A világváros nyüzsgő piacán a zöldség, gyümölcs és ezernyi más árucikk mellett éppúgy adják-veszik az átkokat, szerencsehozó talizmánokat és varázslatokat, mint évszázadokkal ezelőtt. Különösen népszerűnek számítanak a politikusok számára kiállított rosszkívánságok – Lőng Can-jing főminiszter neve például különösen gyakran kerül a szertartáshoz használt papírdarabkára.
Wong szerint egyre többen állítanak be hozzá a főminiszter fotójával, de arra is akad példa, hogy a szomszédos Tajvanból érkező turisták térnek be hozzá egy röpke átokra.
Hongkongban már két éve tart a feszültség: ekkoriban vette kezdetét az esernyős forradalom néven elhíresült tüntetéssorozat. Az elégedetlenség legfőbb oka az volt, hogy az emberek nem bíztak már a Teng Hsziao Ping pártfőtitkár „egy ország, két rendszer”-politikájában: féltették Hongkong egyedi identitását, amelyet többen a „Kelet és a Nyugat találkozásaként” próbálnak megragadni, Kína kulturális befolyása mellett pedig az ország pénzügyi hatásától is tartottak. A mozgalom nem ért el különösebb eredményeket, ennek is köszönhető az átokboltok fellendülő forgalma – nyilatkozta Matthew Wong, a Hongkongi Egyetem politológusa.
Sok vajákos azonban nem kíván belefolyni a világi hatalmak játszmáiba: egyikük, akit csak Leung anyó néven ismernek, csak szerencsehozó és védelmező varázslatokat vállal – ki is kellett függesztenie egy táblát, amelyen arra kéri vásárlóit, hogy ne is keressék őt átkok ügyében.
A politika erősebb jelenléte a város varázspiacán jól jelzi azt a politikai frusztrációt, amely a hongkongi lakosokat gyötri – de sokan a mai napig ugyanazokkal a hétköznapi problémákkal keresik meg a javasasszonyokat, mint az őseik: betegség esetén, tanácsért, vagy éppen azért, hogy kikérjék egy rég halott ősük házassági tanácsait.
