Donald Trump amerikai elnök csütörtöki nyilatkozatában kijelentette, hogy az Egyesült Államok egyelőre "nem beszél" megelőző csapásmérésről Észak-Koreára.
Trump: Ha Észak-Korea nem cselekszik bölcsen, Amerika készen áll a harcra
"Teljesen készen állnak a katonai megoldások, csőre töltöttünk arra az esetre, ha Észak-Korea nem bölcsen cselekszik. Remélhetőleg Kim Dzsong Un más utat választ" - írta a közösségi portálon az amerikai elnök. Magas rangú amerikai katonai tisztségviselők korábban az NBC hírműsorának elárulták, hogy a tervek szerint Guamról induló B-1B típusú stratégiai bombázók képeznék a csapásmérő erő gerincét, és a műveletet további harci repülőgépekkel, valamint műholdakkal és drónokkal támogatnák. Több forrás szerint a lehetséges célpontok között lenne nagyjából két tucat rakétaindító állomás és rakétakísérletekre használt létesítmény. A Trump által mérlegelt két-három katonai opció közül ez az egyik olyan, amelyikkel talán lenne némi esély elkerülni a konfliktus eszkalálódását - mondta James Stavridis, az amerikai haditengerészet nyugalmazott admirálisa, hozzátéve ugyanakkor, hogy a megelőző csapás mindenképp azzal a kockázattal járna, hogy Phenjan támadást indíthat Szöul vagy akár a Guam szigetén levő Andersen légi bázis ellen. A KCNA észak-koreai állami hírügynökség csütörtökön közölte, Phenjan augusztus közepéig elkészíti a két amerikai támaszpontnak otthont adó Guam elleni rakétatámadás tervét, és ezután csak Kim Dzsong Un észak-koreai vezető döntésétől függ, elindítják-e a támadást négy közepes hatótávolságú rakétával.
Az elnök a bedminsteri (New Jersey) golfklubjában - ahol nyári szabadságát tölti - Mike Pence alelnökkel együtt jelent meg az újságírók előtt, és rövid nyilatkozatot tett.
Donald Trump figyelmeztette Észak-Koreát, hogy ha bármit is lép, vagy támadást tervez az Egyesült Államok és szövetségesei ellen, akkor "legyen nagyon ideges", mert "olyan bajba kerülhet, mint korábban kevés más nemzet". Hangsúlyozta, hogy keddi kijelentése, miszerint "tüzet és haragot" zúdít Észak-Koreára, "talán nem volt eléggé kemény". Majd hozzátette: Phenjan "hosszú évek óta ezt csinálja országunkkal, és már ideje volt, hogy valaki felemelje szavát ennek az országnak a népéért és más országok népeiért is".
Az elnök ugyanakkor leszögezte, hogy Washington továbbra is számol a feszültség tárgyalásos enyhítésével és a konfliktus ily módon történő rendezésével.
Amikor az egyik újságíró azt firtatta, hogy várható-e megelőző csapásmérés Észak-Koreára, Trump határozottan kijelentette: "erről nem beszélünk soha, majd meglátjuk, mi történik".
Trump ismét kifejtette, hogy Kína tehetne többet is a helyzet rendezése érdekében, de az az érzése, hogy Peking a jövőben aktívabb lesz ez ügyben.
A rövid sajtótájékoztatón bejelentette azt is, hogy "szükségállapotot" fog kihirdetni a kábítószerek és opiáttartalmú szerek terjedése miatti országos válság enyhítésére, de ennek részleteiről egyelőre nem mondott semmit.
Donald Trump a sajtóértekezlet előtt konzultációt tartott nemzetbiztonsági tanácsadóival. Erről külön tájékoztatta az újságírókat. Kifejtette, hogy az afganisztáni háború új stratégiáját illetően nemsokára döntést hoz.
Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy Herbert McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó változatlanul élvezi a bizalmát. Ezt az állásfoglalását megfigyelők különösen fontosnak tartották, sajtójelentések szerint ugyanis a Fehér Ház stratégiai tanácsadója, Steve Bannon McMaster eltávolítását szorgalmazza, éppen az afganisztáni háborúban követendő új stratégia miatti nézetkülönbségükre hivatkozva.
Iránnal kapcsolatban az elnök ismét hangot adott azon véleményének, hogy az iszlám köztársaság nem tartja be az atomalku "szellemiségét".
Moszkva döntéséről, miszerint az oroszországi amerikai képviseletek munkatársainak létszámát 775 fővel csökkenteni kell, megjegyezte: "úgyis megpróbáltuk csökkenteni a bérköltségeket, így nagyon hálás vagyok, hogy ezektől az alkalmazottaktól most megválhatunk. Nincs reális oka, hogy visszavegyük őket."
Kína semleges marad, ha Észak-Korea támad
Készültségbe helyezték az orosz légvédelmet is
Az észak-koreai helyzet miatt fokozott hadkészültségbe helyezték az orosz Távol-Keleten a légvédelmet - közölte a Ria Novosztyi hírügynökséggel Viktor Ozerov, az orosz szenátus védelmi és biztonsági bizottságának volt elnöke. A szenátor szerint az orosz hadsereg figyeli az Észak-Korea körül kialakuló helyzetet, és fokozott megfigyelés alatt tartja azokat a területeket, ahonnan rakétákat lőhetnek ki. Ozerov felhívta a figyelmet arra, hogy a légvédelem feladata Oroszország területének a védelme arra az esetre is, ha az észak-koreai rakéták célzó rendszerében hibás koordinátákat táplálnának be, ugyanis - mint fogalmazott - "a tévedés valószínűsége ebben az esetben meglehetősen nagy". Ozerov szerint Oroszországot nemcsak Észak-Korea lépései, hanem az Egyesült Államok esetleges válasza is a védelmi intézkedések fokozására készteti.Ennek kapcsán Ozrov úgy fogalmazott: Trump reakciója érthető és jogos, a világon egyetlenegy országnak sem engedhető meg, hogy katonai csapással fenyegesse meg a másikat. A szenátor véleménye szerint egy hasonló helyzetben bármelyik másik ország is így reagálna. Ezzel együtt az pozíció, amelynek alapján Phenjan tárgyal, csak a helyzet romlásához vezet, mivel "a zsarolás sohasem vezethet elfogadható eredményekhez" - tette hozzá Ozerov. Oroszországot nyugtalanítja, hogy Észak-Korea nem a nemzetközi joggal összhangban viselkedik, ezzel kivívja az Egyesült Államok érthető válaszreakcióját, ráadásul ez a meglehetősen "forró" pont határai közelében található - jelentette ki a szenátor.
Kínának egyértelművé kell tennie, hogy semleges lesz, ha Észak-Korea indít először olyan támadást, amely fenyegeti az Egyesült Államokat, de ha az Egyesült Államok és Dél-Korea támad először, és megpróbálják megdönteni az észak-koreai kormányt, megváltoztatni a Koreai-félsziget politikai jellegét, akkor Kína meg fogja akadályozni őket ebben - írta pénteken a Kínai Kommunista Párt angol nyelvű hivatalos lapja, a Global Times.
A széles körben olvasott újság cikkírója szerint Peking nem képes rávenni a hátralépésre sem Phenjant, sem Washingtont.
Kína mint Észak-Korea legjelentősebb szövetségese és kereskedelmi partnere már többször próbálta önmérsékletre inteni a mostani válságban érintett feleket. Kifejezte dühét Phenjan sorozatos nukleáris és rakétatesztjei miatt, de az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával is, amelyekről szintén úgy gondolja, hogy szítják a feszültséget. Kína már régóta tart attól, hogy kitör valamilyen súlyos konfliktus a Koreai-félszigeten, vagy esetleg megismétlődik az 1950-53-as koreai háború, és akkor észak-koreai menekültek óriási hulláma éri majd az északkeleti országrészt, végül pedig egyesül a két Korea, és az Egyesült Államok szövetségese lesz. Kína számára Észak-Korea ütközőövezetül is szolgál közte és a Dél-Koreában állomásozó amerikai erők között, de Japánnal szemben is - írta a Reuters hírügynökség.
A Global Times szerint Peking "szilárdan ellenáll minden olyan kísérletnek, amely megváltoztatná az érdekövezetében fennálló status quót, miszerint egyetlen országnak sincs abszolút dominanciája a térségben".
Jim Mattis amerikai védelmi miniszter újságírókkal beszélgetve közölte csütörtökön Kaliforniában, hogy Donald Trump elnök kormánya megpróbál szövetségeseivel kidolgozni egy diplomáciai megoldást az egyre nagyobb feszültség jellemezte válságra. Az ő feladata a katonai megoldások kidolgozása, de Washington a diplomáciai megoldásra koncentrál - tette hozzá.
Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök közölte egy pénteki rádióinterjúban, hogy országa az Egyesült államok segítségére sietne, ha Észak-Korea megtámadná, ami a Washingtonnal és Új-Zélanddal kötött védelmi szerződéséből (ANZUS) is következik. Hogy ennek a segítségnek mi volna a formája, az a körülményektől és a szövetségesek közötti konzultációktól is függ - mondta. Erről az előző éjjel beszélt telefonon Mike Pence amerikai alelnökkel - tette hozzá a Melbourne Radio 3AW-nek nyilatkozva.
Lavrov: Washington és Phenjan kardcsörtető retorikája túlmegy minden határon
Igen magas egy esetleges katonai konfliktus kockázata az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatban - hangsúlyozta pénteken az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov hozzátette: Oroszország mélységesen aggódik a Washington és Phenjan által hangoztatott kölcsönös fenyegetések miatt. A külügyminiszter egy ifjúsági fórumon nyilatkozott a Vlagyimir megyében fekvő Dvorikiben. Beszédét az orosz televízió is közvetítette.
Szergej Lavrov kijelentette: Oroszország mélységesen aggódik a Washington és Phenjan által hangoztatott kölcsönös fenyegetések miatt. A külügyminiszter egy ifjúsági fórumon nyilatkozott a Vlagyimir megyében fekvő Dvorikiben. Beszédét az orosz televízió is közvetítette. "Sajnálatos módon a washingtoni és phenjani retorika kezd túlmenni minden határon" - jelentette ki Lavrov.
AP: Az Egyesült Államok napi szinten folytat titkos tárgyalásokat Észak-Koreával
Noha egyre inkább elmérgesedik az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti viszony, a két ország több hónapja titkos tárgyalásokat folytat egymással - tudta meg pénteken az AP amerikai hírügynökség nevük elhallgatását kérő amerikai tisztségviselőktől.
Joseph Jun, az Egyesült Államok észak-koreai politikájával foglalkozó különmegbízottja és Pak Szong Il magas rangú észak-koreai ENSZ-diplomata az Észak-Koreában 2016 januárja óta fogva tartott, hazaszállítását követően nem sokkal elhunyt 22 éves amerikai egyetemista, Otto Warmbier júniusban történt szabadon engedésével kapcsolatban lépett érintkezésbe egymással, és azóta is kapcsolatban állnak.
Megfigyelők szerint a két ország közötti titkos diplomáciai érintkezés alapjául szolgálhat egy még komolyabb tárgyalási folyamatnak, még akár egy Észak-Korea nukleáris és rakétaprogramjáról szólónak is abban az esetben, ha Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető felhagy az elmúlt napokban egymással szemben használt retorikával, és a közvetítőkön keresztül jelenleg is rendszeresen folytatott megbeszélések mintájára tárgyalóasztalhoz ülnek egymással.
Arra a kérdésre, mekkora a veszélye annak, hogy a szembenállás fegyveres konfliktusba torkollik, így válaszolt: "A kockázat nagyon magas, különösen, ha tekintetbe vesszük a felek retorikáját". "Közvetlen fenyegetések hangzanak el a fegyverhasználatról. Washingtonban megelőző csapás szükségességét hangoztatják, Phenjan pedig azzal fenyeget, hogy rakétatámadást intéz a guami amerikai támaszpont ellen. Ezek a fenyegetések szünet nélkül folytatódnak, ami nagyon aggaszt bennünket" - jelentette ki az orosz diplomácia vezetője.
"Nem fogok találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mi történik, 'ha'. Mindent megteszünk, hogy ezt a helyzetet megelőzzük". "Személyes véleményem az, ha közel jutunk ahhoz a ponthoz, hogy kitörjön a háború, az erősebb és az okosabb félnek kell egy lépést tennie visszafelé" - tette hozzá Szergej Lavrov.
A külügyminiszter arra biztatta Phenjant és Washingtont, hogy írják alá az orosz-kínai közös rendezési tervet, amelynek értelmében Észak-Korea befagyasztaná rakétakísérleteit, az Egyesült Államok és Dél-Korea pedig moratóriumot rendelne el a nagyszabású hadgyakorlatokra. Reményét fejezte ki, hogy végül felülkerekedik a józan ész.
"Ha ez a kettős befagyasztás végül megtörténik, leülhetünk, és kezdhetjük a legelejéről, egy olyan dokumentum aláírásával, amely valamennyi érintett fél, közöttük Észak-Korea szuverenitásának tiszteletben tartását írja elő" - mondta az orosz külügyminiszter.
Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország kész az egyenrangú párbeszédre mindenkivel, közöttük az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal is, ugyanakkor bírálta az amerikai vezetést, amiért megkérdőjelezi az iráni atomprogramról kötött hatoldalú megállapodást.
Merkel és Schulz is békés megoldást sürget
Angela Merkel német kancellár és Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje is békés megoldást sürget Észak-Kora és az Egyesült Államok konfliktusában.
Merkel pénteken bírálta a szembenálló felek közötti éles hangvételt. Szerinte sem a kijelentések élességének fokozása, sem a katonai beavatkozás nem jó válasz. Inkább a békés megegyezésre való igyekezetet szorgalmazta.
Martin Schulz a konfliktus megoldására az iráni atomegyezményhez hasonló diplomáciai megállapodást javasolt Talán egy hasonló szerződéssel Észak-Koreában is el lehetne érni a nukleáris fegyverkezés korlátozását - mondta az SPD politikusa. Hozzátette, eljött a diplomáciai beavatkozás ideje a katonai eszkaláció megakadályozására. Ehhez pedig meg kell hallgatni az ENSZ biztonsági tanácsában jelen lévő minden ország javaslatát.
A 2015-ben megkötött iráni atomegyezményről évekig zajlottak a tárgyalások. Az iszlám köztársaság és a hat nagyhatalom - Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - között született megállapodás célja annak biztosítása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. Cserébe a nagyhatalmak megszűntették az Irán ellen bevezetett gazdasági szankciókat, kivéve a fegyver- és a rakétaszállítási embargót.
