Számos megemlékezést tartottak szerdán, Tisza István néhai miniszterelnök meggyilkolásának századik évfordulóján. Orbán Viktor kormányfő azt hangsúlyozta, hogy Tisza politikai céljai ma is érvényesek, míg Kövér László házelnök szerint a tragikus sorsú miniszterelnök megérdemelné, hogy történelmi nagyságaink közé emeljék.
Az erős, magáért kiállni képes ország, amelyet Tisza István politikai pályafutása legfontosabb céljának tartott, ma valóság: Magyarországnak ma van szuverenitása, saját útja, erős gazdasága, határokon átívelő nemzeti összetartozása, és vannak erős szövetségesei – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán gróf Tisza István Kossuth Lajos téri emlékművénél, a néhai miniszterelnök halálának századik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. A kormányfő Tisza Istvánt ízig-vérig nemzeti politikusnak nevezte, aki nem osztályok, nem úri klikkek, nem ideológiák, nem pénzügyi csoportok, hanem a teljes magyar nemzet érdekét tartotta szem előtt, és minden magyar kortársánál pontosabban értette Magyarország, a Monarchia és Európa helyzetét. Még ma is nehéz megérteni, hogy „1914 nyarán Európa miért szorította saját halántékához, és miért sütötte el a pisztolyt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyarok nem voltak szuverének, „hozzá voltunk láncolva egy multietnikus birodalomhoz, egy zuhanásnak indult sziklához, amely négy év múlva földet ért és ripityára tört”.
A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ma is a világpolitika átrendeződésének éveit éljük, ma is hódítanak önveszélyes eszmék. „Ma is észnél kell lennünk, mert egész hazánk rámehet, ha kiengedjük a kezünkből a sorsunk irányítását” – mondta Orbán Viktor, aki a száz évvel ezelőtti történések párhuzamait látva úgy összegzett: „nem kerülhetünk az európai események sodrásába úgy, mint 1914-ben történt”.
Szavai szerint Tisza István azzal az elhatározással lépett a politika pástjára, hogy legalább egy építőkövet tudjon vinni a magyar nemzet jövőjének megalapozásához. A háborús összeomlás, a vörös terroristák pusztítása és az ország kétharmadának elcsatolása után ezek az építőkövek jelentették azt az alapot, amelyre a két háború közötti korszak nagy magyar államférfijai, Bethlen vagy Klebelsberg építkezni tudtak. „Jó néhány építőköve még egy évszázad után is itt van abban a talapzatban, amelyre a magyar nemzetet építik” – tette hozzá.
Az egykori miniszterelnök habitusát felidézve Orbán Viktor arra hívta föl a figyelmet: Tisza István vállalta sorsát, amikor a vég elérkezett, hiszen így diktálta számára családjának becsülete, neveltetése, hite és az a református közéleti hagyomány, amely Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel kezdődött. „Kézfogása szerződést jelentett” – mondta, kiemelve azt is, hogy minden magyar kortársánál pontosabban, élesebben és naprakészebben értette Magyarország, a Monarchia és Európa helyzetét”.
„Károlyi Mihályék, az őszirózsás puccsal hatalomra jutott ellenfelek Tisza Istvánnak még a halálával sem tudtak mit kezdeni. A szocialista operettköztársaság vezére és csatlósai úgy voltak vele, mint a régi, történelmi Magyarországgal: gyűlölték, mert büszke volt és erős” – fogalmazott Orbán. Hozzátette: míg a szalonhuszárok és az ostoba álmodozók nem látták át a történelmi helyzetet, Tisza jól ismerte a tét nagyságát. Nem véletlenül nem akarta a háborút, ám azt is tudta, hogy ha már kitört, nem szabad azt elveszítenünk.
Emlékkonferencia
Példakép a jövő számára
Tisza István azt vallotta, hogy az ember személyes erkölcse a politikáját is meghatározza, vélekedése szerint hitvány ember nem csinálhat jó politikát – mondta Lázár János miniszteri biztos, fideszes politikus az 1918 – a nagy összeomlás című konferencián szerdán a Parlamentben. Lázár elmondta: bár a néhai kormányfő önmeghatározása szerint szabadelvű volt, ő biztosan máshová tartott, mint azok, akiket ma neveznek liberálisoknak. Tisza ellene volt az üres szólamoknak, a cselekvés nélküli szavaknak, így példaképnek kellene lennie a jelen és a közeljövő magyar politikusai számára, ha az országot újra azzá a nagy állammá akarják tenni, amely ezer éven át, a miniszterelnök meggyilkolásáig létezett – fogalmazott. Lázár János azt is hangoztatta, hogy Tisza István körül változott a világ, és nem fordítva: ő egy helyben állt, megmaradt keresztyénnek, harcosnak és magyarnak. Köszöntőjében Bellavics István, az Országgyűlés Hivatalának közgyűjteményi és közművelődési igazgatója hangsúlyozta: Tisza István nem a halálra készült, hanem élete utolsó heteiben is lázasan dolgozott, hogy kiutat találjon az egyre jobban beszűkülő lehetőségek között a világháborús vereség után. Ligeti Dávid történész, a VERITAS Történetkutató Intézet munkatársa az M1 csatornán arról beszélt: Tiszával kapcsolatban az elvhűséget kell kiemelni. Végig kitartott azon elvek mellett, amelyek mentén politizálni kezdett, politikai pályafutása során nem volt pálfordulás.
Röviden
Felújítják a zuglói Róheim-villát, amely három éven belül ismét a régi fényében lesz látható – mondta Klinghammer István, a Magyar Corvin-lánc Testület főtitkára az M1 csatornán. A testület tulajdonában lévő épületben könyvtárat és rendezvénytermet is kialakítanak majd.
Tisza István számára az ország és a nemzet iránti hűségnél, lojalitásnál nem létezett igazabb és szentebb ügy – mondta Debrecenben Pósán László, a kulturális bizottság fideszes elnöke, hozzátéve, hogy Tisza a határozottságával számos ellenséget szerzett magának.
