Egyszerűen cáfolhatók a Sargentini-jelentés tévedései, mivel a dokumentumnak nincs kapcsolata a valósággal - mondta Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtök reggel.
Szánthó Miklóst az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában arról is kérdezték, hogy Manfred Weber szerdán bejelentette: elindul az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelölti tisztségéért, hogy a párt európai parlamenti (EP-) választási győzelme esetén ő lehessen az Európai Bizottság következő elnöke.
A csúcsjelöltek rendszere már legutóbb is vitákat váltott ki, mert az Európai Unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tény elé állítják a tagállamok vezetőit - mondta.
Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint magyar szempontból Manfred Weber jobb lehet, mint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke.
Szánthó Miklós hozzátette: a csúcsjelölti rendszer a még erősebb európai integráció, a még erősebben centralizált Brüsszel irányába mutat.
Fidesz: Az EP-választás tétje, hogy sikerül-e megállítani a bevándorláspártiakat
Hidvéghi Balázs azt mondta, hogy ma a brüsszeli politika és az EP többsége is bevándorláspárti. A brüsszeli elit elszakadt a lakosoktól, és a fejük felett hoz meg fontos döntéseket - tette hozzá.
Egyre több választási eredmény és közvélemény-kutatás mutatja azonban, hogy ebből elegük van az embereknek - hangoztatta a kommunikációs igazgató.
Kiemelte: a jövő májusi EP-választás lesz az első olyan összeurópai alkalom, amikor a lakosok véleményt alkothatnak a bevándorlásról, és ezzel egyben a kontinens jövőjéről is.
Közölte, az ősz beköszöntével elindult a hosszú kampányidőszak. A Fidesz-KDNP pártszövetség erős és határozott kampánnyal készül, hogy sikerüljön az emberek oldalán álló képviselőket küldeni az EP-be. A kampány során várhatóan sokat támadják majd Magyarországot, ahogyan most is teszik - vélekedett.
Ennek oka, hogy az EP bevándorláspárti többsége meg akarja büntetni Magyarországot, amiért a magyar emberek határozott támogatásával megállította a migrációt a határon.
"Ezzel megmutattuk, hogy a bevándorlás megállítható, hogyha erre megvan az akarat. Megmutattuk, hogy lehet az emberek oldalán állni akkor, amikor politizálunk. És megmutattuk azt is, hogy hazudnak azok, akik ennek az ellentétét, az ellenkezőjét állítják" - fogalmazott Hidvéghi Balázs.
Kérdésre felelve a kommunikációs igazgató közölte, hogy még semmit sem lehet tudni a Fidesz EP-listájáról, de megfelelő időben tájékoztatást fognak adni.
Egy újságírói megjegyzésre reagálva leszögezte, hogy Európa-párti politikát folytat a Fidesz-KDNP. A pártszövetség abban hisz, hogy a nemzetek Európája lehet sikeres - nyomatékosította. Hozzáfűzte, hogy erős kontinenst akarnak megőrizni és továbbvinni.
Egy másik kérdésre Hidvéghi Balázs azt válaszolta, nyilvánvalóan rengeteg még a teendő a magyar egészségügyben, sok mindenen kell javítani, ez azonban nem csoda, hiszen a baloldali kormányok ezt a szektort is "leamortizálták". Azt mondta, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása óta évről évre egyre több forrás jut a területre, jövőre például mintegy 600 milliárd forinttal magasabb összeg, mint amekkora a legutolsó szociálliberális kormány által beterjesztett költségvetésben szerepelt. Folyamatosak a béremelések, valamint Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztése zajlik - sorolta.
Az országgyűlési képviselők megnövelt fizetésére vonatkozó megjegyzésre a kommunikációs igazgató úgy reagált, hogy az ő bérüket emelték utolsóként a sorban, és az illetményük átlagosnak számít a régióban.
Egy újságíró arról érdeklődött, hogy mire számítanak az ellenzéktől a Sargentini-jelentés vitájában. Hidvéghi Balázs azt mondta, minden magyar EP-képviselőtől elvárják, hogy álljon ki az országért. Ugyanakkor kíváncsi, miként szavaznak majd az ellenzékiek, akikre korábban nem lehetett számítani - jelentette ki.
Sargentini: Szoros szavazás várható az EP jövő heti plenáris ülésén
A holland zöldpárti jelentéstevő csütörtöki brüsszeli sajtóreggelijén azt mondta, hogy képviselőtársainak túlnyomó többsége egyetért a jelentés megállapításaival, azonban a pártpolitika "közbeszólhat".
Az EP illetékes bizottságában nagy többséggel elfogadott dokumentum olyan nemzetközi szervezetek értékelésein, bíróságok ítéletein alapul, amelyeknek senki nem kérdőjelezheti meg a függetlenségét - jelentette ki.
Sargentini kiemelte, hogy a nyáron számos újabb aggasztó fejlemény történt Magyarországon, "nem látszik semmilyen jele a visszatérésnek a normális demokratikus működéshez", amihez mindenekelőtt meg kellene érteni, a demokrácia nem arról szól, hogy a "győztes mindent visz".
"Nagyon szomorú, ami folyik, a magyarok jobbat érdemelnének" - fogalmazott, ugyanakkor hozzátette, hogy az ügy az egész Európai Uniót érinti.
Sargentini hangsúlyozta: szoros szavazás várható, mert az elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség.
Mint mondta, ehhez elengedhetetlen a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) legalább részleges támogatása, azonban a pártpolitika "közbeszólhat", még akkor is, ha tapasztalata szerint alapvetően mindenki egyetértett a jelentés megállapításaival, akivel beszélt. A képviselő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy mégis hány néppárti politikus voksolhat majd igennel, de aláhúzta, hogy ezúttal a tartózkodás is nem szavazatnak számít.
Kérdésre válaszolva Sargentini elmondta, hogy a különbség Magyarország és Lengyelország között az, hogy előbbi "két lépést tesz előre, egyet hátra", utóbbi viszont teljes sebességgel halad előre az uniós bírálatok és eljárások dacára.
Emellett az is magyarázza, hogy az Európai Bizottság miért kizárólag Varsóval szemben indította meg a hetes cikk szerinti eljárást, hogy a magyar kormánypárt tagja az EPP-nek, márpedig a brüsszeli testületnek sok néppárti tagja van - tette hozzá.
"Szomorú, hogy az Európai Parlamentnek kellett lépnie" - mondta a jelentéstevő, problémásnak nevezve, hogy ez az eljárás az egyetlen módszer ilyen helyzetekben.
Az EP várhatóan jövő kedden Orbán Viktor részvételével vitázik, majd szerdán szavaz a magyar különjelentésről, amely szerint fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének, így indokolt a hetes cikk szerinti eljárás megindítása Magyarországgal szemben.
Az atomfegyverként is emlegetett jogállamisági eljárás megindításának szakemberek szerint ebben a fázisban inkább politikai, mintsem jogi jelentősége van. Ha az EP megszavazza, akkor a tagországok kormányait tömörítő tanács négyötödös többséggel dönt majd arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.
A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi EU-tag egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.
