A magyar színházi emlékezet megőrzése címmel rendeztek szakmai konferenciát a Petőfi Irodalmi Múzeumban a minap. A projektben elvégzett kutatás célja, hogy a kutatók, oktatók és a színházi múlt iránt érdeklődők minél teljesebb képet alkothassanak a kutatásba bevont színházakról, valamint megírhassák történetüket.
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) meghívásos pályázatának köszönhetően tavaly márciusban indult el az a nagyszabású vállalkozás, amelynek célja, hogy megteremtsük színházi múltunk minél teljesebb feldolgozásának bázisát – mondta Ács Piroska, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) igazgatója azon a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott konferencián, amelyet a magyar színházi emlékezet megőrzése címmel rendeztek. Kiemelte, a munka első lépéseként szakmai bizottságot hoztak létre, amely meghatározta a kutatás irányát, és figyelemmel kísérte az éves munkát.
Csizmadia Tibor, az NKA Színházi Kollégiumának elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, nem fogadható el, hogy a fiatal színésznők nem tudják, ki volt Gobbi Hilda.
A projektnek köszönhetően az OSZMI audiovizuális archívumában található VHS-szalagon őrzött színházielőadás-felvételek ötven százalékát digitalizálták – közölte Lakos Anna projektvezető. Hozzátette, remélik, hogy a következő években folytathatják a kutatást, és valamennyi magyar színház anyagának összegyűjtésével hozzájárulnak ahhoz, hogy létrejöjjön az 1945 utáni magyar színház történetének korszerű és alapos feldolgozása.
Ezt követően a négy kutatócsoport vezetője ismertette az eddigi kutatások eredményét. Schuller Gabriella a Bárka Színházról tartott beszámolót. A színház 1996 és 2015 között működött, történetén keresztül sűrített formában nyomon követhető a rendszerváltás utáni évtizedek színházi, kultúrpolitikai és társadalmi változásainak, átalakulásának lenyomata. Az intézmény sokrétű kulturális programot működtetett: többek között író- és kritikaíró műhely, gyerekprogramok, ifjúsági előadások színesítették a repertoárt – hangsúlyozta.
Huber Bea színháztörténész a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházról számolt be. A repertoárszínházként több mint harmincöt éve működő intézmény három állandó játszóhelyen (nagyszínpad, kamaraszínpad, stúdió) elsősorban népszínházi profil megvalósítására törekszik. Mindemellett pedig tizenhat éve gazdája a VIDOR Fesztiválnak és a mintegy másfél évtizedes múltra visszatekintő Táncfarsangnak. Mint elmondta, a projekttel lehetőségük nyílt arra, hogy alapkutatást végezzenek az 1981/1982-es évadtól, vagyis az önálló társulattal rendelkező színház megalakulásától kezdve napjainkig. A több mint négyszáz szövegkönyvből azokat digitalizálták, amelyek jelentősen eltérnek az eredeti mű szövegétől, vagy fontos rendezői jegyzeteket tartalmaznak – tette hozzá.
A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház kutatási eredményeit Gajdó Tamás ismertette. A kutatás során főként a színház megteremtésének körülményeit igyekeztek minél alaposabban feltárni, hogy a legendák helyett levéltári források igazítsák el az érdeklődőket arról, milyen fórumokon, kiknek a bevonásával zajlott az alapítás – mondta.
Nánay István a Bábtörténeti kutatócsoport munkájáról beszélt. Beszámolójában arra hívta fel a figyelmet, hogy azokkal az alkotókkal kell minél előbb interjút készíteni, akik fontosak a bábszínházi életben, s még megszólíthatók. Szerinte ugyanis ezekből az interjúkból ismerhetnénk meg leginkább a színházi élet hátterét.
Mindannyian kiemelték, hogy a fontos dokumentumok mentésén, iratok digitalizáláson túl színháztörténeti tanulmányok és számos úgynevezett oral history-interjú készült. A szakmai konferencián elhangzott az is, hogy hamarosan hozzáférhetővé válik egy könnyen kezelhető honlap, amely nemcsak leírja, tárolja és közzéteszi a projekt munkatársai által összegyűjtött színházi dokumentumokat, hanem előre meghatározott szakmai szempontok szerint rendezi is a forrásokat – mindezzel az iratok böngészését, a sokféle tartalomba való bepillantást szeretnék a honlap készítői megkönnyíteni.
A konferencia végén Imre Zoltán és Ring Orsolya mutatta be a Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970–1982 című könyvet, amellyel az volt a céljuk, hogy a téma iránt érdeklődök bepillanthassanak az anekdoták mögé.
Hernádi Judit Psota Irén-díjas
Átadták a Psota Irén-díjat tegnap a Rózsavölgyi Szalonban: az elismerést Hernádi Judit színművész vehette át a színházi világnapon. Psota Irén emlékére Almási Éva, a Nemzet Színésze hozott létre alapítványt, amely minden évben díjat adományoz annak a színésznek, akinek színpadi sokszínűsége, tehetsége, kiemelkedő képességei Psota Irén örökségéhez méltónak bizonyulnak. Ungvári Tamás író a kuratórium képviseletében elmondta: az idén kilencven jelölt közül választották ki Psota Irén egyik legméltóbb mai utódát, Hernádi Juditot – jelentette az MTI.
(OP)
