Nem elfogadható a nyomásgyakorlás egyes országokra a menekültek befogadása érdekében - hangsúlyozta
A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: a világszervezet közgyűlésének ülésszakát sajnos egyértelműen beárnyékolja, hogy Szíriában a helyzet egyre romlik, úgy tűnik, hogy a nagyhatalmi megállapodás nem működik, és újra drámai fordulatot várható a háború sújtotta térségben.
"Megint kicsit reménytelennek tűnik a rendezés, és sajnos a szíriai helyzet megoldatlanságából megint Európa húzza majd a rövidebbet, hiszen a szír rendezés az első számú előfeltétele a bevándorlási válság megoldásának. Tehát mindaddig, amíg Szíriában nem lesz béke, addig azzal kell számolnunk, hogy újabb és újabb embertömegek indulnak meg Európa irányába" - hangsúlyozta Szijjártó Péter. Kiemelte: azzal, hogy most a helyzet a szír kormányerők, illetve a humanitárius konvojok tévedésből történt bombázásával drámai negatív fordulatot vett - ismét nagyon messzire került a megoldás valószínűsége.
A magyar diplomácia vezetője szerint ismét reálissá vált a veszély, hogy az a hat és félmillió ember, aki belső menekültként élt és az a tizenhárom és félmillió ember, aki humanitárius segélyből él Szíriában, szintén reménytelennek látja majd ezt a helyzetet és megindul Európa felé.
Mivel az EU-török megállapodás recseg-ropog és a Nyugat-Balkánon ismertek a feszültségek és az instabilitás néhány jele, ha Szíriából újabb bevándorlási hullám indul Európába, az rövid időn belül Magyarország déli határánál lehet. A külügyminiszter szerint éppen ezért fontos, hogy megerősítsük védekezésünket.
"Egyre több külföldi vezető fejt ki nyomást gyakorlatilag a egész világra, nyilván a fejlettebb országokra, így Európára, illetve akár a távol-keleti, vagy az észak-amerikai országokra, hogy fogadjanak be még több bevándorlót. Én ezt tévútnak tartom " - hangsúlyozta SzijjártóPéter. Hozzátette: nem úgy kell megoldani a helyzetet, hogy minél több embert arra ösztönzünk, jöjjön el ezekből a térségekből, hanem ott kell segíteni rajtuk, ahol vannak.
"Tehát a segítséget kell odavinnünk és nem a problémát kell idehoznunk" - fogalmazott. Kifejtette, hogy a magyar álláspont szerint nem helyes, ha akár az amerikai elnök, akár bármely más vezető politikus annak érdekében próbál nyomást gyakorolni egyes országokra, hogy fogadjanak be bevándorlókat, illetve menekülteket, mert sokkal inkább a szíriai helyzet megoldására kellene összpontosítani.
"Azt nekünk, európaiaknak, be kellene látnunk, hogy ez a nagyhatalmakon múlik, s jó lenne ha a nagyhatalmak megtennék a magukét annak érdekében, hogy rendezzék a szíriai helyzetet" -húzta alá a külügyminiszter.
Szijjártó Péter egyúttal utalt arra is, hogy hétfőn az Európai Unió külügyminiszterei tanácskoztak is erről New Yorkban, konzultáltak az ENSZ különmegbízottjával valamint a szíriai ellenzék képviselőivel, de - mint összegezte - a helyzet egyelőre reménytelennek látszik.
Megnyitó beszédében az ENSZ főtitkára a szíriai kormányt ostorozta
Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun nyitotta meg helyi idő szerint kedd kora délelőtt világszervezet közgyűlésének őszi ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vesz a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezette magyar delegáció is, továbbá szerdától Áder János államfő.
Százharmincöt ország állam-, és kormányfőjének, valamint több mint ötven külügyminiszternek a jelenlétében - a világhírű olasz tenorista, Andrea Bocelli fellépése után mondta el beszédét a világszervezet leköszönő főtitkára. A dél-koreai Ban Ki Mun megbízatása az év végén jár le, így a mostani az közgyűlési megnyitó beszéde az ENSZ-ben Ban Ki Mun ezúttal nem általánosságokat fogalmazott meg, hanem konkrét ügyeket hozott szóba a beszédben, főként a szíriai helyzetet és a klímaváltozás elleni harcot.
A főtitkár keményen ostorozta a szíriai kormányt, azzal vádolva, hogy az öt éve húzódó polgárháborúban ő a felelős a legtöbb civil meggyilkolásáért, szíriai városrészeket bombáz le, valamint kínzásoknak veti alá a szír börtönökben fogvatartottakat. Az ENSZ-főtitkár egyúttal a harcok befejezésére szólított fel. "Mindenkihez szólok, akinek befolyása van, hogy vessenek véget a harcoknak és kezdődjenek meg a tárgyalások" - fogalmazott.
A klímaváltozás elleni harc kapcsán a főtitkár arra mutattott rá, hogy nincs vesztegetni való idő. Felszólította az ENSZ 193 tagállamát:: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a párizsi klímavédelmi megállapodás még ebben az évben érvénybe lépjen.
Beszédében az ENSZ-főtitkár kitért a világszervezet békefenntartóinak visszaéléseire is, és sajnálkozását fejezte ki. A visszaélések "megtépázták az ENSZ hírnevét és ami még rosszabb, traumát okoztak azoknak, akiket pedig éppen szolgálni akarunk" - fogalmazott a politikus. "A védelmezőknek soha nem szabad ragadozókká válniuk" - hangsúlyozta az ENSZ főtitkára.
Obama elnök az amerikai külpolitikát védte az ENSZ-ben, miközben bírálta Oroszországot
Az Egyesült Államok elnökeként Obama utolsó beszédét mondta el az ENSZ-közgyűlés kedden megnyílt ülésszakán. Az elnök hosszan beszélt, mintegy mérleget is vonva nyolc évig tartó kormányzásáról.
Beszéde elején meggyőződésének adott hangot, hogy a világ ma általában virágzóbb és kevésbé erőszakos, mint a hidegháború végén volt, ám ezzel együtt is bizonytalanság uralkodik. Szerinte az előrelépéshez globális integrációra van szükség, ez pedig az eddigi politikák korrekcióját igényli. Miközen leszögezte, hogy a világpiac és a globális kereskedelem következtében nagyon jelentősen nőtt a különbség a gazdagok és a szegények között, azt hangsúlyozta, hogy azok a kormányok, amelyek tagadják a globalizálódást és megpróbálnak bezárkózni, "önmagukat ítélik vereségre". Obama megfogalmazásában: "az a nemzet, amelyet falak vesznek körbe, önmagát börtönzi be".
Az elnök hosszan érvelt amellett, hogy a világnak szerinte nem erőskezű politikusokra van szüksége, hanem erős demokratikus intézményrendszerekre. Az embereknek inkább van igényük erős demokratikus intézményekre, mint erőskezű politikusokra - fogalmazott, és az emberek demokrácai iránti leküzdhetetlen vágya bizonyítékaként Ukrajnát említette. Azt állította, hogy nem összeesküvések vagy külső segítség, beavatkozás nyomán történt általa demokratikusnak nevezett változás ukrán földön, hanem mert az emberek ráuntak a kiszolgált politikusokra. Amerika szerepéről az ukrajnai változásokban nem ejtett szót Barack Obama.
Miközben a demokratikus intézmények erősítése mellett tette le a voksát, Obama kárhoztatta a populizmust, a nacionalizmust és a szélsőségességet. Azt fejtegette, hogy "agresszív nacionalizmus" és "elnagyolt populizmus" kezdi eluralni a világot. Ugyanakkor hozzátette, hogy mindez az emberek elégedetlenségéból fakad, és nem szabad nem tudomást venni róla.
Az elnök tőle szokatlanul élesen bírált Oroszországot. Arra figyelmeztette Moszkvát, hogy amennyiben nem hagy fel a beavatkozással a szomszédos országok belügyeibe, akkor a határai kevésbé biztonságosakká válhatnak. Leszögezte azt is, hogy szerinte Moszkva "erővel" akarja visszaszerezni "régi dicsőségét". "Egy olyan világban, amely már búcsút intett a birodalmak korának, azt látjuk, hogy Oroszorszég erővel kísérli meg visszaszerezni régi dicsőségét" - fogalmazott az Egyesült Államok elnöke.
"Vissza kell utasítanunk a fundamentalizmus vagy a rasszizmus valamennyi formáját" - szögezte le az Egyesült Államok elnöke, és a tolerancia fontosságát hangsúlyozta. Ezzel - kimondatlanul is - az amerikai belpolitikára, az elnökválasztási küzdelem egyes megnyilvánulásaira utalt, de ezzel összefüggésben utalt a Közel-Keletre is. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet "esztelen középkori fenyegetésnek" minősítette, s a terrorszervezet elleni küzdelemnek szerinte vannak ugyan "katonai elemei" is, de például a szíriai helyzet megoldásában nincs esély katonai győzelemre, ezt a konfliktust csakis diplomáciai eszközökkel lehet megoldani. Obama - a látványos kudarcok ellenre is - megvédte az amerikai kormányzat Szíriával kapcsolatos poliitikáját.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a világnak többet kellene tennie a menekültek befogadása érdekében.Annak a nézetnek adott hangot, hogy sok ország - különösen a gazdagabbak - nem tett meg minden tőle telhetőt a menekültválság rendezése ügyében. Szavai szerint többet kellene tenniük. Úgy vélekedett, hogy a a világ biztonságosabb lenne, ha többet tennének a rászorulók megsegítése érdekében
Adminisztrációja legnagyobb külpolitikai kezdeményezéseit sorolva Obama mindenekelőtt a párizsi klímaegyezményt, az iráni atomalkut és az Ebola-járvány ellen Nyugat-Afrikában vívott küzdelmet említette. Elismerte ugyanakkor hogy az Egyesült Államoknak és más nagyhatalmaknak csak korlátozottaka lehetőségeik a világ új, nagy kihívásainak érdemi megválaszolására.
A francia elnök a szíriai kormányt okolja a tűzszünet összeomlásáért
Hollande a damaszkuszi rezsim külföldi támogatóinak azt üzente: rá kell venniük a kormányt a tűzszünet betartatására, különben őket is felelősség terheli majd az ország szétszakadásáért és a kialakult káoszért.
Hozzátette, hogy nem szabad megengedni, hogy a vegyi fegyverek bevetése Szíriában büntetlen maradjon.
Megfigyelők szerint a kormányerők még mindig vegyi fegyvereket vetnek be ellenségeikkel szemben, szíriai aktivisták szerint legutóbb az észak-szíriai Aleppóban, szeptember elején használtak klórgázt .
A szíriai hadsereg hétfő este jelentette be, hogy felmondja az orosz-amerikai megállapodáson nyugvó, múlt hét hétfőn életbe lépett fegyvernyugvást. Azóta kiújultak a harcok a közel-keleti országban, megfigyelők szerint pedig újraindultak a légitámadások is. A Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette damaszkuszi kormány legfőbb külföldi támogatói Oroszország és Irán, de mellettük a libanoni szélsőséges szervezet, a Hezbollah is részt vesz a harcokban a kormányerők oldalán.
