A szerdán kezdődő, az úgynevezett Budapesti Folyamatról Isztambulban rendezett miniszteri ülésen a bevándorláspárti erők nem győzhetnek, sőt "ez a folyamat lesz a szimbóluma annak, hogy megállítjuk a migrációt támogató erők előrenyomulását" - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az európai uniós tagországok külügyminiszteri tanácskozásának szünetében.
Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, Magyarország nem adja nevét és támogatását semmilyen olyan európai szintű politikához, amely további migránsok meghívását eredményezné, ezért nem lesz az 1993-ban létrehozott, az úgynevezett Selyemút térség - Afganisztán, Pakisztán, Banglades, Irak, Irán - migrációs kérdéseire fókuszáló Budapest Folyamat isztambuli megbeszélésén közös uniós álláspont, amely szerinte egyértelműen a migrációt támogató, újabb migrációs csatornák kidolgozására inspiráló nyilatkozat lett volna.
"Úgy gondoljuk, hogy csak egyszer lehet döntést hozni a migráció vonatkozásában, ugyanis ha egy ország megengedi a migránsok tömeges betelepülését, akkor onnan már nincs visszaút" - fogalmazott.
Közölte, Magyarország kitart azon politikája mellett, amely szerint kerítéssel védi meg déli határait annak ellenére, hogy vannak olyanok, akik azt le akarnák bontani. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen a kerítés ellen érvelő Frans Timmermans európai bizottsági első alelnök is, aki a hétvégén járt a szocialisták meghívására Budapesten. Ez azt jelenti, hogy a migránsokat Európába behozni kívánó erők egyesültek Magyarországon is, ennek a nyomásnak azonban Magyarország ellent fog állni a jövőben is - húzta alá Szijjártó Péter.
Kiemelte, hogy az Iszlám Állam ellen szerveződött nemzetközi koalíció jelentős katonai sikereket ért el, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a terrorszervezet taktikát változtatott, és folyamatosan próbálja visszaküldeni Európába azt a mintegy ötezer zsoldos-terroristát, akik korábban Európából mentek a Közel-Keletre vagy Észak-Afrikába, hogy csatlakozzanak a harcokhoz. Emiatt az európai külső határok védelmét "rendkívüli szigorúsággal" fent kell tartani, és így kell eljárni a nyugat-balkáni útvonal országainak vonatkozásában is - jelentette ki.
Szijjártó Péter azt mondta, hogy a migrációs hullámok nemcsak a tranzit- és a célországokat, hanem a kiindulási országokat is képesek destabilizálni, ezért fontos, hogy az unió ne a nehéz helyzetben lévő országok polgárainak meghívására koncentráljon, hanem olyan gazdaságfejlesztési célokat tűzzön ki, amelyek képesek Afrikát hozzásegíteni ahhoz, hogy népességmegtartó képessége párhuzamosan fejlődjön a népesség növekedésével.
A február 24-25-én Egyiptomban tervezett, első EU-Arab Liga csúcstalálkozóval kapcsolatban elmondta, a tanácskozás zárónyilatkozata semmiféle utalást nem fog tartalmazni az ENSZ globális migrációs csomagjára és a menekültügyi csomagra. A szövegben azonban világosan megjelennek azok a magyar prioritások, amelyek a nemzeti kompetenciákra utalnak, és kiemelik az embercsempészet, valamint az illegális migrációval szembeni küzdelem szükségességét - mondta.
A külügyminiszter hozzátette, Magyarország megad minden támogatást ahhoz, hogy a szíriai körülmények javuljanak annak érdekében, hogy a menekültek vissza tudjanak térni hazájukba, hogy a Libanonra, Jordániára és Törökországra háruló migrációs nyomás csökkenjen.
Mint elmondta, Magyarország megerősítette Lengyelországgal közös szándékát, amely szerint 130 gyerek ellátására alkalmas árvaház felújításába kezdenek a szíriai Homsz városában. Emellett Magyarország három szíriai kórház egyéves működési költségét vállalja, továbbá három szíriai keresztény közösséget segít mintegy 4 millió euróval annak érdekében, hogy további ezrek ne induljanak útnak Európába.
Ukrajnával kapcsolatban elmondta, a tanácskozáson Magyarország mellett Románia, Olaszország és Görögország is felhozta, hogy a kisebbségi ügyek kérdésében el kell várni Kijevtől, hogy betartsa vállalásait és az európai szabályokat. Magyarország világossá tette, nemcsak a magyar nemzeti közösség, hanem az európai értékek tiszteletben tartása szempontjából is aggodalomra ad okot, hogy ha az oktatási törvényt jelenlegi formájában fogadja el az ukrán parlament, hiszen az lehetetlenné teszi a kisebbségi nyelvhasználatot a kultúrában, a médiában és a közigazgatásban. A közigazgatási reform jelenlegi formája pedig a kisebbségek politikai képviseletét lehetetlenítené el - tette hozzá Szijjártó Péter.
Az EU külügyminiszterei megfogalmazták prioritáslistájukat
Az európai uniós tagországok külügyminiszterei hétfőn nyilatkozatot fogadtak el arról, hogy melyek az Európai Unió prioritásai, amelyeket az EU képviselni fog a nemzetközi emberi jogi fórumokon.
Az Európai Unió külügyi tanácsaként ülésező miniszterek a Brüsszelben kiadott nyilatkozatban megerősítették: az EU elkötelezett az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításában és védelmében, amelyek kulcsszerepet játszanak a béke és a biztonság megőrzésében.
óAz EU továbbra is elítéli az emberi jogok megsértéseit, és felkéri az állami és a civil szereplőket, hogy akadályozzák meg a visszaéléseket, segítsék azonnali megszüntetésüket, és tegyék lehetővé az emberi jogok megsértésének elszámoltathatóságát.
Leszögezték, hogy az unió minden rendelkezésre álló eszközt és fórumot felhasznál az emberi jogok betartásának világszintű előmozdítására, és mindent megtesz nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése érdekében, összhangban az uniós szerződéssel és az ENSZ Alapokmányával.
Az EU megismétli, hogy az emberi jogokat mindenre kiterjedően be kell tartani és védelmezni kell világszerte, nem lehet különbséget tenni a polgári, a politikai jogok vagy akár a gazdasági, a társadalmi és kulturális területeket érintő emberi jogok között - tették hozzá.
A tagországok külügyminiszterei évente fogadnak el tanácsi következtéseket, amelyek az ENSZ emberi jogi fórumaira vonatkoznak.
Az EU további lépéseket tesz a Száhel-övezet és a régió biztonságának fokozására
Az Európai Unió (EU) támogatja a Száhel-övezet úgynevezett G5-országainak - Burkina Faso, Csád, Mali, Mauritánia és Niger - erőfeszítéseit a terrorizmus, a szervezett bűnözés, valamint a biztonságot és a békét fenyegető egyéb veszélyek elleni küzdelemben - szögezték az uniós tagállamok külügyminiszterei Brüsszelben hétfőn kiadott közös közleményükben.
Az Európai Unió külügyi tanácsaként ülésező miniszterek nyilatkozata szerint az EU meg kívánja erősíteni a Száhel-övezetre vonatkozóan alkalmazott regionális megközelítését, hogy segítsen a régió stabilitásának fokozásában, amely az európai biztonság szempontjából is kulcsfontosságú.
A külügyminiszterek több olyan határozatot hoztak, amelyek regionális szinten hatékonyabbá teszik a Száhel-övezetben működő európai uniós közös biztonság- és védelempolitikai missziók, vagyis az EUCAP Száhel Mali, az EUCAP Száhel Niger és az EUTM Mali tevékenységét. A missziók célzott és testreszabott stratégiai tanácsadási és képzési tevékenységeket tudnak folytatni a Száhel-övezet más országaiban is, és eseti alapon képzéseket tarthatnak a misszió területén kívül is.
A miniszterek úgy döntöttek, hogy közép- és hosszú távon a régióért felelős koordinációs bázis feladatai át fognak kerülni Brüsszelből a Száhel-övezet G5-struktúráihoz. Emlékeztettek arra, hogy a koordinációs bázis olyan mechanizmus, amely 2017 novembere óta az EU katonai állományának felelőssége mellett működik, és amely áttekintést nyújt az érintett országok közös haderejének szükségleteiről, valamint az uniós tagállamok és más külső segítők katonai támogatásra irányuló esetleges felajánlásairól.
Az unió külügyi tanácsának tájékoztatása szerint az EU pénzügyi támogatással is segíti a Száhel-övezetet. Az Európai Bizottság 2018 végén jelentette be, hogy a G5-országai 125 millió euró összegű finanszírozásban részesülnek.
A külügyi tanács ismételten hangsúlyozta az EU stratégiai és átfogó szerepvállalását a Száhel-övezetben, továbbá megerősítette, hogy az unió a jövőben is támogatni fogja a Száhel-övezet G5-országainak stabilizációs erőfeszítéseit, amelyek a közlemény szerint a térség fejlődésének sarokkövét jelentik.
