Több mint két és fél év után elsőfokú ítélet születhet a sukorói büntetőperben, az ügyész börtönbe küldené a vádlottakat, a védők felmentést kérnek. Az Alkotmánybíróság egyébként szinte az utolsó pillanatban bírált el egy olyan beadványt, amely elfogadása esetén akár azzal is járhatott volna, hogy elölről kell kezdeni az eljárást.
Szeptember 30-án elsőfokú ítéletet hirdethet a Szolnoki Törvényszék a sukorói telekcsere miatt még 2013 januárjában indított büntetőperben. Megírtuk, erre azt követően van lehetősége a bíróságnak, hogy az Alkotmánybíróság (AB) visszautasította a vádlottak panaszát, amellyel azt szerették volna elérni, hogy a testület semmisítse meg a Kúria határozatát az eljárással kapcsolatban. A legfőbb bírói fórum korábban annak ellenére döntött úgy, hogy a per maradjon Szolnokon, hogy az AB lényegében felszámolta az Országos Bírósági Hivatal ügyáthelyezési gyakorlatát. Az eredetileg a Fővárosi Törvényszékre szignált ügy tárgyalása ugyanis a hivatal vezetője, Handó Tünde döntése alapján került a megyeközpontba. Amennyiben az AB elfogadta volna a vádlotti beadványt, úgy akár elölről is kezdődhetett volna az ügy Budapesten.
Perbeszédében az ügyész nemrég letöltendő börtönbüntetést kért az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlottra, az ötödrendűre pedig pénzbüntetés kiszabását. Ismeretes, a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolta meg Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját, Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt. Császyt és F. Zsoltot mint bűnsegédet vádolják ezzel a cselekménnyel. V. Bálint ügyvéd, ötödrendű vádlott ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A másodrendű és a negyedrendű vádlottat magánokirat-hamisítással is vádolták.
A védők ügyfeleik felmentését kérték, Tátraiék pedig többször is arról beszéltek a tárgyalás során, hogy lényegében koncepciós eljárás folyik ellenük. A bíróság egyébként a nyomozati szakban még gyanúsítottként kihallgatott Gyurcsány Ferenc exkormányfőt, az utódját, Bajnai Gordont és Oszkó Péter volt pénzügyminisztert is meghallgatta tanúként, akárcsak Joav Blumot, a magyar állammal 2008-ban az ügyészség szerint jogsértő módon telekcsere-szerződést kötő üzletembert. A Velencei-tó partjára tervezett vigalmi negyed érdekében született ügylettel a vádhatóság szerint 1,2 milliárd forintos kár érte volna az államot.
A Kúria korábban egy polgári peres eljárás keretében semmisnek mondta ki az említett kontraktust, a washingtoni választott bíróság előtt pedig a befektetők próbáltak kártérítést szerezni hazánktól a King’s City fantázianevű projekt meghiúsulása miatt, ám nem jártak sikerrel. A Fővárosi Ítélőtáblán egyébként továbbra is folyamatban van egy polgári eljárás, amelynek tétje, hogy az egyik üzletember, Ronald S. Lauder készfizető kezességgel felel-e a kaszinóprojekttel kapcsolatos koncessziós szerződés kapcsán.
