháború centenáriuma alkalmából felújított, az 1918. évi montellói csata évfordulójára készült, a 69-es Hindenburg gyalogezred hősi halottainak emléket állító szobrot Bory Jenő készítette.
A másfélszeres életnagyságú alkotást 1931-ben avatták fel, majd útépítés miatt 1940-41-ben és 1975-ben is áthelyezték - ekkor találták meg az ezred naplóját a talapzatban.
A talapzat két oldalán az ezred csatáinak helyszínei olvashatók, a hátoldalon ez áll: "Az 1914-1918 évi világháborúban elesett sok ezer bajtársa, és dicső ezredük örök emlékezetére emelte a volt cs. és kir. 69. Hindenburg tábornagy nevét viselő gyalogezred tisztikara és legénysége. Az ezred alakult Lombardiában 1860. február 1. megszűnt 1918. november 1. De ha hív a haza, újból élni fog!"
A talapzat elején található, Hindenburgot ábrázoló domborművet 1949-ben távolították el, Kocsis Balázs szobrász-restaurátor pótolta 2010 őszén.
