Törökország nem fogadja el, hogy az Európai Unió (EU) a vízummentesség megadását az év végéig késleltesse - jelentette ki kedden Ibrahim Kalin elnöki szóvivő az NTV török hírtelevízió adásában. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter is az unió Unió Törökországgal szembeni magatartását bírálta.
Mint fogalmazott: ez a lehetőség fel sem merülhet. Az ügyben kisebb megoldatlan kérdések maradtak, amelyekre remélhetőleg hamarosan közös választ találnak az unióval - tette hozzá.
Vasárnap a Welt am Sonntag című német lap arról írt, hogy Ankara nem ragaszkodik a török állampolgárok vízummentességének októberi bevezetéséhez. Az újság magas rangú török kormányzati forrásokra hivatkozva azt közölte: nem lenne gond, ha elhúzódna az ügy, Törökország csak ahhoz ragaszkodik, hogy még az idén eltöröljék a schengeni vízumkényszert.
Kalin arról is beszélt, hogy a szíriai polgárháború egyik gócpontjának számító Aleppóban hamarosan tűszünetre kerülhet sor. A jelenlegi tervek 48 órás időtartamról szólnak, de Ankara reméli, hogy a fegyvernyugvást legalább a közeledő muzulmán áldozati ünnep végéig sikerül meghosszabbítani. Rávilágított: ebben a legfontosabb szerepet a szíriai rezsim oldalán harcoló Oroszország játssza, amelynek fel kell függesztenie légicsapásait. Kalin kitért rá, hogy a G20 csoport kínai csúcstalálkozóján részt vevő országok sem a Recep Tayyip Erdogan török elnök által javasolt észak-szíriai biztonsági övezet mellett, sem ellene nem foglaltak világosan állást. A szóvivő kiemelte: a legfőbb kérdés az, hogy ki védi majd a kialakítandó területet.
Cavusoglu: Az unió kezelje egyenlő félként Ankarát
Bírálta az Európai Unió Törökországgal szembeni magatartását Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedden a Bledi Stratégiai Fórumon, arra sürgetve az európai blokkot, hogy reformálja meg magát és Törökországot kezelje egyenlő partnerként - írta weboldalán a szlovén közszolgálati televízió.
A török diplomácia vezetője kiemelte, hogy az EU sokáig a liberális demokrácia és az emberi jogok védelmezője volt, de az elmúlt tíz évben elvesztette hitelességét, miután képtelen volt reagálni az iraki, szíriai és ukrán válságra. A külügyminiszter úgy véli: az unió vezetési válsággal küzd. "Ahelyett, hogy egységes tervet dolgoztak volna ki a migránsválság kezelésre, egyes országok kerítést építenek határaikon" - hangsúlyozta. Majd hozzátette: eközben nő a rasszizmus, az idegengyűlölet és iszlamofóbia, amely többé nem peremjelenség, hanem sokkal inkább "a fősodorbeli politikusok által is elfogadott", s ez normalitássá tette a szélsőségességet és az intoleranciát. A miniszter szerint óriási a szakadék aközött, hogy mit tesz és mit tehet az EU, s ez csorbítja az unió hitelét. Az uniónak vissza kell nyernie átalakulási képességét, amely korábban az EU bővítésében nyilvánult meg - tette hozzá.
Melvüt szerint az uniónak folytatnia kell a tárgyalásokat Törökországgal és változtatnia kell magatartásán vele szemben. "A két évtizeddel ezelőtti időszakhoz képest új regionális és globális hatalmak alakultak (...) ezért EU-nak változtatnia kell felfogásán" - húzta alá a török politikus. Szavai szerint az EU-nak, amelyet eredetileg azért hoztak létre, hogy egyensúlyt teremtsen Franciaország és Németország között, most arra lenne szüksége, hogy alkalmazkodjon (az új helyzethez), és "harmadik országokat egyenlőként fogadjon el".
Az EU-nak rá kell jönnie, hogyan változtathat működésén, a vezetőknek pedig sokkal konstruktívabbnak és kreatívabbnak kell lenniük, amikor új fejleményekkel szembesülnek - leckéztette Brüsszelt Cavusoglu. A kritikák ellenére Törökország csatlakozni akar az EU-hoz - mondta, Európát továbbra is a legstabilabb, a legfejlettebb és a legdemokratikusabb kontinensnek nevezve. Ennek érdekében azonban az EU-nak "dinamikusnak és bátornak kell lennie, befogadónak, multikulturálisnak és sok vallásúnak" - emelte ki.
A török politikus csalódottságának adott hangot, amiért az EU szerinte nem támogatta kellőképpen Törökország fellépését Fethullah Gülennel szemben, aki Ankara szerint a török kormány elleni júliusi puccskísérlet kitervelője volt.
Szíriával kapcsolatban azt hangoztatta: Törökországnak nem áll érdekében szíriai területeket elfoglalni. Mint mondta: azután léptek be a szomszédos ország területére, hogy légicsapásaikkal nem tudták térdre kényszeríteni az Iszlám Állam terrorszervezetet. Cavusoglu hozzátette: Törökország és Oroszország továbbra is eltérő a véleményen van Szíriával, Bassár el-Aszad elnökkel, és annak jövőbeni kormányával kapcsolatban. Hat év háború után nem úgy látjuk, hogy Aszad körül egyesülnének az emberek" - mutatott rá. Hozzátette: Törökország számára egy befogadó, nem vallási jellegű, szekuláris szíriai kormány a leginkább elfogadható, új emberrel az élen.
