Gyakorlatilag befejeződött a búza aratása. Az idén ötmillió tonna termésre számítanak, de a pontos számok csak szerdán derülnek ki.
Július első hetében kezdődött a búza aratása. Már akkor látni lehetett, hogy a csapadékhiány miatt az idei termés mennyisége nem éri el a tavalyi rekordévet, amikor csaknem öt és fél millió tonnát takarítottak be. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a Magyar Hírlapnak tegnap azt mondta, az idén meglehet az ötmillió tonnás termés, köszönhetően az elmúlt hetek esőinek, a szemek kiteltek. A pontos számok szerdán, az Aratási Koordinációs Bizottság ülésén derülnek ki.
Gyakorlatilag befejeződött az aratás a kilencszázötvenezer hektárnyi vetésterületen, egy-egy helyen dolgoznak még a kombájnok. A mennyiség mellett a minőséggel is elégedettek a gazdák. A sikértartalom jobb a tavalyinál, a betakarított mennyiség több mint fele étkezési búza. Hazai étkezési célokra bő egymillió tonna kell, másfél–két millió takarmányozásra, 2-2,5 milliót pedig exportálunk, elsősorban Németországba, Olaszországba, Romániába, de időnként Egyiptom, sőt India is vásárol tételeket. Vancsura József úgy fogalmazott, a búza esetében ötvenezer forintos tonnánkénti árral lennének elégedettek a gazdák, az már nyereséget jelentene, ám most 42–44 ezer forintos ajánlatok forognak a piacon. Negyvenezer forintos tonnánkénti ár alatt veszteséges a búzatermesztés.
A GOSZ elnöke szerint nagy a lemaradásunk az integrációban, holott ez a versenyképesség kulcsa. Vancsura úgy véli, bár a törvény is segít, ám a negyvenezer búzatermesztő többségének szemléletbeli változásra van szüksége. Azt javasolja, nemzeti forrásból ösztönözzék az integrációs folyamatokat. Szerinte négy-öt év múlva a piac mindenképpen kikényszeríti az integrációt. Akkor lehet a piacokon labdába rúgni, ha minél nagyobb egybefüggő területen, egységesen jó minőséget termelnek a hazai gazdák. Ukrajnában például átlagosan kilencezer hektáros területeken termesztenek búzát, de Oroszországban, Kanadában és az Egyesült Államokban a több tízezres egybefüggő gabona-vetésterület sem ritka.
Gyakorlatilag befejeződött az aratás a kilencszázötvenezer hektárnyi vetésterületen, egy-egy helyen dolgoznak még a kombájnok. A mennyiség mellett a minőséggel is elégedettek a gazdák. A sikértartalom jobb a tavalyinál, a betakarított mennyiség több mint fele étkezési búza. Hazai étkezési célokra bő egymillió tonna kell, másfél–két millió takarmányozásra, 2-2,5 milliót pedig exportálunk, elsősorban Németországba, Olaszországba, Romániába, de időnként Egyiptom, sőt India is vásárol tételeket. Vancsura József úgy fogalmazott, a búza esetében ötvenezer forintos tonnánkénti árral lennének elégedettek a gazdák, az már nyereséget jelentene, ám most 42–44 ezer forintos ajánlatok forognak a piacon. Negyvenezer forintos tonnánkénti ár alatt veszteséges a búzatermesztés.
A GOSZ elnöke szerint nagy a lemaradásunk az integrációban, holott ez a versenyképesség kulcsa. Vancsura úgy véli, bár a törvény is segít, ám a negyvenezer búzatermesztő többségének szemléletbeli változásra van szüksége. Azt javasolja, nemzeti forrásból ösztönözzék az integrációs folyamatokat. Szerinte négy-öt év múlva a piac mindenképpen kikényszeríti az integrációt. Akkor lehet a piacokon labdába rúgni, ha minél nagyobb egybefüggő területen, egységesen jó minőséget termelnek a hazai gazdák. Ukrajnában például átlagosan kilencezer hektáros területeken termesztenek búzát, de Oroszországban, Kanadában és az Egyesült Államokban a több tízezres egybefüggő gabona-vetésterület sem ritka.
