Újabb szakaszba léptette az Európai Bizottság a "Stop Soros" törvénycsomag miatt még tavaly júliusban Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást - jelentették be csütörtökön Brüsszelben.
A brüsszeli testület közölte: úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött a tavaly júniusban elfogadott csomag és az azzal kapcsolatos alkotmánymódosítás ügyében a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.
Völner Pál: A bevándorláspárti brüsszeli bürokraták megint a Soros-hálózat érdekeit védik
Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint azzal, hogy az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást, a bevándorláspárti brüsszeli bürokraták megint a Soros-hálózat érdekeit védik.
Völner Pál azt mondta, Brüsszel mostani vezetése továbbra sem azon dolgozik, hogy megvédje a határokat és megvédje Európát, hanem azon, hogy még több migránst hozzanak be Európába. "Ezért van útjukban a magyar parlament által elfogadott Stop Soros törvény, amely büntethetővé tette a bevándorlás szervezését és finanszírozását" - fogalmazott a politikus.
Hangsúlyozta, hogy a törvény a magyar emberek akaratát tükrözi, ezért a kormány nem vonja azt vissza, az Európai Bizottság pedig következetesen és nyíltan bevándorláspárti álláspontra helyezkedik, és jogi eljárásnak álcázva politikai támadásokat indít azon országok és törvények ellen, amelyek a Soros-terv útjában állnak - mondta Völner Pál.
Az európai uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet a magyar hatóságok válaszlevelének elemzését követően is fenntartja korábbi megállapításait, amelyek a jogsértési eljárás megindításához vezettek. Mint írták, a felvetett aggályok többségét még mindig nem kezelték megfelelően.
Az indoklás szerint a menedékkérelmekhez nyújtott segítség büntetendővé tétele és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy kapcsolatban lehessenek az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel, ami sérti a vonatkozó uniós irányelveket. A törvény emellett indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok jogát a szabad mozgáshoz, s nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat és az érintettek jogait. A menedékkérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indok bevezetése pedig sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, az EU alapjogi chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot.
A magyar hatóságoknak két hónapjuk van, hogy összhangba hozzák az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy.
Az új törvénycsomag értelmében egyebek mellett bűncselekménynek számít a Magyarország területére belépő menedékkérők támogatása, beleértve a jogi tanácsadást is. A kormány célja az illegális bevándorlás elősegítésének és szervezésének büntethetővé tétele volt.
Az Európai Bizottság emellett felszólította Magyarországot a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló irányelv teljes körű végrehajtására, jelenleg ugyanis kizárja az ilyen státusú, unión kívüli országokból érkező állampolgárokat az állatorvosi szakma gyakorlásának lehetőségéből.
A testület tavaly júliusban indított kötelezettségszegési eljárást, amelyet csütörtökön kielégítő válasz hiányában a második szakaszba léptetett.
Az irányelv előírja, hogy az uniós tagországokban legalább öt éve jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli (EU-n kívüli országból érkező) állampolgárok bizonyos területeken - a munkavállalás és az önálló vállalkozói tevékenység terén például - egyenlő bánásmódban részesüljenek a helyiekkel. A magyar jog viszont még az országban diplomát szerzettek számára sem teszi lehetővé, hogy állatorvosként praktizáljanak.
Ugyancsak csütörtökön a bizottság indoklással ellátott véleményt küldött Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovéniának, a kvalifikációs irányelv teljes körű végrehajtására szólítva fel őket.
A három tagállam nem jelentette be a harmadik országok polgárainak menekültként való elismeréséréről szóló uniós előírások végrehajtását biztosító intézkedéseit.
Az ellátások és jogok minimális szintjét biztosító közös normákat 2013 végéig kellett volna átültetni a nemzeti joganyagba, így tántorítva el az érintetteket az uniós országok közötti szabálytalan továbbutazástól, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia azonban ezt nem tette meg teljes körűen.
Uniós bíróság elé idézte Magyarországot az EB a kiskereskedelmi árrés korlátozása miatt
Az Európai Bizottság keresetet indított Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmében korlátozott árrés miatt; a szabályozás az EB szerint nem egyeztethető össze az uniós joggal - közölte az uniós bizottság csütörtökön.
Az Európai Bizottság szerint a magyarországi szabályozás megfosztja a fogyasztókat és a vállalkozásokat attól, hogy maradéktalanul élvezhessék az egységes piac előnyeit, ez pedig szembe megy az áruk szabad mozgásának elvével, és a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló uniós rendelettel is.
A magyar jog szerint a kiskereskedőknek ugyanazokat a haszonkulcsokat kell alkalmazniuk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, függetlenül a származási országuktól.
Mint írták, ez a szabály sérti az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogot, hiszen hátrányos helyzetbe hozza, visszaszorítja az importált termékek értékesítését a hazai termékekéhez képest. Magyarország emellett nem tesz eleget az uniós rendelet szerinti kötelezettségeinek sem, mivel a mezőgazdasági termékek esetében akadályozza a szabad árképzést és nem biztosítja a tisztességes versenyt. A magyar jog azzal, hogy azonos haszonkulcsot ír elő minden termékre, megakadályozza, hogy egyes importőrök és importált termékeket kínáló kiskereskedők vonzóbb kiskereskedelmi árakat kínálhassanak a fogyasztóknak.
Mint közölték, a főként a külföldi kiskereskedőket sújtó korlátozások bevezetése megnehezíti az érintett kereskedők számára, hogy üzleti tevékenységüket a fogyasztók igényeinek legmegfelelőbb módon folytassák. Ugyanakkor a fogyasztók szempontjából csökkenti a termékválasztékot, és mindeközben korlátozza az uniós egységes piac által a vállalkozásoknak kínált lehetőségeket.
A tájékoztatás szerint az Európai Bizottság a 2017 februárjában küldött felszólító levelével megindította a kötelezettségszegési eljárását Magyarország ellen. A levelet 2018 márciusában indokolással ellátott vélemény követte, amelyben a bizottság felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a kiskereskedelmi korlátozást. Mivel a magyar hatóságok kitartottak álláspontjuk mellett, az uniós bizottság úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
Több magyar szabályozást érintő kötelezettségszegési eljárásról döntött az EB
Az EB több ügyben, egyebek mellett a közútiáruforgalom-ellenőrzési rendszer, a cigarettákra kivetett adók, és a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó szabályokat érintő kötelezettségszegési eljárást indított, vagy korábban megindított eljárását következő fokozatba léptette Magyarországgal szemben - tájékoztatott az uniós bizottság csütörtökön.
Az EB ismételten felszólította Magyarországot, hogy elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrzési rendszerét (ekáer) hozza összhangba az uniós szabályokkal.
Ennek érdekében kiegészítő felszólító levelet küldött Magyarországnak, melyben megerősíti, hogy a közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer követelményei nem felelnek meg az áfát szabályzó uniós jognak, ezért azok módosítását kérte a bizottság.
Mint közölték, az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) keretében a vállalkozásoknak áfafizetési célból részletes jelentést kell tenniük a magyar adóhatóságok részére bizonyos közúti fuvarozási tevékenységeikről. Az Európai Bizottság szerint e követelmény sérti az uniós áfaszabályokat, mivel elsősorban a határokon átnyúló uniós ügyleteket érinti, és a határátlépéssel összefüggő adminisztratív kötelezettségeket vezet be. Ezen túlmenően a bizottság úgy véli, hogy a magyar jogszabályok sértik a semlegesség és az arányosság elvét, valamint az üzleti tevékenységeknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által garantált szabadságát. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak.
A cigarettákra kivetett adókat illetően az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy érintett szabályozását igazítsa az uniós minimumküszöbhöz. Indoklása szerint a hatályos szabályok értelmében minden tagállamnak a területükön forgalomba hozott cigarettákra a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár legalább 60 százalékának megfelelő jövedéki adót kell kivetniük. Más tagállamokhoz hasonlóan a bizottság Magyarország számára is engedélyezett egy 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszakot, hogy teljesíteni tudja e követelményt. Azonban a Magyarország által a cigarettára kivetett jövedéki adó továbbra is a minimális küszöbérték alatt maradt. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak - közölték.
A vasúti közlekedést érintően az Európai Bizottság arra szólította fel Magyarországot, hogy nyújtsa be a vasúti rendszer akadálymentesítésére, illetve forgalmi szolgálatára és forgalomirányítására vonatkozó műszaki követelményekkel kapcsolatos terveit. Indoklása szerint a tagállamoknak legkésőbb 2017. július 1-jéig kellett értesítést küldeniük terveikről. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottság által felvetett érvekre, a határidő lejártát követően a bizottság indokolással ellátott véleményt fogadhat el az ügyben.
A közbeszerzéssel kapcsolatban az Európai Bizottság 15 tagállamot, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Málta, Németország, Olaszország, Románia és Svédország mellett Magyarországot arra szólította fel, hogy igazítsa nemzeti közbeszerzési és koncessziós szabályait az uniós joghoz.
Mint közölték, a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó uniós szabályokat a tagállamoknak 2016. április 18-ig kellett átültetniük nemzeti jogrendszerükbe. A tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezésükre, hogy reagáljanak a felvetésekre, ellenkező esetben a bizottság következő lépésként indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat - tájékoztatott az Európai Bizottság.
A szakmai képesítések elismerése érdekében indított kötelezettségszegési eljárást az EB 27 tagállam ellen
Az Európai Bizottság Dániát kivéve 27 tagállamot - köztük Magyarországot - érintő kötelezettségszegési eljárást indított annak érdekében, hogy biztosítsa szolgáltatásokra, egyebek mellett a mérnöki, vagy ügyvédi munkához köthető tevékenységekre, és a szakmai képesítésekre vonatkozó uniós szabályok megfelelő végrehajtását.
A bizottság indokolással ellátott vélemények mellett összesen 31 felszólító levelet és egy kiegészítő felszólító levelet küldött a szolgáltatási szektort érintő megszorítások ügyében az érintett tagállamoknak.
Elzbieta Bienkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos közölte, a fennálló akadályok megszüntetésével fel fog lendülni a szolgáltatások egységes piaca, és lehetővé válik teljes gazdasági potenciáljának kiaknázása.
Részletes tájékoztatása szerint az uniós bizottság felszólító levelet küldött Dánia kivételével az EU valamennyi, összesen 27 tagállama számára amiatt, hogy jogszabályaik és joggyakorlatuk nem felel meg a szakmai képesítések elismerésére és a tevékenységek megfelelő gyakorlására vonatkozó uniós szabályoknak. Ezzel a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelvet sértik meg az érintett tagállamok.
