Theresa May brit miniszterelnök a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről tartott, a tavaly novemberi megállapodással lezárult tárgyalások újbóli megnyitását kéri az Európai Uniótól - közölte kedden a Downing Street.
A londoni kormányfői hivatal szóvivője szokásos napi tájékoztatóján elmondta: a konzervatív párti miniszterelnök az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás, az úgynevezett backstop-záradék problémájára kíván megoldást találni.
May: Jelentős és jogilag kötelező változások kellenek a Brexit-megállapodásban
Theresa May szerint jelentős és jogilag kötelező erővel bíró változtatások szükségesek a Brexit feltételrendszeréről elért megállapodásban.
May kedden délután, a Brexit-megállapodáshoz benyújtott módosítások alsóházi vitáját megnyitó felszólalásában kijelentette: a ház az elmúlt hetekben félreérthetetlenül kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy a megállapodás elfogadásának fejében módosításokat kíván az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) ügyében. Alsóházi felszólalásában Theresa May kifejtette: London nem csupán újabb levélváltásokat akar az Európai Unióval, hanem jelentős és jogilag kötelező erejű módosításokat kíván elérni a kilépési megállapodásban.
A brit miniszterelnök elismerte, hogy nem lesz könnyű feladat e módosítások megtárgyalása az EU-val, mivel a változtatások a kilépési egyezmény újranyitását igénylik, és "tudom, hogy európai partnereink csak korlátozott mértékben lelkesednek ezért".
Hozzátette ugyanakkor: hiszi, hogy a parlament és a kormány támogatásával még a brit kilépés március végi időpontja előtt el lehet érni a London által kívánt változtatásokat.
A Brexit-megállapodáshoz az egyik legnagyobb horderejű indítványt Sir Graham Brady, az alsóházi tory pártcsoport legbefolyásosabb nem kormányzati tisztviselője terjesztett be előző este.
Sir Graham javaslata értelmében az alsóházi konzervatív frakció támogatja a Brexit feltételrendszeréről elért megállapodást, de csak akkor, ha a vitatott backstop-mechanizmus helyett "alternatív" megoldás kerül be az egyezménybe az ír-északír határellenőrzés elkerülésére.
A brit kormány támogatja ezt a módosító indítványt. Keddi felszólalásában Theresa May miniszterelnök is arra kérte a képviselőket, hogy a vitanap után, késő este esedékes szavazáson támogassák ezt a javaslatot, mert ez erőteljes felhatalmazást adna neki a Brüsszellel folytatandó újabb tárgyalásokhoz.
May megígérte azt is, hogy bármilyen eredménnyel járjanak brüsszeli tárgyalásai, az alsóháznak rövid időn belül alkalma lesz az újbóli érdemi szavazásra a Brexit-megállapodásról.
Ez a mechanizmus a novemberben aláírt 585 oldalas Brexit-megállapodás része, de a londoni alsóház - jórészt a tartalékmegoldással szembeni rendkívüli ellenállás miatt - két hete a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította az egyezményt.
Az Európai Unió ugyanakkor többször is jelezte, hogy sem a backstop-mechanizmusról, sem általánosságban a kilépési feltételeket tartalmazó egyezményről nem tartja lehetségesnek a tárgyalások újranyitását.
Manfred Weber: Nincs értelme a Brexit-tárgyalások újranyitásának
Nincs értelme a Brexit feltételeiről folytatott tárgyalások újbóli megnyitásának - jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője és EP-választási csúcsjelöltje kedden Berlinben.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa pártja és a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) közös német szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának ülése előtt tett nyilatkozatában kiemelte: a tárgyalások újranyitása azt jelentené, hogy nemcsak az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás (backstop) ügyéről kellene tárgyalni, hanem a többi között Gibraltár kérdéséről, a brit és az EU-s állampolgárok helyzetéről, és arról is, hogy "mennyi pénzt kell fizetnie Nagy-Britanniának a kilépésért".
"Ha valamit újranyitunk, akkor mindent újra megnyitunk" - mondta Manfred Weber. A brit félnek inkább tiszteletben kellene tartania a Brexit feltételeiről folytatott tárgyalások eredményeként kötött megállapodást, és azt kellene rögzítenie, hogy milyen kapcsolatrendszert kíván kiépíteni az EU-val.
A megállapodás több mint két év munkájával kidolgozott "kompromisszum sok érdek között", és mind a 28 EU-tagállam kormánya elfogadta. Londonnak nem ezt kell megkérdőjeleznie "egyoldalú próbálkozásokkal", hanem végre tisztáznia kell álláspontját az Egyesült Királyság és az EU Brexit utáni kapcsolatrendszerének kérdésében - fejtette ki a német EP-képviselő.
Mint mondta, hazájában is van "Brexit-párt", méghozzá az Alternatíva Németországnak (AfD) elnevezésű ellenzéki, jobboldali erő, amely kilátásba helyezte Németország kilépését az EU-ból. Aki ezt "komolyan fontolgatja, milliók sorsával és a kontinens békéjével játszik" - mondta Manfred Weber.
Kiemelte, hogy a CDU/CSU szövetség az AfD-vel szemben a stabilitás és az európai partnerség pártján áll. Az EP-választáson azt kell eldönteni, hogy van-e jövője a partnerségnek, amely veszélybe került, mert léteznek erők, amelyek "vissza akarnak térni a nacionalizmushoz, és szét akarják szakítani Európát" - mondta az EPP csúcsjelöltje.
Valószínűleg a határidő kitolását indítványozzák a britek
Valószínűleg a brit EU-tagság megszűnésének 2019. márciusi határidejének kitolását indítványozzák a délután folyamán a brit parlamentben - mondta Magyarics Tamás egyetemi tanár az M1 aktuális csatornán kedden.
A szakértő szerint a halasztás esetleges elfogadása technikai problémákkal jár majd, hiszen ha a britek az EP-választásokkor még mindig hivatalosan tagok, akkor az eddig szétosztott 73 brit EP-képviselői helyet zárolják vagy visszaosztják.
Elmondta: a brit parlamentnek a márciusi határidőhöz tartva magát február 26-ig kellene a megállapodás valamilyen formáját elfogadnia. Erre kevés az esély, hiszen a következő két hónap 32 ülésnapján 9 törvényt és 500 körüli módosító javaslatot kellene, hogy elfogadjanak - fűzte hozzá.
