Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,6, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 4,4 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Eszerint tovább gyorsult a gazdasági növekedés az első negyedévi és a tavalyi negyedik negyedévi egyformán 4,4 százalékos ütem után.
Az előző negyedévhez mérten a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,9 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene a második negyedévben.
A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások.
Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: a piaci alapú szolgáltatások a szállítás kivételével jól teljesítettek, az iparon belül pedig főként a feldolgozóipar teljesítménye nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A második negyedévben a mezőgazdaság is hozzájárult az éves növekedéshez, míg az első negyedévben az ágazat teljesítménye gyengébb volt az egy évvel korábbinál - tette hozzá.
Az idei első fél évben a GDP a nyers adatok alapján 4,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A második negyedévi GDP részletes adatait szeptember 5-én közli második becslése alapján a KSH.
PM: várakozások felett teljesít a magyar gazdaság
A GDP második negyedévi növekedésének várakozások feletti ütemét emelte ki Balogh László, a Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára az M1 aktuális csatornán kedden, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait kommentálva.
A helyettes államtitkár kiemelte, a számok a magyar gazdaság magabiztos, lendületes, kimagasló növekedését mutatják, a korábbi időszak lendülete tovább tart.
Balogh László elmondta, a növekedés mögött elsősorban a piaci szolgáltatások állnak, és hozzájárult az ipari termelés emelkedése is.
A 4,4 százalékos szezonálisan kiegészített növekedés is kétszerese az európai uniós átlagnak - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, kiemelte a hat évre kötött megállapodás 10 százalék feletti reálbér-emelkedést hozott, ez pedig kihat a fogyasztásra.
Az év hátralévő részében a konvergenciaprogramban jelzett 4,3 százalékos növekedés tartható - tette hozzá.
A Pénzügyminisztérium MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte, hogy adatok megerősítik, hogy az ország új növekedési fokozatba kapcsolt. A tőkeintenzív növekedési modellre való áttérés - amit többek között a társasági adó 9 százalékra csökkentése is támogat - nemcsak a keresetek felzárkózásához, hanem a beruházások felíveléséhez is egyértelműen hozzájárul - közölte a szaktárca.
A 2000-es évek közepén látott gazdasági bővülést az eladósodás finanszírozta, ezzel szemben a mostani fenntartható gazdasági növekedés nem jár az egyensúlyi folyamatok megbomlásával. A Pénzügyminisztérium továbbra is erős konjunktúrával számol, a bizalmi indexek és egyéb gazdasági mutatók is alátámasztják a pozitív várakozásokat - írta közleményében a Pénzügyminisztérium.
