Magyarország benyújtotta észrevételeit az Európai Unió Bíróságához (EUB) a kvótaperben - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter, budapesti sajtótájékoztatóján péntek délután.
A magyar kormány 2015 decemberében fordult a luxemburgi székhelyű EUB-hez, hogy kérje a kötelező migránskvóta megsemmisítését. Szlovákia is hasonló tartalmú beadvánnyal fordult a luxemburgi bírósághoz, és később csatlakozott Lengyelország is. Ugyanakkor, Görögország, Olaszország, Franciaország, Németország, Svédország, Belgium és Luxemburg a kvóta mellett avatkozott be a perbe. A miniszter rámutatott: elfogadhatatlan, hogy a nép megkérdezése nélkül hozzanak döntést migrációs kérdésben, amely egy ország összetételét hosszú távon meghatározhatja. Az EUB döntése jövő év második negyedévében várható.
Trócsányi László leszögezte, ez a per precedensértékű, Európa figyeli. A miniszter hozzátette, éveket élt Párizsban és Brüsszelben, és tudja, mit jelent, amikor az integráció sikertelen. Ez egy olyan ügy, amit nem lehet átverni a tagállamokon - hangsúlyozta.
Magyarországnak erőt kell mutatnia, erről szól a népszavazás. A magyar kormány elutasítja a kvótát, hiszen nem old meg semmit: a 160 ezer szétosztandó migránsból szeptember végéig kevesebb mint hatezret sikerült papíron elhelyezni - mondta a miniszter. Mindeközben naponta 150-200 migráns érkezik Görögországba, Egyiptomban pedig ötmillió várakozik - tette hozzá. A népszavazás jelentősége abban áll, hogy Magyarország milyen határozottsággal tudja képviselni kvótaellenes álláspontját, ezért fontos, hogy érvényes és eredményes legyen a népszavazás - mondta Trócsányi László.
„A népszavazás vészcsengő Európának ”
A migrációról széles, nyilvános és demokratikus vitára van szükség az EU-ban a polgárok meghallgatásával, de ettől túl sok politikus tart - mondta Trócsányi László igazságügy-miniszter a La Repubblica című olasz balközép napilap honlapján pénteken megjelent interjúban. A miniszter szerint az Európai Bizottság technokratáinak javaslatai nem elfogadhatóak. Trócsányi László hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a migrációs helyzet közös európai megoldását szorgalmazza. A miniszter szerint Brüsszel nem érti, hogy megelőzéssel kell cselekedni. Úgy vélte, széles, nyilvános és demokratikus vitára van szükség EU-szinten a polgárok meghallgatásával, ettől azonban túl sok politikus tart, és "ezzel a szélsőségeseket segítik".
Trócsányi László megjegyezte, hogy a migrációs áradat tavaly szinte megbénította a német politikai vezetést. Hozzátette: jelenleg azonban változás figyelhető meg, annál is inkább, "mivel Orbán világosan beszél". Arra, hogy a referendum kihívásnak számít-e a Brüsszel képviselte technokrata Európával szemben, a miniszter úgy reagált, hogy a népszavazás a közvetlen demokrácia eszköze, és hasznos a demokráciadeficites Európában, "riasztócsengőként szól". Kiemelte, hogy az EU nem módosíthatja az államok területét, határait és népeik összetételét, ahogyan a nemzetek kultúráját és hagyományait sem. Hozzátette, hogy az EU nem tesz különbséget migránsok és menekültek között, és tízből nyolc gazdasági bevándorló, nem pedig menekült. Úgy vélte, elfogadhatatlan, hogy a tagállamok lakossága helyett "külső hatóságok" döntsenek, annál is inkább, mivel azokat senki nem választotta meg.
Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak tetszik-e még az EU vagy sem, Trócsányi László közölte, Magyarország büszke arra, hogy az EU tagja és ennek jól ismeri előnyeit, de elutasítja, hogy lemondjon a nemzeti identitás feletti szuverenitásról. "Orbán ezért annyira népszerű, ezért vezető politikus több mint 25 év óta, ami rekord" - jelentette ki.
Az igazságügy-miniszter szerint a magyar népszavazáson sok európai elgondolkodik majd. "Az Európában érezhető félelem és bizonytalanság valós. A rossz közöttünk él, az integráció több országban kudarcot vallott. Számos csalódott migráns radikalizálódik, elutasítják értékeinket, veszélyessé válnak" - fogalmazott. A vasárnapi referendum részvételi arányáról szólva Trócsányi László úgy vélte, hogy ha csak 3,8 millióan mennek el voksolni, a magyar referendum üzenete politikailag így is érvényes lesz.
Rétvári: A humanitárius és a biztonsági szempontot is figyelembe kell venni
A humanitárius és a biztonsági szempont egyaránt fontos a bevándorlási válság kezelésében - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy, a kormany.hu oldalon pénteken megjelent videóban. Rétvári Bence a Lásd meg az embert! címmel meghirdetett budapesti civil demonstrációra reagálva azt mondta: a migránsok jó része valóban áldozat, akinek támogatást kell nyújtani. Magyarország alapelve ugyanakkor az, hogy nem a bajt kell Európába hozni, hanem a segítséget kell azokba az országokba vinni, amelyekből a migránsok útnak indulnak. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország több olyan nemzetközi akcióban is részt vesz, amely a szülőföldjükön akar segíteni a nehéz sorsú embereknek. Egyebek mellett hárommillió eurós (több mint kilencszázmillió forintos) felajánlást tett az európai uniós szíriai krízisalapba, amelyből iskolákat, egészségügyi intézményeket építenek újra. Ez megegyezik Franciaország és Belgium felajánlási szintjével, és nem marad el sokkal Németországétól sem - tette hozzá. A kormány bízik abban, hogy a jövőben is minél többször lehetősége nyílik helyben segíteni azoknak, akiknek erre ott van szükségük - nyilatkozta Rétvári Bence.
Nem vitatható, hogy a bevándorlási válságnak óriási biztonsági kockázatai vannak - emelte ki, hozzátéve: a humanitárius szempont mellett ezt a biztonsági tényezőt is mindenkinek figyelembe kell vennie. A nagymértékű migráció kockázatot jelent a közbiztonságra, növeli a terrorfenyegetettséget, és szociális problémákat hordoz magában, a párhuzamos társadalmak kialakulása pedig olyan feszültségek forrása, amelyeket egyelőre megbecsülni sem lehet - sorolta.
A kötelező betelepítési kvótáról szóló vasárnapi népszavazás tétje, hogy Európát meg tudjuk-e őrizni biztonságos kontinensnek és meg tudjuk-e védeni a magyar családok biztonságát - jelentette ki Rétvári Bence, megjegyezve: a brüsszeli kötelező kvótacsomag nemcsak azokat az embereket osztaná újra, akik békés szándékkal érkeznek, hanem azokat is, akik agresszívek.
Balog: A félelem jogos, a gyűlölet ellen küzdeni kell
A félelem jogos, a gyűlölet ellen küzdeni kell saját magunkban és a közösségeinkben is - nyilatkozta a menekültkérdésről Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma tárcavezetője, református lelkész az evangelikus.hu-nak adott, pénteken megjelent interjúban. A miniszter úgy foglalt állás: ha bárki úgy érezné, hogy konkrét emberek ellen gyűlöletkeltés folyik, azt nem szabad elfogadni, de a kormánynak kötelessége konkrét veszélyekre felhívni a figyelmet és azokat tudatosítani. Hangsúlyozta továbbá: meg kell tudni különbözteti a migrációt mint folyamatot és a migránsokat, mint embereket. Kifejtette: azokhoz, akiknek akár gazdasági okokból, akár háború miatt el kellett hagynia addigi hazájukat, áldozatként kell viszonyulni. "Nem minden migráns terrorista, nem minden migráns erőszakolja meg a nőinket, meg a lányainkat, de ez nem jelenti azt, hogy vakon megnyitnánk az országunkat egy olyan beláthatatlan folyamat előtt, ami veszélyt jelent" - mondta.
A kvótareferendummal kapcsolatban leszögezte, arról kell dönteni, hogy Magyarország, vagy Brüsszel hozza-e meg a döntést a menekültek befogadásáról. A német jogrendet példaként hozva azt is elmondta, hogy számos brüsszeli döntés automatikusan nem érvényes Németországra, hanem az alkotmánybíróságnak és a Bundestagnak vétójoga van. "Mi semmi mást nem szeretnénk, mint egy ilyesfajta vétójogot ebben a konkrét kérdésben" - jelentette ki a miniszter. Balog Zoltán az integrációval kapcsolatban közölte, lehet a migráció ügyében hatalmas feladatokat vállalni, "de a ránk bízott munkát még itthon sem végeztük el". Hozzátette: sokkal többet kell tenni azokért a szegényekért, akik már itt élnek Magyarországon.
