Országszerte megkezdődtek a hivatalos megemlékezések az 1848-as forradalom és szabadságharcra. Lázár János Makón, Varga Mihály Budapesten emlékezett. AZ MSZP Miskolcon tartott megemlékezést.
Lázár János: Ma is bátrakra lenne szükség, hogy erősek lehessünk
Ahogy 1848-ban, ma is bátorságára van szükség ahhoz, hogy az ország erőssé válhasson - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Makón. 1848 legfontosabb küldetése, hogy erős ország születhessen, amely független - mondta Lázár János a Fidesz helyi szervezetének a forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából Petőfi Sándor szobránál rendezett megemlékezésén.
Hogy mennyire fontos az ember, a közösség függetlensége, a döntés szabadsága, azt 170 év után pontosan értjük és tudjuk. 1848-ban és azóta is mindig az volt a kérdés, hogy egyedül, erősen, függetlenül vagy kicsit gyöngébben, más gyámsága alatt kell éljük a hétköznapokat - hangsúlyozta a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus. Abban hiszünk, hogy a 21. század legfontosabb kérdése, miként tud Magyarország független maradni 170 évvel 1848 után. Miként tudjuk megőrizni azt a jogunkat, hogy magunk döntsük a sorsunkról, ne nemzetközi pénzügyi és gazdasági hálózatoknak kiszolgáltatva éljük majd hétköznapjainkat. Hogyan tud a magyar teljesítmény, a képesség és a bennünk meglévő erő újra nagy nemzetet teremteni - közölte a miniszter.
Lázár János leszögezte: ahogy 1848-ban, úgy ma is bátorságra van szükség a küzdelemhez. Az ember, amikor szembe száll Brüsszellel, amikor ellen tart Moszkvának, vagy nagy pénzügyi és gazdasági hálózatoknak mondja meg, hogy inkább saját hazájukban kopasszák meg a lakosságot, akkor kockázatot vállal. Amikor ezt teszik, azt gondolják, jobb függetlennek maradni és erős nemzetté válni, mint hogy a magyarok érdekét másoké alá rendeljék - jelentette ki. A politikus kifejtette, ahhoz, hogy mi legyünk Közép-Európa legsikeresebb nemzete, sokkal több munkára, bátorságra, hazafiasságra van szükség.
Miskolcon emlékezett az MSZP
Fáklyás felvonulással, vezető politikusainak beszédeivel ünnepelte 1848-49 forradalmát és szabadságharcát a Magyar Szocialista Párt (MSZP) Miskolcon kedden este. Az országban elsőként felállított életnagyságú Kossuth szobor előtt Molnár Gyula a párt elnöke egyebeket mellett azt mondta: 1848. március 15-én a magyarok a szabadságért, egyenlőségért és testvériségért szálltak harcba az elnyomók ellen. Százhatvankilenc évvel később Magyarországon nincsen szabadság, nincsen egyenlőség és nincsen testvériség - jelentette ki. Botka László Szeged MSZP-s polgármestere arról szólt, hogy a forradalmi március ma aktuálisabb, mint valaha, "Magyarország egyre mélyebbre süllyed a rabságba, egyre mélyebbre süllyed abba a mocsárba, amelyet az újnemesek, a Fidesz kiváltságosai ásták nekünk." A mintegy ezres tömeg a beszédeket gyakran szakította meg tapssal, sokan nemzetiszínű, MSZP-és uniós zászlót lobogtattak.
Varga Mihály: Ma is Kossuthék művéből élünk
Ma, 169 évvel a 1848-as forradalom után még mindig abból élünk, amit Kossuthék akkor létrehoztak, hogy merjünk azokkal is szembeszállni, akikről azt gondoljuk, erősebbek nálunk - jelentette ki Varga Mihály a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület március 15-ei ünnepségén, kedden Budapesten. Kossuth államszervező tevékenysége, Petőfi lelkesedése nélkül nem juthattunk volna el a kiegyezéshez és az azt követő aranykorhoz - közölte a nemzetgazdasági miniszter. Ők hittek és bíztak abban, hogy Magyarország képes megfelelni annak a nemzeti létnek, amelyet az előző nemzedékek készítettek elő - tette hozzá.
Az 1848/49-es forradalomnak és szabadságharcnak mindenki számára más az üzenete, van akinek Széchenyi tenni akarása vagy Petőfi lelkesedése, másoknak a jobbágyfelszabadítás vagy az áprilisi törvények elfogadása, megint másoknak a szabadságharc egy-egy csatájának a felidézése. De mindenki számára egyaránt jelenti a forradalom és szabadságharc a nemzeti érzés kibontakozását, az összetartozást, a függetlenséget, a nemzet nagykorúvá válásának időszakát - mondta. Felidézte, hogy 1848-ban sok forradalom fellobbant, majd elhamvadt Európában, és Magyarország volt az egyetlen, amely másfél éven át állta a sarat. Ez annak az államszervező tevékenységnek köszönhető, amelyet Kossuth és társai vezényeltek. Ha ma itt lennének közöttünk, ma is iránymutatással szolgálnának - hangsúlyozta. Arról is szólt, hogy voltak időszakok, amikor tudatosan szembe akarták fordítani a nemzetet 1848/49-cel. Ma viszont lehetőségünk van arra a nemzeti ünnepen, hogy elgondolkodjunk azon, mi tesz bennünket magyarrá - mondta Varga Mihály.
