Szűk többséggel fogadták el azt a kilencpontos összefoglalót a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaságtudományi Bizottságának tagjai, amelyet a közgazdaság-tudományi képzésekről a jegybank nem szakmai, hanem politikai töltetűnek tart.
A vélemény és a kutatás szabadságán nem kívánunk változtatni (Fotó: Csudai Sándor)
Dubéczi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) oktatási igazgatója kifejtette: bár az állásfoglalás nagy része vádaskodó, megalapozatlan, ők teljesen szakmai alapokra szeretnék helyezni az ügyet.
– Minek tartják az MTA szakbizottságának kilencpontos, nagy visszhangot kiváltó összefoglalóját?
– Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának anyaga politikai állásfoglalásnak is betudható, hiszen az első hat pontban a gazdaságtudományi képzésről érdemben véleményt nem nyilvánít. Ugyanez a testület elfogadott egy szakmai dokumentumot fél évvel ezelőtt, amelyet publikálhatott is a Közgazdasági Szemlében. Ebben a közgazdaság-tudományi képzés helyzetét értékelte. A Közgazdasági Szemlének az MNB öt évre hatvanmillió forintos támogatást nyújtott. A szerkesztőbizottság minden tagja az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának is tagja. Ráadásul a bizottság egy közismert közgazdásza által főszerkesztett folyóirat, az Acta Oeconomica is kap évente ötmillió forint hozzájárulást a jegybanktól. Nem érhet bennünket a vád, hogy más vélekedések nem artikulálódhatnak.
– Hol itt az ellentmondás?
– Csaknem tíz oldalon értékelték a szakmai bizottság tagjai a közgazdasági képzés helyzetét, különös tekintettel a doktori iskolákra fókuszálva, s tettek néhány megállapítást. Többi között rendkívül alacsony a PhD-utánpótlás, a képzésben több fokozatra lenne szükség, ugyanis csökken a hallgatók száma és felkészültsége is. Sorvad a közgazdasági alapképzés, kevesen végeznek, gyengék a dolgozatok, a doktori iskolák többségében nincs meg a szükséges háttér, az oktatók nemzetközi „láthatósága” alacsony.
– Nem túl szép látlelet, de mi áll a háttérben? Mit mondanak a „tudósok”?
– Például a doktori képzésben a témavezetést nem honorálják, nincsenek ösztöndíjak. Javaslatként felmerült, hogy a doktori iskolák között konzorciumokat kellene létrehozni. S van egy érdekes megállapítás is, amelyet ugyancsak publikáltak az összefoglalóban. Méghozzá azt, hogy ebben a környezetben a jegybank doktori programjának havi kétszázezer forintos ösztöndíja komoly segítség lehet. Újabban már ez is probléma, holott az ösztöndíj ösztönöz, versenyhelyzetet teremt a hallgatók között. Megjegyzem, ugyancsak az MTA szakbizottsága rögzítette, hogy az MTA kutatóintézete és az egyetemek túlzottan rivalizálnak, nincs együttműködés. Sokkal szorosabb kapcsolat kellene közöttük.
– Miért tartja fontosnak ezeket kiemelni?
– Látható, hogy ezek nagyon hasonló helyzetértékelést mutatnak, mint amilyen álláspontot képvisel a jegybank oktatási stratégiája. Részben hasonló válaszokat adtunk, mint amit a helyzetértékelés indukál. Többek között díjazzuk a témafelelősöket, többletfinanszírozást vittünk a közgazdasági felsőoktatásba. Szeretnénk növelni a doktoranduszok, a mesterképzésben és az alapképzésben részt vevők számát is. Javítanánk a színvonalat. Pont azokra a felvetésekre reagáltunk a programjainkkal, amelyeket ők bemutattak. Ehhez képest a korábban elfogadott álláspontok és a mostani között szöges ellentét áll fenn.
– Már kibékíthetetlenek az ellentétek?
– Mi diszkussziót folytatunk az egyetemi és a tudományos közösséggel. Teljesen szakmai alapokra kell helyezni ezt az ügyet, nem jó, ha politikai kiáltványokat fogalmazunk meg. Az állásfoglalás nagy része vádaskodó, megalapozatlan és hamis információkat oszt meg az összefoglaló olvasóival.
– Mondjon egy példát.
– Például az akkreditációt megkerülve indítunk képzéseket. Holott a valóság az, hogy a doktori programunk egy akkreditált doktori iskolában indult el. A program külön akkreditációjára nincs szükség, hiszen a doktori iskola akkreditált, de magát a programot a Pécsi Tudományegyetem kari doktori bizottsága, valamint az egyetem doktori bizottsága is jóváhagyta, mely nem jogszabályi követelmény, hanem plusztényező. A többi, MNB által támogatott programról megállapítható, hogy akkreditált – kivétel nélkül mindegyik. Ha pedig új programot kívánunk indítani, azt akkreditáltatni fogjuk. Nem feltételezhetik az MTA bizottságának a tagjai felelős egyetemi vezetőkről, professzortársaikról, hogy nem akkreditált programokban működnek együtt az MNB-vel. Miért gondolják azt a professzorokról, egyetemi vezetőkről, hogy nem akkreditált programokban vesz részt bármelyikőjük is?
– Ne kerteljünk: netán a Matolcsy György jegybankelnök és az általa képviselt unortodox gazdaságpolitika került újból célkeresztbe?
– Szűk többséggel fogadták el a kilencpontos összefoglalót, a harmincfős testületből tizenhárman nem támogatták. Az állásfoglalásban benne van az is, hogy egyfajta közgazdasági nézetrendszert kívánunk közvetíteni. Erre önmagában már az is cáfolat, hogy olyan programokat és publikációkat is támogatunk, amelyek nem az unortodox gazdaságpolitikát éltetik. Az egyetemi életben meg sem lehet tenni, hogy csupán egyfajta közgazdasági nézetrendszert hirdessünk. A véleményen, a kutatás szabadságán nem kívánunk változtatni. A képzések szerkezetéről, tartalmáról minden esetben közösen döntünk az adott egyetemmel.
