Legalább ezerötszáz bevándorló próbált meg átjutni Franciaországból Nagy-Britanniába a Csatorna-alagúton keresztül szerdára virradóra, egyikük meghalt. Az előző éjjel ugyanitt mintegy kétezren kísérelték meg az illegális átkelést. A francia belügyminiszter több rendőrt ígér a terület biztosítására. A brit belügyminiszter szavai szerint néhányan ájtutottak Nagy Britanniába.
Több mint ezer illegális bevándorló érkezett egyszerre az olasz partokra
A szicíliai Messinába mintegy ötszáz, a szintén dél-olaszországi Reggio Calabria kikötőjébe közel hétszáz bevándorló érkezett szerdán. Mindannyian Líbia partjairól indultak el Itália felé.
Az egyik csoportot a líbiai partok közelében egy ír felségjelzésű kereskedelmi hajó vette fedélzetére és vitte az olasz szigetre. A közel ötszáz főből tizenketten nem élték túl a megpróbáltatást. A bevándorlók egy részét szicíliai befogadóállomásokon helyezték el, másokat északolasz táborokba szállítanak tovább.
Reggio Calabriába mintegy 700, az első információk szerint többségében eritreai bevándorló érkezett egy szintén külföldi hajóval, amely a líbiai és az olasz partok között vette fel őket a fedélzetére. A csoportban terhes nők és szülői kíséret nélküli kiskorúak is voltak. Többen rühesen érkeztek meg, tíz embert kórházba szállítottak.
Az olasz belügyminisztérium adatai szerint az év eleje óta június közepéig több mint 54 ezer illegális bevándorló érkezett Olaszországba. Az itáliai befogadóállomásokon több mint 82 ezren vannak. Tavaly 170 ezren érkeztek Olaszországba.
A Libero című olasz napilap beszámolója szerint az észak-olaszországi Bergamo közeli egyik kisváros tornatermében 800 bevándorlót szállásoltak el. A térségben ismert Maurizio Allegrini kozmetikaipari vállalkozó, a szélsőséges Északi Liga szimpatizánsa látja el őket tisztálkodási szerekkel.
A dél-olaszországi Bari tengerpartján egy karkötőket áruló bevándorlót ismeretlen olaszok megtámadtak, hogy elvegyék tőle napi bevételét. A közelben levő járókelők mentették meg és vitték kórházba. Szintén Bari tengerpartján két férfi rátámadt egy 17 éves bevándorlóra, aki napszemüvegeket árult a strandon. A helyi szervezett bűnözés tagjaiként ismert két férfit a rendőrség őrizetbe vette.
A német menekültügyi hatóság a korábban vártnál jóval több menedékkérőre számít
Németországban a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) belső számításai szerint a menekülthullám erősödése felülírta a korábbi becsléseket és így a vártnál jóval többen adhatnak be az idén menedékjogi kérelmet.
A Der Tagesspiegel című berlini lap szerdai értesülése szerint a BAMF-nál nem hivatalosan már érvénytelennek tekintik a 400-450 ezer menedékkérőről szóló eddigi becslést és azzal számolnak, hogy az év végéig 600 ezren kérnek menekült státuszt Németországban.
A BAMF 2015 első hat hónapjában 179 037 új menedékjogi kérelmet regisztrált, ami 132,2 százalékos növekedés éves szinten, pedig tavaly a délszláv háború kezdete, azaz a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb kérelem érkezett.
A menekülthullám erősen megterheli az ellátórendszert, a befogadó állomások túlzsúfoltak, sok embert már csak konténerekben, tornatermekben, sátrakban tudnak elhelyezni. A Német Vörös Kereszt (DRK) szerint a sátor átmeneti, legfeljebb a nyár végéig tartható megoldás. Az időjárás változásával az utóbbi hetekben "drámaian kiéleződött" helyzet ősszel még nehezebbé válhat - figyelmeztetett Rudolf Seiters, a DRK elnöke, aki szerint októbertől nem lehet tartósan sátorban elhelyezni menedékkérőket.
A BAMF szerint a rendszerre nehezedő nyomást a nyugat-balkáni származású kérelmezők arányának visszaszorításával lehet mérsékelni. A hatóság vezetője, Manfred Schmidt szerdán az ARD országos közszolgálati televízióban ismét sürgette, hogy újabb nyugat-balkáni országokat soroljanak a biztonságos származási országok közé, és hangsúlyozta, hogy élni kell a beutazási és németországi tartózkodási tilalom elrendelésének lehetőségével mindazokkal szemben, akik nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmet nyújtanak be, és az elutasítás után ismét megjelennek az országban és újra beadják a kérelmet.
Manfred Schmidt szerint Albániát és Koszovót is biztonságos származási országgá kell minősíteni. A német menekültügyi hatóság vezetője kiemelte: "érthető, ha valaki a szegénység miatt kel útra Németország felé, nekünk azonban a genfi menekültügyi egyezményt kell alkalmaznunk, amely rendezi, hogy jogilag ki minősül menekültnek, és a rossz gazdasági helyzet vagy a szegénység nem tartozik a menekült státusz megadását lehetővé tévő kritériumok közé".
A beutazási és tartózkodási tilalom lehetőségéről szólva pedig hangsúlyozta, hogy az "megakadályozhatja a forgóajtó hatást", vagyis azt, hogy valaki újra és újra menedékjogi kérelmet adjon be a hatóságnak.
Németországban az EU-n kívüli nyugat-balkáni országokból - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia - érkező menedékkérők ügye azért kiemelten fontos, mert ezeknek az országoknak az állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el.
Újra bevándolók tömegei a Csalagútnál +VIDEÓEgy menekült meghalt - Legalább 1500 bevándorló próbált meg átjutni...
Posted by Magyar Hírlap on 2015. július 29.
