A republikánusok többsége a sokakat megosztó Donald Trumpot választaná, a demokrata oldalon pedig Hillary Clinton próbál nyeregben maradni, miután sikert aratott Dél-Karolinában. Megkezdődött a hagyományos március eleji előválasztás, a „szuperkedd”.
Új-Zélandon szavazhattak elsőként a külföldön élő amerikaiak az úgynevezett szuperkedden, itt az időeltolódás miatt csaknem egy nappal korábban lehetett voksolni, mint az Egyesült Államokban. A demokrata jelölőgyűlést a fővárosban, Wellingtonban tartották, huszonnyolc szavazatból huszonegyet Bernie Sanders vermonti szenátorra, hatot pedig Hillary Clinton korábbi külügyminiszterre adtak le.
A „szuperkedd” rendszerét 1988-ban honosították meg, azzal az indoklással, hogy így egyensúlyozzák ki az iowai jelölőgyűlés eredményeit. Iowában tartják a mindenkori elnökjelölt-választási folyamat első megméretését. A kicsiny középnyugati agrárállam jelölőgyűléseiről és eredményeiről úgy tartják, hogy nem reprezentálják az amerikai társadalmat, egyes elnökjelölt-aspiránsok már az egész választási folyamat megkezdése előtt hónapokat töltenek Iowában, és aztán a többi szövetségi állam kampányára már nem is igen marad pénzük. Ezért döntöttek úgy 1988-ban, hogy az elnökjelölt-aspiránsoknak kötelező nagy, országos, több szövetségi államra egyidejűleg kiterjedő kampányt folytatniuk - ennek eredménye a szuperkedd.
A szuperkedd azért különleges esemény, mert ezen a napon több szövetségi államban is voksolnak, ilyenkor több delegátus személye a tét, mint az elnökválasztási folyamat bármely másik előválasztásán vagy jelölőgyűlésén. Az előzetes felmérések minden eddiginél nagyobb részvételt jeleznek: nem csak a politikusok, de a választók is jelentősnek tartják a szuperkeddet. Alabama, Alaszka, Amerikai Szamoa, Arkansas, Colorado, Georgia, Massachusetts, Minnesota, Oklahoma, Tennessee, Texas, Vermont, Virginia, Wyoming államban tartanak egyszerre szavazást. Összesen 1460 delegátusról, 865 demokrata párti és 565 republikánus küldöttről döntenek. A Republikánus Pártban 1267, a Demokrata Pártban pedig 2383 szavazatra van szükség az elnökjelöltség megszerzéséhez. Bár nagy a tét, de az elemzők szerint egyik jelölt sem tud annyi delegátust szerezni kedden, hogy ezzel biztosnak tudhassa az elnökjelöltséget, amelyért nagy küzdelem folyik, elsősorban a Republikánus Párton belül.
Donald Trumpot bármelyik demokrata elnökjelölt legyőzné egy felmérés szerint
Egy, a szuperkeddi szavazás reggelén nyilvánosságra hozott felmérés szerint bármelyik demokrata elnökjelölt legyőzné a novemberi elnökválasztáson Donald Trumpot. A CNN hírtelevízió az ORC közvéleménykutató intézettel közösen készített országos felmérése szerint mind Hillary Clinton, mind Bernie Sanders legyőzné az őszi elnökválasztáson Donald Trumpot, ha ő lenne a Republikáus Párt elnökjelöltje. Clintonnak - aki jelentős arányban vezet Bernie Sanders előtt - jóval nagyobb kihívást jelentene, ha nem Trump, hanem Marco Rubio floridai szenátor, vagy Ted Cruz, Texas szenátora lenne a republikánus elnökjelölt. A keddi előválasztások várható eredményeivel is számolva, Clinton támogatottsága 52 százalékos, míg Trumpban a szavazók 44 százaléka bízik. Bernie Sanders, vermonti szenátor mindhárom republikánus politikust nagy diadallal győzné le: Ted Cruzt 57:40 arányban, Trumpot 55:43, Marco Rubiót pedig 53:45 százalékos arányban előzné meg.
A demokraták oldalán a másfél hete tartott dél-karolinai előválasztáson sikert arató Hillary Clinton győzelmét jósolják, Bernie Sandersszel szemben, a Republikánus Pártban pedig Donald Trumpot tartják a legesélyesebbnek: közvélemény-kutatások szerint a kedden voksoló valamennyi szövetségi államban a milliárdos üzletember vezeti a népszerűségi listákat 40-46 százalékos arányban, és az elmúlt pár napban befolyásos republikánus politikusok támogatását is elnyerte. Trump a másfél hete tartott dél-karolinai választások után Nevadában is elsöprő fölénnyel győzött, ez pedig növeli esélyeit a mai voksoláson.
A szuperkedd után a következő választás március 5-én, szombaton lesz: Kansas államban republikánusok és demokraták jelölőgyűléseken döntenek, a déli Louisianában pedig előválasztást tartanak. A republikánusok Kentuckyban és Maine államban is voksolnak, a demokraták pedig Nebraskába járulnak az urnákhoz.
