A visegrádi együttműködés (V4) a legszorosabb és leghatékonyabb szövetség Európában - mondta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten, a misszióvezetői értekezleten, ahol a lengyel, a cseh és a szlovák külügyminiszter európai egység helyreállítását szorgalmazta.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Lubomír Zaorálek cseh és Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter (b-j) a KKM budapesti misszióvezetői értekezletén - MTI Fotó: KKM / Kovács Márton
Szijjártó Péter a visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) külügyminisztereinek jelenlétében megnyitott értekezleten kiemelte: a V4 olyan szövetség, amely elég bátor ahhoz, hogy nevén nevezze a dolgokat, hogy a képmutató és politikailag korrekt fogalmazásmód kényszere helyett őszintén beszéljen. A V4 "a legjobbkor van a legjobb állapotban", hiszen az EU-t jelenleg rengeteg súlyos kihívás éri egyszerre - fogalmazott. Hozzáfűzte: ebben a rendkívül turbulens időszakban a V4 közös hangja hangosabban szól, mintha az országok ugyanazt, de külön mondanák, és a V4 igenis tényező lett az Európa jövőjéről folytatott vitában.
A külügyminiszter kifejtette: a visegrádi csoport a valódi égető kérdéseket a valódi nevükön nevezi és valódi válaszokat akar adni ezekre ahelyett, hogy illúziókat kergetne. A V4 sikerének egyik titka, hogy egymás tiszteletére alapuló politikát folytatnak - vélekedett. Úgy látja, ez történelmi jelentőségű helyzetet, "történelmi békét" hozott létre Közép-Európában, és soha annyira nem voltunk annyira érdekeltek egymás sikereiben, mint most.
Szijjártó Péter a nagykövetek iránt támasztott elvárásként említette, hogy a magyar külpolitika minden állomáshelyén a lehető legszorosabb visegrádi együttműködés jöjjön létre, az EU jövőjéről szóló vitában határozottan képviseljék Magyarország és Közép-Európa álláspontját, valamint törekedjenek arra, hogy a tavalyi év után idén is minden külgazdasági rekord megdőljön.
A külügyminiszter kifejtette: a mindenhol megvalósuló visegrádi együttműködés a legjobb garancia, hogy mindaz, amit magyar nemzeti célként kitűztünk, megvalósul, mert a mi céljaink nem állnak szemben a többi három V4-tag céljaival.
Mint mondta, az unió jövőjéről folytatott vitában azt az álláspontot kell a nagyköveteknek képviselniük, hogy a biztonság az elsőszámú cél, és el kell felejteni azt a politikát, amely százezreket ösztönöz, hogy Európa felé induljanak. A tömeges bevándorlási válság veszélyt jelent, és nekünk az a dolgunk, hogy megvédjük magunkat - mutatott rá.
Szijjártó Péter közölte: a jó válaszok a tagállamok szintjén születtek a nehéz kihívásokra, nem pedig brüsszeli szinten, ezért ellenzik azokat a törekvéseket, amelyek a jövőben további hatásköröket vinnének EU-szintre, az uniós intézményeknek be kell fejezniük a túlterjeszkedést.
Ugyancsak a képviselendő álláspontról beszélve emlékeztetett: az európai szabályokat mindenkinek be kell tartani. Úgy fogalmazott: nem fogadjuk el a kettős mércét, ahogyan azt sem, ha valakit azért kritizálnak, mert betartja a szabályokat.
A miniszter hangsúlyosan szólt az EU bővítésének jelentőségéről is.
Felidézte: 2015 volt az első év volt, amikor az új külügyi intézményrendszer már egész évben működött, és minden külgazdasági rekordot megdöntöttek. Ebből fakad az elvárás, hogy idén is meg kell dönteni minden rekordot, erre reális esély is van, de ehhez az eddiginél is több munka kell - mondta Szijjártó Péter.
"Közép-Európa elvárja, hogy komolyan vegyék"
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter arról beszélt: Közép-Európa elvárja, hogy komolyan vegyék és partnerként tekintsenek rá. A varsói NATO-csúcstalálkozóra utalva úgy értékelt: a tanácskozás az európai együttműködés megerősödését hozta és megerősítette, hogy egyetlen tagállam sem adhatja át a felelősséget.
A V4 csoport Németországgal és Franciaországgal együtt tarthat külügyminiszteri találkozókat
Az EU összetartásának erősítése céljából az úgynevezett weimari háromszög (Németország, Franciaország és Lengyelország) külügyminisztereinek a V4 külügyminiszterivel bővített tanácskozásokat is kellene tartania - javasolja a német, a francia és a lengyel diplomácia vezetője a weimari együttműködés kezdetének 25. évfordulója alkalmából kiadott hétfői közös nyilatkozatukban.
A konzultációs fórum megalakításának évfordulójára szervezetett, hétfőn véget ért németországi rendezvénysorozaton ismertetett nyilatkozatban Frank-Walter Steinmeier német, Jean-Marc Ayrault francia és Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter kiemelte: "meg kell értenünk az Európa-szkeptikus hozzáállás" okait, és az európai integrációt, illetve az Európai Uniót azzal kell megerősíteni, hogy "bizonyítjuk működőképességét".
"Komolyan vesszük polgáraink várakozásait, aggodalmait és félelmeit, és kézzelfogható eredményekkel akarjuk megmutatni, hogy korunk nagy kihívásaival birkózva az Európai Unió keretében többet érhetünk el, mint különálló nemzetállamokként" - olvasható a dokumentumban.
Azonban "egy rugalmas Európai Unió kialakítására törekedünk, amely tiszteletben tartja, hogy a tagállamoknak eltérő ambíciói vannak a további integrációval kapcsolatban" - áll a nyilatkozatban.
A három miniszter vasárnap Weimarban ünnepelte meg a konzultációs fórum megalapítását, hétfőn Berlinben a német külügyminisztérium nagyköveti értekezletén vettek részt. Frank-Walter Steinmeier az értekezleten elmondott beszédében ismét hitet tett amellett, hogy az enyhülés politikáját kell követni az Oroszországgal folytatott kapcsolatokban, mert Európa biztonságáról csak egymással együttműködve lehet gondoskodni. A szociáldemokrata párt (SPD) politikusa hangsúlyozta, hogy a konfrontáció és a növekvő feszültség szakaszából el kell jutni a "közös biztonságról kialakított tartós egyetértésig".
Witold Waszczykowski felidézte: 25 évvel ezelőtt a weimari háromszög országai az évszázados megosztottságot és viszályt félretéve tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megbeszéljék az európai ügyeket. Ma ismét megosztottság tapasztalható, "nem annyire mély, mint 25 évvel ezelőtt, de a Brexit (a brit uniós tagság megszüntetése) megmutatta, hogy a figyelemre nem méltatott repedések árokká mélyülhetnek".
A lengyel diplomácia vezetője hírportálok beszámolói szerint kormánya álláspontját megerősítve hangsúlyozta, hogy az uniós intézményeknek az áruk és szolgáltatások, a tőke és a munkavállalók EU-n belüli szabad mozgásának biztosítására kell szorítkozniuk.
Aláhúzta, hogy a "szolidaritás próbája" lesz mindazon döntések végrehajtása, amelyeket a NATO-ban arról hoztak, hogy megerősítik a szövetség jelenlétét a keleti határvidéken.
A nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa kiemelte, hogy míg országa önállóan védelmezi uniós külső határát, dacolva az Ukrajna felől rá nehezedő állandó migrációs nyomással és a Kaukázus térségéből sorozatosan érkező menekülthullámokkal, másutt a migrációs válsággal összefüggésben meglepő módon kettős mérce alkalmazása tapasztalható, és az Európai Bizottság "elsietett, felelőtlen, elhibázott" döntéseivel nem csupán nem járult hozzá a válság megoldásához, hanem hozzájárult újabb gondok kialakulásához, mindenekelőtt a belbiztonság területén.
A nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt aláhúzta, hogy a válság megoldására nem az EU-ban, hanem a Közel-Keleten, Ázsiában és Afrikában kell törekedni, ezekben a térségekben van szükség humanitárius erőfeszítésekre, amelyeket következetes, szigorú migrációs politika és határvédelem mellet kell kifejteni.
A lengyel külügyminiszterrel szemben Jean-Marc Ayrault úgy vélte, nemigen érdemes az EU jelenlegi helyzetét a Brexitből levezetve magyarázni, mert a Brexit mindenekelőtt brit belpolitikai okokra vezethető vissza. A szocialista párt (PS) politikusa hozzátette: a Brexit a korábbi félelmekkel ellentétben nem adott újabb lendületet a jobboldali populista erőknek, hanem megmutatta, mennyire fontos az EU.
A Brexit révén "erősödik Európa láthatósága, realitása és szükségessége" - mondta a francia külügyminiszter.
A 2014 óta tartó orosz lépéseket egyfajta repedésként értékelte a biztonsági szerkezetben, ugyanakkor jelezte: az ország remélhetőleg nem akarja a NATO hitelességét aláásni. Hozzátette: pozitív agendát szeretnének megvalósítani, amihez a bizalom újjáépítését szolgáló orosz magatartás szükséges.
A lengyel politikus fontosnak nevezte, hogy a visegrádi csoport katonai gyakorlatokkal, védelmi együttműködéssel hozzájáruljon az európai és a régiós biztonsághoz.
Witold Waszczykowski szólt a Brexitről is, s ezzel kapcsolatban azt sürgette: ne legyen tabu az EU jövőjéről beszélni. A reformról szóló tárgyalásokon "erős hanggal" szeretnének részt venni - folytatta -, nyitott, őszinte és elfogulatlan párbeszédet kell kezdeni, mert a megosztott Európa gyenge. Unortodox megoldás felé szeretnének haladni - összegzett a lengyel tárcavezető, aki azt is kiemelte: fel kell építeni a bizalom közösségét a polgárok, a tagországok és az intézmények között. Ehhez fontosnak ítélte, hogy Brüsszelben meghallják a nemzeti parlamentek hangját, és az Európai Bizottság kevésbé elfogult politikát folytasson.
A lengyel külügyminiszter a migrációval összefüggésben helyesnek nevezte a hatékony külső határvédelemre épülő politikát és sikeresnek ítélte a keleti partnerséget is. A krízisekre adott rugalmasabb válaszok érdekében további fejlődésre van szükség az energiagazdálkodás és a közlekedési infrastruktúra területén, emellett szélesebb gazdasági kooperációt szorgalmazott.
Witold Waszczykowski azt is kiemelte: az uniós költségvetést úgy kell kialakítani, hogy a növekedést szolgálja, ne az EU-s forrásokra támaszkodást erősítse.
Zaorálek: Valami alapvetően megváltozott
Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter beszédében kifejtette: az emberek Csehországban is aggódnak, folyamatos bizonytalanságban élnek. Valami alapvetően megváltozott a világban az elmúlt években, a korábban jellemző magabiztosság, stabilitás érzése eltűnt - vélekedett. Hozzátette: a politikusok és diplomaták munkája is megváltozott, gyakorlatilag állandó tűzoltásból áll.
Úgy vélte, a kormányzás ki nem mondott feltételezésekre alapul, amelyek szerint minden válságot meg lehet oldani, és az európaiak nagyon magabiztosak e tekintetben. Lehet, ez az oka annak, hogy a kormányokat azzal vádolják, nem tudják megoldani a migrációs válságot, nem tudják megvédeni az embereket a globalizáció hatásaitól - magyarázta. Közölte: lehet, hogy jogos ez a kritika, de lehet, hogy alaptalan elvárásokra épül.
A cseh diplomácia vezetője szerint a következő időszaknak alapvetően a döntésekről kell szólnia. A legfontosabb feladat a Brexit után az európai projekt stabilitásának biztosítása, a Brexitet pedig egy radikális intézményi változás előjelének kell tekinteni - vélekedett.
Lubomír Zaorálek szerint az Európai Bizottságnak elfogulatlannak és szavahihetőnek kell lennie, a kompromisszumot és az egységet kell képviselnie, de jelenleg nem ez a jellemző. A feladat az európai egység helyreállítása, a mostani bizalmatlansággal szemben - közölte.
A cseh külügyminiszter a V4-ről azt mondta: bebizonyosodott, hogy ez az együttműködés hasznos eszköz az érdekeik előremozdítására, különösen a menekülthelyzetet illetően.
Lajcák: Olyan szoros kapcsolatban kell maradni Nagy-Britanniával, amennyire csak lehet
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter előadásában arról beszélt, hogy a V4 tagjai együtt sokkal többet tudnak elérni, és a válság szorosabbra fogta az együttműködésüket.
Emlékeztetett: országa tölti be az EU soros elnöki pozícióját, és bár az elnökségi program nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy minden problémára megoldást találnak, ösztönzi a pragmatikus megközelítést és a konkrét célok kitűzését. Össze kell fogni Európát, meg kell hallgatni az embereket, hogy az ő valódi gondjaikkal foglalkozhassanak. Emellett fontos a fenntartható migrációs és menekültpolitika a schengeni rendszer keretében, valamint Európa globális szerepvállalásának erősítése - mondta.
A szlovák külügyminiszter a Brexitet illetően közölte: olyan szoros kapcsolatban kell maradni Nagy-Britanniával, amennyire csak lehetséges, és nem maradhat fenn túl sokáig a jelenlegi bizonytalan helyzet. Ugyancsak lényeges, hogy ne jöjjenek létre új törésvonalak Európában - tette hozzá.
Miroslav Lajcák úgy látja: az EU előtt két lehetőség áll, vagy az emberek igényeire reagál, vagy végleg válságba sodródik. Nem lehet hagyni, hogy tovább erősödjön az euroszkepticizmus, mert az EU a megoldás, nem a probléma - vélekedett.
