A lengyel kormány nem egyezik bele, hogy Lengyelországra vagy más uniós tagállamokra rákényszerítsék a menekültelosztási kvótákat - hangsúlyozta keddi sajtóértekezletén Varsóban Beata Szydlo lengyel miniszterelnök. Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár az uniós országok európai ügyekkel foglalkozó tárcavezetőinek keddi brüsszeli tanácskozása után az üggyel kapcsolatban elmondta, fontos, hogy Lengyelország és az Európai Bizottság folytassa a párbeszédet a felmerülő vitás kérdésekben, ugyanakkor a magyar kormány aggályosnak tartja, hogy bárki arra használja a jogállamiság mechanizmusát, hogy a bizottság elé citáljon egyes tagállamokat.
A kérdés a Lengyelországban a napokban az illegális bevándorlásról folytatott belpolitikai vita kapcsán merült fel. Ebben az összefüggésben a kormányfő kijelentette: "Jelenleg nincs lehetőség arra, hogy Lengyelország menekülteket fogadjon be". Hozzátette: kormánya biztosan nem egyezik bele abba, hogy Lengyelországra vagy más uniós tagállamokra bármilyen kényszerkvótákat erőltessenek.
Szydlo megjegyezte: nem csak lengyel álláspontról van szó, "ez a megfontolás más uniós tagállamokban is érvényesülni kezd". "Határozottan kiállunk álláspontunk mellett" - szögezte le, felidézve: a migrációra vonatkozó közös állásfoglalást a visegrádi országcsoport (Lengyelország mellett Csehország, Magyarország és Szlovákia) is kidolgozta.
Hangsúlyozta egyúttal: azoknak kell segíteni, akik rászorulnak erre, a humanitárius segítségnyújtást a lengyel kormány kötelességének tartja. Rámutatott: Lengyelország részt vállal az EU határvédelmi akcióiban is.
Az Európai Bizottság (EB) keddi bejelentésére vonatkozóan, miszerint Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország, Magyarország és Ausztria ellen, ha júniusig nem kezdik el az uniós megállapodás szerint a menekültek befogadását, Szydlo kijelentette: az EB "nem okul saját hibáiból, újból megismétli azt a már többször elkövetett hibát, amely az unió súlyos válságához, a Brexithez vezetett".
Úgy értékelte, hogy az EB nem hallgat tagállamaira, és leszögezte: elvárja, hogy a testület e témában is "érdemben és tárgyilagosan" kezdjen tárgyalni, figyeljen oda a tagállamok érvelésére.
Az EB döntését az uniós országok európai ügyekkel foglalkozó tárcavezetőinek keddi brüsszeli tanácskozásán részt vevő Konrad Szymanski, az EU ügyeiért felelős külügyminiszter-helyettes is kommentálta, bejelentve: uniós körülményektől függetlenül Lengyelország védeni fogja a szuverén menedékjogi döntésekre vonatkozó jogát. Kilátásba helyezte, hogy Varsó szükség esetén az uniós bíróságokhoz fordulhat.
A kormányfői sajtóértekezleten felmerült az is, hogy Frans Timmermans, az EB első alelnöke aznap bejelentette: a brüsszeli testület erőfeszítéseket fog tenni a Lengyelországgal kapcsolatos jogállamisági kérdések megoldására. "A lengyel kormány nyitott a párbeszédre, és a jövőben is az marad" - hangsúlyozta e vonatkozásban Beata Szydlo.
Takács Szabolcs: Fontos az Európai Bizottság és Lengyelország közti párbeszéd folytatása
Fontos, hogy az Európai Bizottság és Lengyelország folytassa a párbeszédet a felmerült problémákról, Magyarország azonban nem tartja célravezetőnek, hogy a brüsszeli testület megosztó javaslatokat terjeszt a tagállami kormányokat tömörítő tanács elé - közölte Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár az uniós országok európai ügyekkel foglalkozó tárcavezetőinek keddi brüsszeli tanácskozása után.
Hangsúlyozta, a lengyelországi helyzetről szóló vita "összességében nem folyt rossz hangnemben", a magyar kormánynak ugyanakkor elvi problémái vannak azzal, hogy a jogállamisági mechanizmust "bárki arra használja, hogy egy-egy tagállamot idecitáljon a tanács elé".
Mint mondta, a jogállamisági mechanizmust azért hozták létre, hogy egy "konszenzuálisan elfogadott elvrendszer mentén beszélgessünk a jogállamiság helyzetéről az Európai Unióban, de abba nem egyeztünk bele, és most vagy a jövőben sem fogunk beleegyezni", hogy egyes tagállamoknak a tanács előtt kelljen beszámolniuk a saját belső helyzetükről.
"Nem is volt kérdés, hogy Magyarország e tekintetben ki fog állni Lengyelország mellett" - közölte sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára. Hozzátette, minden résztvevő fontosnak tartotta, hogy folytatódjon a párbeszéd Brüsszel és Varsó között. "Reméljük, hogy ez belátható időn belül olyan eredményre vezet, amely minden felet megnyugtat" - mondta.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, Magyarország nem volt egyedül ezzel a véleményével, a visegrádi országok részéről is hasonló hozzászólások hangzottak el, az Egyesült Királyság képviselője pedig leszögezte, nem kellene megosztó vitákat folytatni a tanácsban, miközben az unió egységét próbálják hangoztatni.
A lengyel téma kapcsán Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke üdvözölte, hogy széleskörű egyetértés volt a résztvevők között, hogy a "jogállamiság a tagállamok és az uniós intézmények közös érdeke és közös felelőssége". Timmermans emellett elmondta, most az a benyomása, hogy Varsó kész a párbeszédre, és úgy vélekedett, hogy lehetséges lenne megoldást találni a felmerült aggályos kérdésekre.
Takács Szabolcs elmondta, hogy az ülés napirendjén a bevándorlási helyzet is szerepelt, amelyről szólva elismételte a magyar álláspontot, miszerint az a központi kérdés, hogy miként lehet megállítani a migrációt Európa határain kívül. Hangsúlyozta: Magyarország támogatja azt a német-olasz javaslatot, amelynek értelmében uniós határvédelmi missziót hoznának létre Líbia és Niger határárán. Hozzátette, a migrációval kapcsolatban "nagy meglepetés nem volt a tagállami álláspontokban", azok ugyanolyan merevek, mint voltak.
Az államtitkárt megkérdezték Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos keddi kijelentéséről, amely szerint ha bizonyos tagállamok részéről egy hónapon belül nincs előrelépés a menedékkérők elosztásában, akkor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást fog indítani az érintett országokkal szemben. Erre Takács Szabolcs azt válaszolta: "nem meglepő, hogy ilyeneket mond a biztos úr, én azt gondolom, hogy ezt a helyén kell kezelni".
Mint mondta, a magyar kormány nyitott a párbeszédre, de ez nem azt jelenti, hogy el kell fogadni a bizottság álláspontját teljes egészében.
