Megjelentek a kormány honlapján a jelzáloghitelekkel és önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos törvénymódosítás-tervezetek, valamint azok végrehajtási rendeleteinek a módosításai. A tervezetek más pénzügyi jellegű változásokat is tartalmaznak.
Nem kelthet téves várakozást a fogyasztóban a jelzáloghitelek kereskedelmi kommunikációja, a reklámja – egyebek mellett ezzel az új szabállyal egészül ki a pénzügyi jogszabályok módosításának tervezete. A módosítás kimondja, hogy a hirdetésnek tartalmaznia kell a hitel összegét, annak futamidejét, kamatát, valamint a teljeshiteldíj-mutatót (thm), a törlesztőrészletet, továbbá azt is, hogy a futamidő alatt összesen mennyit fizet vissza a hitelezőnek a fogyasztó. A hiteltanácsadók pedig úgy kötelesek ajánlani a jelzáloghitelt, hogy figyelembe veszik a fogyasztók személyes körülményeit. A bank viszont a hitelközvetítő díjazását ahhoz igazítja, hogy ez utóbbi mennyire tartotta be az előírásokat.
A törvény végrehajtási rendeletének tervezete szerint figyelembe kell venni a hitelfelvevő kiadásait, valamint egyéb pénzügyi és gazdasági körülményeit. Vizsgálni kell jövedelmének korábbi változását, illetve valószínűsíteni, hogy a jövőben miképpen alakul a jövedelme. Ha a futamidő alatt nyugdíjba megy, arra is kiterjed a vizsgálat, hogy a nyugdíjából tudja-e majd törleszteni a hitelt. A jövőben jelzáloghitel nem ajánlható más pénzügyi termékkel csomagban akkor, ha a fogyasztó a jelzáloghitelt külön nem kötheti meg – írta a távirati iroda.
A hitelező előírhatja – tehát nem kötelező –, hogy a hitelfelvevő a jelzáloghitel mellé kössön hitelfedezeti életbiztosítást, az ingatlanra pedig vagyonbiztosítást. A hitelező ugyanakkor nem utasíthatja vissza azt, hogy az általa ajánlott biztosító helyett mással szerződjön a hitelfelvevő, ha annak a biztosítása – az ajánlottal – azonos szolgáltatást tartalmaz.
Külön szabályok szólnak a devizahitelekről. Ezekben új elem az, hogy a hitelezőnek papíron – vagy pedig más tartós adathordozón – jeleznie kell az ügyfelének, hogy a törlesztőrészlet, illetve a hátralékos tőke legalább húsz százalékkal növekedett az árfolyamváltozás miatt. Az értesítésben ki kell térni arra is, hogy miképpen válthat devizanemet az ügyfél.
A devizahitel forintban megállapított törlesztőrészletét a hitelszerződésben a megkötését megelőző harminc napon belüli valamely napi árfolyamon kell megállapítani. A reklámokban viszont a tárgynegyedévet megelőző hónap első munkanapján érvényes devizaárfolyamot kell alkalmazni.
A hitelintézeti törvény azzal az előírással egészül ki, amely lehetőséget ad a befagyott betétek egy részének gyors kifizetésére. Ha az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) még nem fizette ki a kártalanítást, úgy a betétes sürgős kifizetést kérhet. Ezt öt napon belül ki kell fizetnie az OBA-nak, de az összeg nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíjminimum – jelenleg 28 500 forint – négyszeresénél. A sürgős kifizetést a betétbiztosítási alap később levonja a teljes kártalanítási összegből.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál új elemként jelenik meg , hogy a pénztártag a befizetéseit több portfólió között is megoszthatja. Továbbá a pénztár tagja a nyugdíjszolgáltatást – részben vagy egészben – járadékként is kérheti majd. A pénztár saját járadéka legalább ötéves futamidőt jelent, de mindig határozott időtartamra szól. A járadék meghatározható a futamidő elején fixen vagy pedig – a hozamokkal és költségekkel – évente újraszámított is lehet. A tervezet holnapig véleményezhető.
A törvény végrehajtási rendeletének tervezete szerint figyelembe kell venni a hitelfelvevő kiadásait, valamint egyéb pénzügyi és gazdasági körülményeit. Vizsgálni kell jövedelmének korábbi változását, illetve valószínűsíteni, hogy a jövőben miképpen alakul a jövedelme. Ha a futamidő alatt nyugdíjba megy, arra is kiterjed a vizsgálat, hogy a nyugdíjából tudja-e majd törleszteni a hitelt. A jövőben jelzáloghitel nem ajánlható más pénzügyi termékkel csomagban akkor, ha a fogyasztó a jelzáloghitelt külön nem kötheti meg – írta a távirati iroda.
A hitelező előírhatja – tehát nem kötelező –, hogy a hitelfelvevő a jelzáloghitel mellé kössön hitelfedezeti életbiztosítást, az ingatlanra pedig vagyonbiztosítást. A hitelező ugyanakkor nem utasíthatja vissza azt, hogy az általa ajánlott biztosító helyett mással szerződjön a hitelfelvevő, ha annak a biztosítása – az ajánlottal – azonos szolgáltatást tartalmaz.
Külön szabályok szólnak a devizahitelekről. Ezekben új elem az, hogy a hitelezőnek papíron – vagy pedig más tartós adathordozón – jeleznie kell az ügyfelének, hogy a törlesztőrészlet, illetve a hátralékos tőke legalább húsz százalékkal növekedett az árfolyamváltozás miatt. Az értesítésben ki kell térni arra is, hogy miképpen válthat devizanemet az ügyfél.
A devizahitel forintban megállapított törlesztőrészletét a hitelszerződésben a megkötését megelőző harminc napon belüli valamely napi árfolyamon kell megállapítani. A reklámokban viszont a tárgynegyedévet megelőző hónap első munkanapján érvényes devizaárfolyamot kell alkalmazni.
A hitelintézeti törvény azzal az előírással egészül ki, amely lehetőséget ad a befagyott betétek egy részének gyors kifizetésére. Ha az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) még nem fizette ki a kártalanítást, úgy a betétes sürgős kifizetést kérhet. Ezt öt napon belül ki kell fizetnie az OBA-nak, de az összeg nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíjminimum – jelenleg 28 500 forint – négyszeresénél. A sürgős kifizetést a betétbiztosítási alap később levonja a teljes kártalanítási összegből.
Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál új elemként jelenik meg , hogy a pénztártag a befizetéseit több portfólió között is megoszthatja. Továbbá a pénztár tagja a nyugdíjszolgáltatást – részben vagy egészben – járadékként is kérheti majd. A pénztár saját járadéka legalább ötéves futamidőt jelent, de mindig határozott időtartamra szól. A járadék meghatározható a futamidő elején fixen vagy pedig – a hozamokkal és költségekkel – évente újraszámított is lehet. A tervezet holnapig véleményezhető.
