Ukrajnában "példátlanul aljas és előre megtervezett" módon lépnek fel a nemzeti kisebbségekkel szemben, az ukrán elnök a parlamenttel együtt lépésről lépésre veszi el a nemzeti kisebbségek szerzett jogait, miközben nemzetközi hazugságkampányban magukat a geopolitika áldozatának állítják be - hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter budapesti sajtótájékoztatóján kedden.
A miniszter felidézte: a kisebbségi jogokra az "első csapás" az oktatási törvény volt, amelyben jelentősen korlátozták a nemzeti kisebbségek jogait a saját nyelvük tanulásában, és a nemzetközi nyomás ellenére a mai napig nem kezdett erről egyeztetést Ukrajna a magyar nemzeti közösséggel.
A "második csapásnak" a nyelvtörvény alkotmányellenessé minősítését nevezte, és ezzel kapcsolatban jelezte, jelenleg három új nyelvtörvény-javaslat van az ukrán parlament előtt, "egyik rosszabb a másiknál". Példaként említette, hogy jelenleg 10 százalékos aránynál lehet használni a nemzetiségi nyelvet, ezt 33 százalékra emelnék, ami drámaian korlátozná a nemzeti kisebbségek jogait.
A "harmadik csapás" a miniszter szerint az, hogy az ukrán elnök sürgősséggel kezdeményezte a kettős állampolgárság szankcionálásáról szóló törvény elfogadását.
Szijjártó Péter azt mondta: miközben Ukrajna a NATO-ba igyekszik, azt akarják elérni, hogy ha valaki egy másik NATO-ország állampolgára is, akkor attól vegyék el az ukrán állampolgárságot, mert a kettős állampolgárok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
"A leghatározottabban kikérjük magunknak, hogy bármely kárpátaljai magyar nemzetbiztonsági kockázatot jelentene" - jelentette ki a miniszter.
Szólt arról is, hogy miközben Ukrajna a területi integritása megőrzése érdekében keleten harcban áll, 800-1000 katonát telepítenek az ország nyugati részébe, amely három NATO-tagországgal határos, miközben - mondta - egy NATO-tagország sem jelent nemzetbiztonsági kockázatot Ukrajnára.
A miniszter kiemelte: Magyarország támogatta Ukrajna vízumliberalizációját, az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodást, és gázt adtak az országnak, amikor szüksége volt rá.Megjegyezte, Magyarországra komoly nemzetközi nyomás nehezedik, hogy oldja fel a NATO és Ukrajna közeledését akadályozó vétóját, és ezt a nemzetközi nyomást Magyarország igazságtalannak és méltánytalannak érzi, mivel az ukrán fél a felelős a kialakult helyzetért.
Magyarország nem enged a nemzetközi nyomásnak, hogy áldozza fel a kárpátaljai magyarság jogait a geopolitikai érdekek oltárán - mondta a külügyminiszter.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország mindaddig fenntartja Ukrajna NATO-csatlakozásának vétóját, amíg nem állítják helyre a nemzeti kisebbségek korábbi jogait. Ha Magyarország engedne a nyomásnak és "elengedné" a vétót, eszköztelenné válna a kárpátaljai magyarok jogainak megvédésében - tette hozzá a magyar diplomácia vezetője.
Kitért arra, a vétó feloldását Ukrajna érhetné el, ha visszaadná a Kárpátalján élő magyarok szerzett jogait. Megjegyezte azt is, pénteken Brüsszelben a külügyminiszterek találkozóján is el fogja ezt mondani. A Financial Times értesülésére reagálva, amely szerint a jövőben az uniós források folyósítását uniós alapértékek betartásához kötnék, a miniszter közölte: veszélyes humanitárius adományként beállítani a kohéziós forrásokat és újabb feltételeket szabni a lehívásukhoz.
Kijelentette, hazugság, hogy a fejlesztési források humanitárius adományként járnának a közép-európai országoknak, mivel azokat az európai szerződések szabályozzák. Hozzátette: a közép-európai országok teljesítették a szerződésben vállalt kötelezettségüket, megnyitották a gazdaságaikat a nyugat-európai országok előtt és a nyugat-európai vállalatok "óriási profitokat realizáltak" ezeken a piacokon. A szerződés szerint ugyanakkor a közép-európai országok jogosulttá váltak a fejlesztési forrásokra.
Az európai értékekkel és szerződésekkel ellentétes lenne pluszkötelezettségek előírása - jegyezte meg Szijjártó Péter. Hozzátette, "semmilyen módon nem indokolt olyan szubjektív feltételek beiktatása, amelyek a tárgyilagosság mindenfajta megjelenését mellőzik".
Egy folyamat része az az ukrajnai törvénytervezet, amelynek elfogadása esetén megfoszthatnák állampolgárságuktól azokat, akik részt vesznek más állam választásán vagy külföldi útlevelet használnak - mondta Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
Megjegyezte: tavaly szeptember óta megszüntették Ukrajnában a nemzetiségi oktatást, az integráció helyett az asszimilációt célozva, míg egy másik jogszabály-módosítás miatt ma már nincs egyetlen regionális nyelv keleti szomszédunknál, ami "bünteti" az orosz fennhatóság alá került Krím-félsziget lakóit éppúgy, mint a kárpátaljai magyarokat.
A szakértő a Kossuth rádió 180 perc című műsorában kedden elmondta: mindig is tudható volt, hogy az ukrán hatóságok tisztában vannak a kettős állampolgárságokkal, a kérdés csak az volt, mikor tűzik napirendre ezt a kérdést.
