Tizenkettedik alkalommal is az utcákra vonultak szombaton a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tiltakozó sárgamellényesek, a párizsi felvonuláson ezúttal a tüntetéseken megsérült tiltakozókra emlékeztek, valamint a "rendőri erőszak", elsősorban a gumilövedékek használata ellen tiltakoztak.
Az üzemanyagadó emelése ellen 2018. novemberben létrejött sárgamellényes mozgalom az elmúlt két hónapban több szociális jellegű követelést fogalmazott meg, és az államfő távozását is követeli a városok menti körforgalomban felállított úttorlaszok mentén. Szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásokban és összetűzésekbe torkollanak a rendfenntartó erőkkel. Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a francia utcákon a közrend biztosítására.
Az elmúlt két hónapban a sárgamellényes tüntetők által felállított úttorlaszoknál tízen vesztették életüket, a tüntetéseken pedig több mint kétezren megsérültek, a rendőrök közül csaknem ezren.
A megsérült tüntetőkre emlékezett a Párizs keleti határától a belvárosi Köztársaság (République) tér fele délben megindult több ezres menet, amelyen "az állami erőszak megállítását" követelték a tiltakozók, valamint "Kapcsold ki a tévét és csatlakozz hozzánk!" feliratot tartottak magasba.
A belügyi tárca szerint csak négyen szenvedtek súlyosabb szemsérüléseket a gumilövedékek miatt, de 116 esetben indított vizsgálatot a rendőrség felügyeleti szerve az esetleges rendőri erőszak és túlkapások kivizsgálására.
A vita nyomán a CGT szakszervezet és az Emberi Jogok Ligája az eszköz használatának betiltását kérte a legmagasabb francia jogi és közigazgatási intézménytől. A benyújtott kereset szerint a szociális mozgalom kezdete óta a rendőrség 9200 gumilövedéket lőtt ki.
Macron népszavazással tervezi a válság megoldását
Népszavazást tervez Emmanuel Macron francia államfő a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen több mint két hónapja tiltakozó sárgamellényesek követeléseiről - értesült a Le Journal du Dimanche (JDD) című vasárnap megjelenő hetilap. A referendumot a májusi európai parlamenti választásokkal együtt tartanák.
A lap a köztársasági elnök környezetére hivatkozva azt írta, hogy Macron a népszavazást tartja az egyetlen megoldásnak a sárgamellényes mozgalom okozta válság megoldására.
"A végső megoldás a referendum, és nekifutunk. A nagy nemzeti vitával az elnök bebizonyította, hogy megvan a személyes tartaléka beindítani a gépezetet" - írta a lap meg nem nevezett elnöki forrásokra hivatkozva.
A sárga láthatósági mellényt viselő tüntetők 2018. november 17-én vonultak először utcára tiltakozva az ellen, hogy a kormány emelni akarta az üzemanyagokat sújtó környezetvédelmi adót. A kabinet végül elállt ettől, és december közepén jogosnak nevezve a társadalmi elégedetlenséget, több olyan intézkedést is bejelentett mintegy 10 milliárd eurós összegben, melyek célja a szegényebb társadalmi csoportok helyzetének javítása. A kormány álláspontja szerint már csak egy radikalizálódott kisebbség folytatja a megmozdulásokat, amelyeken egyebek mellett a vagyonadó visszavezetését és az állampolgári kezdeményezésű népszavazás intézményének bevezetését is követelik.
A köztársasági elnök kezdeményezésére az országot érintő legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdésekről január 15-én vitasorozat kezdődött országszerte 2 ezer helyen, amelyben Macron személyesen is részt vesz. Eddig három alkalommal több mint hat órán át válaszolt polgármesterek, állampolgárok és sárgamellényesek kérdéseire, aminek következtében lassú emelkedésnek indult a tetszési mutatója.
A sárgamellényesek egy része azonban a vita ellenére is folytatja a tiltakozásokat: szombaton mintegy 60 ezren tiltakoztak országszerte a rendőri erőszak, elsősorban a gumilövedékek rendszeres használata ellen a tüntetéseken.
A JDD úgy tudja, hogy a választások lebonyolításáért felelős belügyminisztériumban a múlt héten felvették a kapcsolatot a nyomdákkal annak érdekében, hogy a május 26-ra tervezett EP-választásokkal egyidőben a népszavazást is meg lehessen tartani "amennyiben az államfő is megerősíti a menetrendet". A végső döntést Emmanuel Macron egy héten belül hozza meg - írta a lap.
A népszavazásra bocsátandó kérdéseket azonban még nem határozta meg az elnöki hivatal, azokat a nagy nemzeti vitáról március második hetében elkészülő konklúziók alapján fogalmaznák meg, elsősorban az intézményi reformokról: a képviselők számának csökkentéséről, a mandátumhalmozás megszüntetéséről, a kötelező szavazásról, a részvételi demokráciáról. A vagyonadó kérdését azonban Macron nem kívánja a lap szerint népszavazásra bocsátani.
Laurent Wauquiez, a jobbközép Köztársaságiak elnöke vasárnap az Europe1 kereskedelmi rádió és a Cnews hírtelevízió közös műsorában arra figyelmeztetett, hogy a népszavazás nem korlátozódhat az intézményi kérdésekre.
"Ügyelni kell arra, hogy a nagy nemzeti vita ne egeret szüljön, és hogy a vita kimenetele ne korlátozódjon olyan témákra, amelyek nagyon távol állnak a franciák gondjaitól" - fogalmazott Wauquiez, aki szerint arra is figyelni kell, hogy "ne szülessen döntés mindenről" még a vita vége előtt. A jobboldali politikus úgy látja, hogy az arányos szavazási rendszer bevezetése vagy a képviselők számának csökkentése nem "elsőszámú követelése" a franciáknak.
A JDD pedig arra emlékeztetett, hogy a népszavazás kétélű fegyver, mert "a szavazók arról híresek, hogy nem a feltett kérdésre válaszolnak, hanem annak, aki felteszi azokat, mégpedig megbüntetve őt".
