Több mint harminc év után látogatott pénteken Szerbiába kínai államfő Hszi Csin-ping személyében, aki főként a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének szándékával érkezett az Európára kaput nyitó nyugat-balkáni országba.
Szinte csak ceremoniális eseményekkel telt Hszi Csin-ping kínai államfő első napja Belgrádban, a hét végén azonban a kínai és a szerb fél huszonnégy kétoldalú megállapodást ír alá az előzetes bejelentések szerint, amire eddig még soha nem volt példa. Tomislav Nikolics szerb köztársasági elnök tisztában is van a látogatás szimbolikus jelentőségével. Ahogy az állami televíziónak adott interjúban elmondta: „Nagyon jól tudjuk, hogy a Kínai Népköztársaság elnöke nem látogat el bármelyik országba. Évente nagyon keveset utazik. Ha ezek közül az egyik látogatásának célpontja Szerbia, akkor az azt jelenti, hogy Kína valóban úgy gondol Szerbiára, mint egy jelentős partnerre”.
A kínai szándék komolyságát jelzi, hogy a Politika című befolyásos szerb napilap hasábjain egész oldalas vendégkommentár jelent meg személyesen Hszi Csin-pingtől az érkezése előtti napon. A Tartós barátság és valódi partnerség című írásban a kínai államfő a két ország közötti stratégiai partnerség elmélyítése mellett foglal állást, hosszasan méltatva Szerbia regionális pozíciójában a Kína számára rejlő lehetőségeket. Peking szerint tehát a Szerbiával való együttműködés a közép- és kelet-európai országokkal való kapcsolat gerincét képezi, hiszen az ország jó földrajzi fekvése lehetőséget biztosít arra, hogy innen kiindulva több más országgal is felvehesse a kapcsolatot. Kína ugyanis a Nyugat-Balkánon megerősített pozíciójából nyithatna gazdaságilag a legkönnyebben Európa más országai felé.
Az utóbbi időben Kína szerepe elsősorban az Európát Ázsiával összekötő „egy övezet – egy út” (One Belt – One Road) projekt miatt értékelődött fel a kelet-közép-európai országok szemében, a 21. századi selyemút útvonala ugyanakkor még korántsem tekinthető véglegesnek, vagyis a térségbeli országok jövőbeli szerepeit még nem „osztották le”. Ez egyben komoly lehetőségeket is rejt, hiszen ahogy hazánk, úgy Szerbia és Románia is igyekszik minél többet profitálni a helyzetből, egyfajta „logisztikai központként” vizionálja magát a kínai elképzelésben.
Kína korábban több más jelentős befektetést is tett Szerbiában, Szerbia, Magyarország és Kína például itt írta alá a Belgrád–Budapest vasútvonal felújításáról szóló megállapodást.
Hszi Csin-ping egyébként március végén tett látogatást Csehországban, Szerbiából pedig egyenesen Lengyelországba utazik tovább, ahol szintén „történelminek” minősítették a találkozót, hiszen először fordul elő, hogy egy év leforgása alatt két elnöki delegáció is látogatást tegyen (tavaly novemberben Andrzej Duda lengyel államfőt látták vendégül Pekingben).
A kínai szándék komolyságát jelzi, hogy a Politika című befolyásos szerb napilap hasábjain egész oldalas vendégkommentár jelent meg személyesen Hszi Csin-pingtől az érkezése előtti napon. A Tartós barátság és valódi partnerség című írásban a kínai államfő a két ország közötti stratégiai partnerség elmélyítése mellett foglal állást, hosszasan méltatva Szerbia regionális pozíciójában a Kína számára rejlő lehetőségeket. Peking szerint tehát a Szerbiával való együttműködés a közép- és kelet-európai országokkal való kapcsolat gerincét képezi, hiszen az ország jó földrajzi fekvése lehetőséget biztosít arra, hogy innen kiindulva több más országgal is felvehesse a kapcsolatot. Kína ugyanis a Nyugat-Balkánon megerősített pozíciójából nyithatna gazdaságilag a legkönnyebben Európa más országai felé.
Az utóbbi időben Kína szerepe elsősorban az Európát Ázsiával összekötő „egy övezet – egy út” (One Belt – One Road) projekt miatt értékelődött fel a kelet-közép-európai országok szemében, a 21. századi selyemút útvonala ugyanakkor még korántsem tekinthető véglegesnek, vagyis a térségbeli országok jövőbeli szerepeit még nem „osztották le”. Ez egyben komoly lehetőségeket is rejt, hiszen ahogy hazánk, úgy Szerbia és Románia is igyekszik minél többet profitálni a helyzetből, egyfajta „logisztikai központként” vizionálja magát a kínai elképzelésben.
Kína korábban több más jelentős befektetést is tett Szerbiában, Szerbia, Magyarország és Kína például itt írta alá a Belgrád–Budapest vasútvonal felújításáról szóló megállapodást.
Hszi Csin-ping egyébként március végén tett látogatást Csehországban, Szerbiából pedig egyenesen Lengyelországba utazik tovább, ahol szintén „történelminek” minősítették a találkozót, hiszen először fordul elő, hogy egy év leforgása alatt két elnöki delegáció is látogatást tegyen (tavaly novemberben Andrzej Duda lengyel államfőt látták vendégül Pekingben).
