Az idei első negyedévben 17,3 százalékkal nőtt a beruházások volumene a tavalyi év dinamikus emelkedését folytatva. A tavalyi utolsó negyedévhez képest a beruházások szezonálisan kiigazított volumene 4,1 százalékkal emelkedett az előző 2,9 százalékos növekedést követően - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A múlt évben 16,7 százalékkal nőttek a beruházások, ezen belül a negyedik negyedévben 14,4 százalékos volt a növekedés éves összevetésben. Az első negyedévben az építési beruházások 26,4, a gép- és berendezésberuházások 10,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
A beruházási teljesítmény a fejlesztések felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 1,1 százalékkal mérséklődött, a beruházások 12 százalékát teljesítő költségvetési szerveknél 65,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Banai Péter Benő: Az építőipar mellett más ágazatok beruházásai is jelentős növekedést produkáltak
Jelentősen meghaladja a várakozásokat a beruházások első negyedéves emelkedése, a növekedés ráadásul az eddigi tapasztalatok szerint nem is az év első három hónapjában a legerősebb - reagált Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásáért felelős államtitkára az első negyedéves beruházási adatokra szerdán az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában. Banai Péter Benő megjegyezte, hogy a kormány éves szinten 13 százalékos, vagyis az első negyedéves adatnál mérsékeltebb bővüléssel számolt. Üdvözölte azt is, hogy a 45 százalékos növekedést elérő építőipar mellett más nemzetgazdasági ágazatok beruházásai is jelentős mértékben tudtak bővülni. Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint csaknem a negyedével csökkenhet 2021 után a Magyarországnak járó uniós támogatás, hiszen - mint mondta - a kedvező növekedési adatok is igazolják, hogy a fejlesztési források jó helyre kerültek. Elutasította továbbá, hogy a fejlesztési források elosztásánál új szempontokat, többek között a migrációt is figyelembe vegyék. A hétéves uniós költségvetés elfogadásához szükség van a tagállamok jóváhagyására, a döntésben tehát Magyarország is vétójoggal rendelkezik - tette hozzá.
Az államhoz kötődő beruházások meghatározó szerepet játszottak a növekedésben. Elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében a költségvetési finanszírozású területeken a beruházások az átlagot jóval meghaladó mértékben bővültek. Így a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén - rendvédelmi, honvédelmi és katasztrófavédelmi beruházásoknak is köszönhetően - 75,4, az oktatásban - főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések miatt - 70,7, a humán egészségügyi, szociális ellátásban - elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődően - 73,6 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit. Ez a három terület, már a múl évben is 60 százalékot meghaladó növekedést mutatott a beruházások terén. A sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazat beruházásainak 68,3 százalékos emelkedését.
A nemzetgazdasági beruházások háromtizedét megvalósító feldolgozóiparban 0,2 százalékkal elmaradtak a beruházások a tavaly év eleji szinttől, amikor viszont 23,0 százalékos kiugró emelkedést regisztráltak. A stagnálást a magas bázissal, valamint egyes nagy értékű projektek lezárásával magyarázta a KSH. Az egyes ágazatok azonban jelentős eltéréseket mutattak, a KSH szerint jelentősen bővültek, például a járműgyártás beruházásai - amelyek a feldolgozóipari fejlesztéseinek negyedét tették ki. A kokszgyártás, kőolajfeldolgozás területén volt legnagyobb a beruházások növekedése, de kiemelkedő volt a volumennövekedés a vegyi anyagok és termékek gyártásában, a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, valamint a gépek és gépi berendezés gyártása területén is. A építőipari beruházások a kedvező konjunktúra hatására 36,3 százalékkal emelkedtek a múlt évi 11,2 százalék után.
A nagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a leginkább az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye a tavalyi 22,5 százalékos ütemet is megduplázva 44,9 százalékkal emelkedett, ahol a lakásépítések folytatódó növekedése mellett a bérbeadást szolgáló létesítményekbe - irodaházak, kereskedelmi egységek, raktárak - történt befektetések is nőttek.
A szállítás, raktározás beruházásainak volumene 9,4 százalékkal nagyobb lett, a közútfelújítások mellett elsősorban a helyi és a távolsági tömegközlekedésben érintett vállalatok jelentősen növekvő fejlesztéseinek köszönhetően. A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye - az előző negyedévi 8,8 százalékos csökkenés után - az idei első negyedévében ismét nőtt, 8,3 százalékkal, részben új üzletek építése, illetve meglévők modernizálása eredményeképpen.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a szállodaépítések és -felújítások - a korábbi időszakokhoz hasonlóan - ismét szerepet játszottak a beruházások 14,7 százalékos növekedésében, amely szerénynek tűnik a tavalyi negyedik negyedéves 52,5 és egész éves 29,1 százalék után.
Az infokommunikáció terén a beruházási teljesítmény 21,3 százalékos növekedését a digitális hálózatépítésekkel, mobiltelefonos szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztések hozták magukkal a tavaly is tekintélyes 18,7 százalékos emelkedést követően - közölte a KSH.
Fidesz: Felülmúlja a várakozásokat a bővülés
Jelentősen, a várakozások felett nőnek a beruházások Magyarországon - mondta a Fidesz szóvivője szerdán, Budapesten. Puskás Imre a közmédiának nyilatkozva úgy fogalmazott: Magyarország "épül, szépül", ezt a beruházási adatok is visszajelzik.
Rámutatott: az első negyedévben 17 százalékkal több beruházás volt, mint egy évvel korábban. Ez nem csupán az építőipar felfutásának, hanem a vállalatok munkahelyteremtő beruházásainak, és az olyan nemzetgazdasági beruházásoknak is köszönhető, mint a kórház-, iskolaépítés, sport-, turisztikai és közlekedési fejlesztések.
Hozzátette: a beruházások növekedésében uniós szinten is az élvonalhoz tartozik Magyarország. Mindez azt jelenti, hogy a vállalkozások és közösségi szolgáltatások előrelépnek, fejlesztenek. Fejleszteni és tervezni azonban csak ott lehet, ahol biztonság és kiszámíthatóság van, ezért elemi nemzetgazdasági érdek is, hogy megvédjék Magyarország biztonságát és stabilitását - rögzítette. Puskás Imre kiemelte: a többéves tapasztalatok szerint nem az első három hónap produkálja a legkiugróbb eredményeket.
Ezért jogos lehet az a pozitív várakozás, ami arról szól, hogyha az első negyedévben ilyen kiugróan jó eredményeket produkált a magyar gazdaság, akkor ebben az évben ez folytatódni fog, és ha a beruházások ilyen magas színvonalon növekednek, akkor ez a várakozásaiknak megfelelően növeli a GDP-t is Magyarországon.
Ami a legfontosabb: ez a jövedelmek növekedését is szolgálja és azt is, hogy a költségvetés rendelkezzen azokkal a forrásokkal, amelyekkel a kormány legfontosabb célját, a családok támogatását és a gyermekvállalás elősegítését tudja támogatni - mutatott rá Puskás Imre.
Az elemzők szerint folytatódhat a kétszámjegyű növekedés
Folytatódhat a beruházások kétszámjegyű növekedése az év további részében az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában azt írta: idén folytatódhat a beruházások kétszámjegyű növekedése, amit alátámaszt az építőipari szerződésállomány és a folyamatban levő beruházások soha nem látott értéke. A Takarékbanknál 14 százalék körüli növekedést várnak az év egészére.
Kifejtette: a beruházásokat döntően az állami és uniós finanszírozású projektek húzták, mivel a beruházások 12 százalékát teljesítő költségvetési szerveknél 65 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ezzel szemben a magas bázis miatt a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 1,1 százalékkal mérséklődtek a beruházások. A következő negyedévekben várható a lakás- és irodaátadási hullám felfutása, a feldolgozóipari beruházások is élénkülhetnek a mostani stagnálást követően, mivel egyebek között a második félévben indul a Mercedes új, 1 milliárd euró értékű gyárának beruházása. A következő években több mint 3000 milliárd forintnyi forrás jut közúti és vasúti fejlesztésekre, így e területen is érdemi növekedés várható, és több új bevásárlóközpont építésének tervét jelentették be - írta
Suppan Gergely elemzése szerint a vállalatokat technológiai, automatizálási, digitalizációs beruházásokra ösztönözheti a munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további jelentős emelkedése. A tartósan alacsony kamatok, valamint a történelmi csúcson levő üzleti és fogyasztói bizalmi és hangulatindexek is támogathatják a további beruházásokat. Mindezek hatására idén 14 százalék közeli növekedésre számítanak a tavalyi 16,7 százalékos bővülés után, ugyanakkor ha a munkaerőhiány nem fékezi a bővülést, akkor az ütem elérheti a tavalyi kimagasló értéket is.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is kiemelte, hogy egyebek mellett az építőipari fejlesztéseknek köszönhető a növekedés, ami magas bázishoz képest valósult meg, hiszen 2017 első negyedévében több mint 22 százalékos növekedést mutattak a beruházások. A jelenlegi kilátások alapján 12 százalékkal bővülhetnek idén a beruházások - közölte.
Szintén kitért arra, hogy elsősorban az állami projektekkel nőttek a beruházások. Németh Dávid szerint kulcskérdés a magánszektor fejlesztéseinek alakulása, fontos lenne, hogy ezek pörgessék a beruházásokat. A hosszú távú növekedéshez szükség van a vállalatok új és hatékony kapacitásaira. Csak ezekkel lehet megalapozni a további béremeléseket, úgy, hogy közben a magyar gazdaság versenyképessége ne romoljon - tette hozzá.
