A külhoni magyarság kulturális, nyelvi identitásának megerősítésében, a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésében és a honosítás területén egyaránt kitűnő munkát végeztek a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor program ösztöndíjasai - értékelt Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerdán Budapesten, a két program idei zárókonferenciáján.
Kiemelte: a külhoni magyarságot nem zárványszerűen kezelik, hanem a magyarság oszthatatlan részeként, és arra törekednek, hogy minden, ami Magyarországon megvalósul és "tárgyilag kiterjeszthető", vonatkozzon rájuk is. Példaként említette a demográfiai támogatásokat, közte az anyasági támogatást, ami szorosan nem kötődik a területi elvhez, de jár minden magyarnak, éljen bárhol a világon.
Semjén Zsolt az ösztöndíjasok munkáját értékelve kiemelte, hogy a magyarság kulturális, identitásbeli megerősítése kitűnően sikerült. Kitért a magyar nyelvű oktatás kiterjesztésére és rámutatott: e téren is fontos lépések történtek.
Hozzátette: befejeződött az a folyamat, amelynek célja az volt, hogy az emigránsszervezetekből minden magyar otthonát jelentővé alakítsák a diaszpóra szervezeteit. Ez alapvetően szintén az ösztöndíjasok munkájának köszönhető - közölte a miniszterelnök-helyettes.
Grezsa István kormánybiztos arról beszélt, hogy 150 ösztöndíjas teljesített hat, illetve kilenc hónapos szolgálatot. Hozzátette: az idén 530 jelentkezőből 180 ösztöndíjast választottak ki, és csaknem harmincan már el is utaztak a déli féltekére.
Jobbik: Biztosítani kell a levélben történő szavazást a külföldön élő magyaroknak is
A Jobbik szerint ki kell terjeszteni a levélszavazás lehetőségét a külföldön élő magyarokra is, csak ezen javaslatuk elfogadása esetén támogatják a választásokra vonatkozó szabályok bármilyen módosítását.
Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője és a párt Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke semjén szavaira reagálva elmondta: pártja következetesen kiáll a külhoni magyarok választójogot is tartalmazó magyar állampolgársága mellett, minden ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot támogattak, így a levélben szavazás lehetőségének megteremtését is.
Ugyanakkor küzdenek az ellen a diszkrimináció ellen, amely a külföldön élő magyarokat sújtja, mivel ők szavazatukat nem adhatják fel postán, hanem csak a magyar külképviseleteken voksolhatnak személyesen. Ehhez azonban sok esetben szabadnapra van szükségük, útiköltséget és több száz vagy akár több ezer kilométernyi utat kell vállalniuk.
Emiatt a Jobbik - mint Szávay István írta - csak akkor tudja támogatni a választásokra vonatkozó szabályok bármilyen módosítását, ha a levélszavazás lehetőségét a külföldön élő magyarokra is kiterjesztik.
