Irán meg fogja sérteni az amerikai szankciókat, és továbbra is fog kőolajat értékesíteni - jelentette ki hétfőn egy közgazdász-konferencián Haszan Róháni iráni elnök.
"Amerika le akarta nullázni Irán olajeladásait, de mi továbbra is fogunk olajat értékesíteni, hogy megsértsük a szankciókat, mert ellentétesek a nemzetközi joggal" - hangoztatta az iszlám köztársaság elnöke.
Donald Trump amerikai elnök tavasszal léptette ki országát azt Irán és a nemzetközi közösség között 2015-ben létrejött megállapodásból, amely alapján az Iszlám Köztársaság korlátozza nukleáris tevékenységét, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Washington a kilépéssel a szankciókat is visszaállította. A pénzügyi és az energiaszektort érintő büntetőintézkedések újabb csomagja hétfőn lépett hatályba. Az Egyesült Államok kifogásolja, hogy Irán igyekszik kiterjeszteni befolyását a térségben, úgy vélik, fegyveres csoportokat támogat, és Washington elfogadhatatlannak tartja Irán ballisztikusrakéta-programját. Irán viszont azt állítja, hogy jogszerűen fejleszti védelmi képességeit.
Róháni hozzátette: "gazdasági háború zajlik, és mi szembeszállunk egy zsarnoki hatalommal. Úgy gondolom, nem volt még az amerikai történelemben olyan elnök, aki ilyen súlyosan megsértette volna a jogot és a nemzetközi egyezményeket."
Ezzel egy időben hétfő reggel nagyszabású, kétnapos légvédelmi hadgyakorlat kezdődött Irán északi részén. Habíbullah Szajjári tábornok hangsúlyozta, hogy a műveletben részt vevő összes rakéta iráni gyártmányú.
London sajnálkozik az Irán elleni amerikai szankciók újbóli bevezetése miatt
Theresa May miniszterelnök hivatalának szóvivője hétfői tájékoztatóján kijelentette: Londonnak változatlanul meggyőződése, hogy az iráni nukleáris fejlesztési programról 2015-ben kötött többhatalmi megállapodás biztonságosabbá teszi a világot.
A Downing Street szóvivője hangsúlyozta azt is, hogy amíg Irán tartja magát a szerződés által a nukleáris fejlesztési tevékenységére megszabott szigorú korlátozásokhoz, addig Nagy-Britannia is kitart az egyezség mellett.
Hozzátette: London mindezek alapján továbbra is teljes mértékben támogatja az Iránnal fennálló kereskedelmi kapcsolatrendszer bővítését, és arra biztatja a brit üzleti vállalkozásokat, hogy használják ki a megállapodásból eredő új kereskedelmi lehetőségeket.
Donald Trump amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok kivonul az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodásból, azzal az indokkal, hogy az amerikai kormány megítélése szerint Irán kijátssza az egyezményt.
A megállapodás értelmében Irán lemondott az urándúsításról, és ennek fejében a nemzetközi közösség beleegyezett az Irán ellen életbe léptetett büntetőintézkedések fokozatos feloldásába.
Washington azonban a megállapodás felmondásával egy időben a szankciók újbóli bevezetéséről is döntött, és a büntetőintézkedések jelentős része hétfőn hatályba lépett.
A megállapodásban részes három nyugat-európai hatalom már Trump bejelentésének napján közös nyilatkozatot adott ki, amelyben sajnálatosnak és aggodalmat keltőnek nevezte az Egyesült Államok kilépését az iráni nukleáris fejlesztési programról kötött szerződésből.
A brit miniszterelnök, valamint Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár Londonban közzétett májusi közös felhívása hangsúlyozta, hogy az Iránnal aláírt megállapodást az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag hagyta jóvá 2231-es számú határozatával, és e határozat az iráni nukleáris programmal kapcsolatos viták rendezésének kötelező nemzetközi jogi erővel bíró keretrendszere.
Német kormányszóvivő: lehetővé kell tenni az Iránnal folytatott legális üzleti kapcsolatok fenntartását
Tájékoztatóján Steffen Seibert kiemelte, hogy Németország továbbra is kitart az iráni atomprogramról 2015-ben kötött többhatalmi szerződés mellett. A megállapodásból pedig az is következik, hogy valamennyi gazdasági szereplő számára meg kell teremteni az Iránnal kialakított legális kapcsolatok folytatását.
Ezért a német kormány "európai és Európán túli partnerekkel" is "szorosan egyeztet" az Iránnal összefüggő jogszerű gazdasági tevékenység fenntartásáról - mondta.
gazdasági minisztérium szóvivője, Anna Sophie Eichler elmondta, hogy a tárcánál külön tanácsadó szolgálatot is szerveztek, hogy mindenben támogathassák az iráni kapcsolatokkal, érdekeltségekkel rendelkező német vállalatokat.
Azt viszont egyelőre nem lehet tudni, hogy a hétfőn életbe léptetett amerikai szankciók miként érinthetik a német gazdaságot, mert még nem ismert a büntetőintézkedéseket szabályozó rendelkezés pontos szövege - tette hozzá Christopher Burger, a külügyminisztérium szóvivője.
Pompeo védelmébe vette az Irán elleni szankciók ismételt bevezetését
Korábban ismertté vált, hogy az amerikai hatóságok nyolc ország esetében engedményeket adtak az Iránnal szembeni szankciók végrehajtására, hogy továbbra is vásárolhassanak iráni kőolajat.
A Fox televízió Fox News Sunday című műsorának nyilatkozó Pompeo nem volt hajlandó megnevezni, mely országokra érvényes ez a könnyítés, mondván, ezeknek az államoknak időre van szükségük az olajimport leállítására. Azt sem zárta ki, hogy a kormányzat hat hónapnál hosszabb időre adja meg a könnyítés.
A külügyminiszter szerint a könnyítések ellenére a büntetőintézkedések már így is hatalmas hatással voltak. Hozzátette, hogy Donald Trump elnök "maximális nyomásgyakorlást" célzó politikája hétfőtől teljes mértékben megvalósul majd.
Az amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy kivonul az Irán és hat nyugati nagyhatalom - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja és Németország -, valamint Teherán között az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött megállapodásból, mondván, hogy Irán kijátssza az egyezményt, amelynek értelmében lemondott az urándúsításról cserébe az ellene életbe léptetett nemzetközi büntetőintézkedések fokozatos feloldásáért. Döntött egyúttal az Irán elleni szankciók újbóli bevezetéséről is. Ezek első része augusztus 7-én lépett életbe, és többek között az iráni autóiparra, az arany- és nemesfém-kereskedelemre vonatkoznak. A többi szankció hétfőtől lép hatályba.
Pompeo egy másik tévé, a CBS televízió Face the Nation című műsorában magabiztosan úgy vélekedett, Irán nem fogja újraindítani atomprogramját azután, hogy az Egyesült Államok kilépett a három évvel ezelőtt kötött nemzetközi egyezményből.
A tervek szerint Pompeo és Steven Mnuchin pénzügyminiszter hétfőn sajtótájékoztatón ismerteti az Irán elleni büntetőintézkedések részleteit.
Egyes értesülések szerint Dél-Korea szerepel azon országok között, amelyek felmentést kaptak az Irán elleni amerikai szankciók újbóli alkalmazása alól.
A Reuters hírügynökség meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta, hogy a Dél-Korea és India megállapodásra jutott a kérdésben az Egyesült Államokkal. A jelentés említést tett az iráni olajat vásárló Törökországról, Olaszországról, az Egyesült Arab Emírségekről, Japánról és Tajvanról is.
