A magyar kormány hosszú ideje következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy az Európai Unió jövője akkor biztosított, ha visszatér az alapjaihoz, és ezeket az alapokat az is meghatározza, hogy a tagállamoknak egymás iránt folyamatosan tiszteletet és megértést kell tanúsítaniuk - mondta Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár hétfőn az Országházban.
A Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban címmel egyetemi és főiskolai hallgatóknak meghirdetett pályázat díjainak ünnepélyes átadásán Takács Szabolcs kiemelte: ettől még elképzelhető, hogy a tagállamoknak eltérő véleményük lehet egy-egy kérdésben, például a bevándorlás, a gazdaságpolitika vagy az uniós intézmények tekintetében. Magyarország az uniós jogot tiszteletben tartó tagállam, az egyik legjobban teljesítő ország ebből a szempontból - jelentette ki.
Az államtitkár kifejtette: a pályázat egy szép és hosszú hagyomány folytatása, ugyanis már több mint húsz éve hirdetik meg azért, hogy megszólítsák azokat az ambiciózus fiatalokat, akik az EU-val szeretnének foglalkozni. Ez azt jelenti, hogy "az életünkkel" akarnak foglalkozni, hiszen Magyarország európai ország, a magyar európai nép, amely mély kulturális gyökerekkel rendelkezik e kontinensen - magyarázta. Hozzátette: Magyarországnak van véleménye, álláspontja, hogy milyen legyen Európa jövője.
Kitért rá: 2014 óta, amióta a Miniszterelnökségre került az EU-ügyek koordinálása, a pályázók köre is kibővült, megnyílt a lehetőség szomszédos országok magyar hallgatói előtt is. Reményt keltő, hogy idén arányaiban és volumenében is több határon túli hallgató nyújtotta be a pályázatát - közölte.
Takács Szabolcs úgy látja fontos, hogy azok a nemzeti közösségek, amelyek Európát alkotják, otthon érezzék magukat a kontinensen, Európa "otthonos, biztonságos" hely legyen, amely gazdaságilag versenyképes és ellátja a feladatát, amiért létrejött. Manapság súlyos kérdésekkel foglalkozik az EU, nemcsak klasszikus uniós jogi kérdésekkel, hanem a jövőnket alapvetően meghatározó identitáskérdésekkel is - vélekedett.
Az államtitkár üdvözölte, hogy Magyarországon és a határon túli magyarul is oktató intézményekben sok olyan fiatal tevékenykedik, akinek van felelős gondolata a jövőről, arról, hogy miként alakítsuk Európa életét.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról beszélt, hogy az EU ma kedvezőbb helyzetben van, mint korábban, gazdasági növekedés jellemző, rengeteg új munkahely jött létre, bár továbbra is sok kihívással kell szembenéznie az uniónak.
A globális versenyben egyetlen tagállam sem lenne egyedül eredményes, közös fellépéssel azonban komoly politikai és gazdasági befolyás szerezhető hosszú távon is - mondta.
Úgy vélte, a cél a biztonságosabb, virágzó, fenntartható Európa, amely a nemzetközi porondon erőteljesebben lép fel.
A díjakat Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Takács Szabolcs, valamint Zupkó Gábor adta át.
A pályaműveket kilenc témakörben várták, így lehetett például egy uniós politikáról, egy tagállam uniós tagságról szerzett tapasztalatairól, az egységes piacról, az EU jövőjéről folytatott vitáról vagy a Brexitről írni.
A pályázatokat az Országgyűlés elnöke által felkért szakértőkből álló bírálóbizottság értékelte. A nyertesek pénzjutalomban részesültek, és kétnapos brüsszeli tanulmányúton vehetnek részt.
Ideje, hogy a szolidaritás a határvédelemben is érvényesüljön
Magyarország úgy gondolja, eljött az ideje annak, hogy az európai szolidaritás a határvédelem terén is érvényesüljön, azaz az Európai Unió is kivegye részét a közös európai érdekeket is szolgáló rendkívüli költségek viseléséből - jelentette ki Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára az MTI-nek telefonon nyilatkozva hétfőn.
Az államtitkár a határvédelmi költségek elszámolására vonatkozóan az Európai Bizottsággal tervezett keddi tárgyalását megelőzően kijelentette: Magyarország is igényt tart arra, hogy az unió hozzájáruljon a határvédelemmel kapcsolatos költségekhez. Amennyiben ugyanis az Európai Bizottság korábban támogatta Olaszországot, Bulgáriát, Görögországot és Spanyolországot a határvédelem és a migrációs válság okozta terheinek finanszírozásában, akkor a méltányos bánásmód elvét szem előtt tartva Magyarország is joggal számíthat az unió támogatására.
Aláhúzta, a magyar kormány migrációs politikája az uniós határok erős védelmén és a schengeni rendszer vívmányainak megőrzésén alapul. Erre a határvédelemre épülő álláspontját képviseli csaknem három éve az Európai Unióval zajló migrációs és menekültügyi vitában.
Az államtitkár kiemelte, a magyar kormány úgy gondolja, hogy az Európai Unió külső határainak megvédése olyan érték, amely egyben az európai örökség védelmét és a kontinens stabilitásának megőrzését is jelenti. Amikor az Európai Bizottság a bevándorlók tagállamok közötti elosztását helyezte előtérbe, akkor Magyarország inkább cselekedett és megerősítette az ország, ezzel az unió déli, egyben schengeni határainak védelmét a magyar-szerb és a magyar-horvát határon épült védelmi kerítéssel.
"Mi betartottuk a schengeni megállapodásban foglaltakat, védtük Európa biztonságát, tehát úgy tekintjük méltányosnak, ha a költségeket nem kell egyedül viselnünk" - fogalmazott Takács Szabolcs. Magyarország tehát nem csak saját, hanem Európa valamennyi országnak védelméhez hozzájárult a határvédelemmel, amely a migrációs válság 2015-ös kirobbanása óra legalább 270 milliárd forintot, azaz több mint 883 millió eurós rendkívüli költséget eredményezett - tette hozzá.
Mint elmondta, a határvédelemre fordított eddig kiadások megtérítése mellett Magyarország célul tűzte ki a jövőben felvetődő fenntartási és működési költségekhez való állandó hozzájárulási megállapodás kidolgozását is az Európai Bizottsággal. Magyarország azt szeretné, hogy ebben az ügyben se érvényesüljön kettős mérce. Ami más országnak jár, az járjon Magyarországnak is - szögezte le Takács Szabolcs.
