Szent István világegyházi ünnepe alkalmából tartottak szentmisét és ünnepséget Bécsben. A rendezvény ötletgazdája és szervezője, Halász Ferenc lapunknak elmondta: a nemzeti hősök ugyan gyakran elválasztják, de Szent István alakja össze tudja kötni a magyar és az osztrák népet.
Bécsben nekünk, magyaroknak keresztény kulturális gyökereink állnak identitásunk középpontjában, Szent István műve pedig nem zárult le halálával – mondta Nagy Andor, Magyarország ausztriai nagykövete hétfőn Bécsben, az első királyunk tiszteletére rendezett ünnepségen. A Magyarország bécsi diplomáciai képviseletei, valamint egyházi szervezetek által közösen megrendezett ünnepségen kifejtette: örömteli számára, hogy öt év nagyköveti szolgálat után Izraelből Ausztriába költözve államalapítónk ünnepe alkalmából kerülhet sor első nyilvános német nyelvű beszédére.
Nagy Andor megjegyezte, hogy szeptember másodika nem csak Buda török alóli visszafoglalásának évfordulója és Szent István világegyházi ünnepe, hanem egyúttal fia, Szent Imre herceg halálának a napja is, az pedig, hogy a trónörökös halála nem jelentette az államalapítás kudarcát, számunkra is reményteljes, és mint kései utódokat, kötelez is.
Az ünnepi latin nyelvű, régi rítusú szentmisét a Bécs belvárosában álló Minoritenkirchében a burgenlandi Somfalváról származó Florian Grafl, a Szent Péter Papi Testvérület bécsi házfőnöke, az Osztrák Apostoli Nunciatúra munkatársa celebrálta, a homíliát Gregor Henckel von Donnersmarck, nyugalmazott heiligenkreuzi apát mondta, aki beszédében István király példájára hívta föl a figyelmet. Az egyházi liturgiát követően a magyar nagykövetség közeli épületében Oross András levéltári delegátus tartott előadást Buda visszavívásáról, majd megszegték a szentmise keretében megáldott, 2018. évi Magyarok Kenyerét, amelyet Nemzeti Agrárkamara ajándékozott a követségeknek.
Az eseménnyel kapcsolatban Halász Ferenc, a rendezvény ötletgazdája és kezdeményezője lapunknak elmondta: Szent István uralkodása nemcsak Magyarországnak, hanem a környező népeknek is békét, stabilitást és új prosperitás ígéretét hozta, a terület pedig, amelyre Bécs városa fölépült, felesége, Gizella kezéért került „mintegy ajándékként” német kézre. A város történelmi szerepére utalva hozzátette, Bécsből többek között azért lett gazdag és hatalmas város, mert a Német-római Birodalom egy hatalmas és sokszor kihívóként megjelenő szomszédos államába vezető út utolsó állomása volt.
Szent István alakja összekötő kapocs, még ha a nemzeti hősök el is választják egymástól a magyar és osztrák népet. Az ünnepség visszhangja kapcsán kifejtette, ez már a hatodik alkalom volt, hogy Szent István szeptember másodikai ünnepéről megemlékeztek, a kezdeményezés pedig az osztrákok között is pozitív fogadtatásra talált. „A mise utáni fogadáson egy konzervatív értéktrendű osztrák üzletember – aki érti a modern világot is, mert sikeres benne –, arról beszélt nekem, hogy ez a fenséges mise és egy állami főképviselet tisztelgő aktusa az államalapító és nemzeti szent előtt olyan számára, mintha egy másik világba érkezett volna” – mondta.
A régi rítusú szentmiséről szólva elárulta, azért esett rá a választás, mert latin nyelve egyrészt biztosította a jelenlévő osztrákok és magyarok nyelvi paritását, másrészt pedig a rítus lényegében azonos azzal, amelyet egykor maga Szent István is hallgatott.
A rendezvényen jelen volt Varga János, a bécsi Pázmáneum rektora, Dán Károly, bécsi magyar ENSZ-nagykövet, Bárány Anzelm, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója, valamint Bertényi Iván, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója. A liturgia zenei szolgálatát két budapesti kórus látta el: az Albinoni Kamarazenekar és Kórus, valamint a Juventutem Magyarország gregorián együttese. Előadásukban elhangzott többek között Mozart D-dúr Missa brevise.
BA
