Folytatódhat az adószűrt maginfláció emelkedése. Az európai jegybankok csökkentették az eurózóna növekedési kilátásait, így valószínűleg idén nem indul meg a kamatemelés.
A piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot és a kamatfolyosót is az MNB Monetáris Tanácsa. Az alapkamat 0,90 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatlába –0,15 százalékon maradt. A nemrég megjelent közlemény nem tartalmazott lényeges, új információt – kommentálta a döntést közleményében Varga Zoltán. Az Equilor senior elemzője emlékeztetett: a döntéshozók megerősítették, hogy a monetáris politika normalizációjának megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye. Az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, amit a Monetáris Tanács az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékel.
Ismert, Nagy Márton, az MNB alelnöke két héttel ezelőtt a bécsi Euromoney konferencián fontos részleteket árult el a monetáris politika normalizációjának menetéről. A szakember elmondta, hogy amennyiben az adószűrt maginflációs mutató eléri vagy meghaladja a 3 százalékos jegybanki célszintet, megkezdődik a monetáris politika szigorítása.
Várakozásunk szerint az igazi izgalmat a március 26-i kamatdöntő ülés hozhatja, amikor fontos bejelentéseket tehet a jegybank – emelte ki Varga Zoltán. Ezzel megkezdődhet a monetáris politika normalizálása, de az első kamatemelésre csak a negyedik negyedévben kerülhet sor. Március 28-án jelenik meg a friss Inflációs jelentés, amelynek keretszámait szintén a 26-i ülést követően ismerhetjük meg. Az inflációs nyomás – az olaj világpiaci árának csökkenése miatt – az év végére mérséklődött, de a maginfláció magas szinten maradt, és mivel ez a jegybank által elsődlegesen követett mutató, a következő hónapokban is erre érdemes figyelni. A januári – éves bázison számított – adatot február 12-én ismerhetjük meg, az előzetes várakozások szerint 2,8-2,9 százalék között alakulhat, míg a headline infláció értéke ennél némileg alacsonyabb, 2,7 százalék lehet.
A külföldi nagy jegybankok közül az Európai Központi Bank a múlt héten tartott kamatdöntő ülést, ahol nem született meglepetés, a közleményt viszont kibővítették, az eszközvásárlási program keretén vásárolt eszközökért kapott tőkét a jegybank a kamatemeléseket követően is újra befekteti. Pénteken csökkentették az eurózóna növekedési kilátásait, így feltételezhető, hogy idén nem indul meg a kamatemelés.
Kell a szimmetrikus kamatfolyosó
A laza monetáris kondíciók visszavonása a forintlikviditást nyújtó devizaswap-állomány szűkítésével kezdődhet, amiről márciusban születhet döntés – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Így már márciusban csökkenthet a devizaswap jelenlegi 1987 milliárd forintos állománya, várakozás szerint 200–250 milliárd forint értékben. Ezt követően kerülhet sor a kamatfolyosó emelésére, aminek mértéke 10-15 bázispont lehet. A monetáris kondíciók normalizálódása azonban várhatóan lassú és fokozatos lehet, mivel az inflációs folyamatok nem indokolnak gyorsabb ütemű szigorítást. Az alapkamat emelésére pedig csak akkor számítunk, amikor a kamatfolyosó szimmetrikussá válik az alapkamat körül, ami várakozásunk szerint a jövő év második–harmadik negyedévében teljesülhet – tette hozzá.
(MOA)
