Nem született döntés Szíriáról a nemzetbiztonsági tanács washingtoni ülésén - jelentette be közleményében a Fehér Ház helyi idő szerint csütörtökön későn délután.
A Sarah Huckabee Sanders szóvivő aláírásával kiadott közlemény arról tájékoztatott, hogy Donald Trump elnök elhalasztotta a döntést a Szíria elleni esetleges katonai csapásmérésről, mert még további konzultációkat tart szükségesnek a szövetséges országokkal.
"Nem hoztunk végső döntést, továbbra is mérlegeljük a hírszerzési adatokat és elkötelezettek vagyunk a partnereinkkel és szövetségeseinkkel folytatandó egyeztetés mellett" - olvasható a rövid kommünikében. Huckabee Sanders közölte azt is: Donald Trump még egyeztetni kíván Theresa May brit kormányfővel és Emmanuel Macron francia államfővel.
Az amerikai elnök csütörtökön Twitter-bejegyzésben is foglalkozott Szíriával. Reggel azt írta mikroblogjában: "soha nem mondtam, mikor kerül sor a Szíria elleni támadásra, lehet, hogy nagyon hamar, lehet hogy egyáltalán nem hamar". Kora délután aztán finomított a megfogalmazáson. "Nagyon, nagyon komolyan vizsgáljuk a helyzet egészét" - mondta újságíróknak a nemzetbiztonsági tanács ülése előtt.
A nemzetbiztonsági tanács megbeszélésén részt vett James Mattis védelmi miniszter is, aki csütörtökön délelőtt a képviselőház fegyveres ügyekkel foglalkozó bizottságának meghallgatásán hangsúlyozta: bármilyen amerikai katonai csapás célja az, hogy megelőzze a szíriai háború oly' mértékű "elszabadulását", amelyben részt venne Oroszország, Irán, Törökország és mások is.
Az amerikai védelmi miniszter a képviselőházi bizottság előtt megjegyezte ugyan, hogy az esetleges katonai csapásmérésnek megvannak a kockázatai, de - tette hozzá - a vegyi fegyverek szíriai bevetését nem szabad eltűrni. A tárcavezető kitartott azon korábbi álláspontja mellett, hogy az Egyesült Államoknak nem szabad közvetlenül is részt vennie a szíriai polgárháborúban.
"A stratégiánk ugyanaz, mint egy évvel ezelőtt, vagyis az ENSZ által tető alá hozott béke-megállapodást szeretnénk, s ezzel egyidejűleg fél lábbal ott maradni, hogy megfojtsuk az Iszlám Államot" - utalt Mattis a terrorszervezet még Szíriában lévő terroristáira. Kiemelte azt is: ő személy szerint úgy gondolja, hogy Szíria "bűnös" a vegyi fegyverek "megbocsáthatatlan" alkalmazásában, de megjegyezte azt is, hogy a nemzetközi ellenőrző csoportnak nehéz lesz egyértelműen bizonyítania, ki is követte el a szombati vegyifegyver-támadást.
Közben az AP amerikai hírügynökség azt jelentette, hogy a kelet-gútai térségben lévő Dúma városában orosz katonai járőrök jelentek meg.
"Cselekvésre van szükség" a vegyi fegyverek újabb bevetésének megakadályozására
A brit kormány szerint "cselekvésre van szükség" annak megakadályozására, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ismét vegyi fegyvert vethessen be.
Theresa May brit miniszterelnök csütörtökre kabinetülést hívott össze annak megvitatására, hogy London milyen választ adjon a szíriai Dúma városában állítólag múlt szombaton történt vegyifegyver-használatra.
A Downing Street által csütörtök este kiadott közlemény szerint a kabinetértekezlet megállapította, hogy "nagy valószínűséggel" az Aszad-rezsimet terheli a felelősség a támadásért, amelyről a szíriai ellenzéki erők számoltak be.
A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása nem tér ki arra, hogy a kabinetülésen született-e konkrét döntés a lehetséges brit válaszlépésekről, de a közlemény szerint megállapodás jött létre arról, hogy Theresa May folytassa együttműködését az Egyesült Államokkal és Franciaországgal a nemzetközi reakció összehangolása végett.
Egybehangzó brit médiaértesülések szerint May már a csütörtöki kabinetülés előtt azt pártolta, hogy Nagy-Britannia akár parlamenti szavazás nélkül is csatlakozzon a szíriai rezsim elleni nemzetközi katonai fellépéshez, ha ilyen beavatkozásról döntés születik.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov csütörtökön ismertetett felmérése szerint azonban a brit választók jelentős hányada ebben nem támogatná a miniszterelnököt.
A YouGov több beavatkozási lehetőségről kérdezte a vizsgálatba bevont 1600 fős választói csoportot.
Arra a kérdésre, hogy támogatnák-e, ha a brit fegyveres erők manőverező robotrepülőgépeket vetnének be a szíriai rezsim katonai célpontjai ellen, a megkérdezettek alig 22 százaléka válaszolt igennel, 43 százalék ellenezte ezt a lehetőséget.
Még nagyobb arányú, 50 százalékos lenne az elutasítottsága annak, hogy más szövetséges erők oldalán brit szárazföldi alakulatok vonuljanak be Szíriába a polgári lakosság megvédésére. Ezt a lehetőséget is csak 22 százalék pártolná.
A YouGov felmérése szerint abszolút többség, 51 százalék ellenezné, ha a brit fegyveres erők más szövetséges hadseregekkel együtt Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmának megdöntése végett kezdenének katonai akcióba Szíria területén. Ezt a megkérdezettek 17 százaléka helyeselné.
A cég által felvetett beavatkozási lehetőségek közül csak a szíriai légtérben érvényesítendő repülési tilalomnak volt jelentős támogatottsága: ezt a felmérésbe bevont britek 60 százaléka pártolná, és csak 9 százalékuk ellenezné.
A csütörtöki kabinetülésről este kiadott hivatalos közlemény szerint azonban az értekezleten egyetértés volt abban, hogy nem lehet "szó nélkül hagyni" a vegyi fegyverek használatát, mivel az ilyen fegyverek bevetése a nemzetközi jog további erózióját jelenti.
Orosz ENSZ-nagykövet: a legfontosabb elkerülni a háborút Szíriában
A nemzetközi közösség legfőbb feladata jelen pillanatban az, hogy - tekintettel a Washingtonból érkező fenyegetésekre - elkerülje a háborút Szíriában - hangsúlyozta Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet újságíróknak a világszervezet Biztonsági Tanácsának csütörtöki zárt ülését követően.
Az orosz diplomata kiemelte: a kialakult helyzetben nem lehet kizárni egy közvetlen fegyveres konfliktus lehetőségét sem az Egyesült Államok és Oroszország között. Újságírói kérdésre felelve Nyebenzja elmondta: "Sajnálatos módon semmit sem zárhatunk ki, mert láttuk a Washingtonból érkező bejelentéseket, amelyek nagyon harciasak voltak." "Tudják, hogy ott vagyunk (Szíriában), s remélem, lesz párbeszéd a rendelkezésre álló csatornákon keresztül, hogy elejét vegyük minden ilyen nemű veszélynek" - tette hozzá.
Ugyanakkor Nyebenzja aláhúzta, hogy a jelen helyzetben "a háború fenyegetésének elhárítása haladéktalan elsőbbséget élvez".
Ugyanakkor az orosz diplomata elképzelhetetlen forgatókönyvnek nevezte, hogy az Egyesült Államok olyan szíriai célpontokat támadjon, ahol orosz csapatok is vannak.
Nyebenzja szerint Oroszország és a szíriai vezetés együttesen szavatolja majd a kelet-gútai Dúmában végrehajtott állítólagos vegyi támadás kivizsgálását végző Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) nyomozóinak a biztonságát. Mint mondta, Moszkva mindent megtesz, hogy segítse a vizsgálatot. "A szíriai hatóságok közölték, hogy megnyitnak számukra minden ajtót, készek őket fogadni és szavatolni biztonságukat" - fűzte hozzá.
Oroszország - az ügyre rálátással bíró diplomaták szerint - az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását kérte péntekre, egyben felkérte António Guterres főtitkárt, hogy nyilvánosan tájékoztassa a 15 tagú testületet a szíriai helyzetről.
Az OPCW közölte: nyomozói szombaton kezdik meg munkájukat, hogy kivizsgálják a feltételezett vegyi támadást a Damaszkusz melletti térségben.
A szíriai felkelők uralma alatt állt Dúmában szombaton több mint 40 halálos áldozatot követelt egy feltehetően ideggázokkal történt támadás, amelyért a nyugati hatalmak Bassár el-Aszad elnök rezsimjét teszik felelőssé, és katonai megtorlást helyeztek kilátásba. A damaszkuszi vezetés és legfőbb szövetségese, Oroszország ezt visszautasítja.
