Oroszország részlegesen feloldotta az Azovi-tenger partján fekvő ukrajnai, bergyanszki és a mariupoli kikötők blokádját - jelentette be kedden Volodimir Omeljan ukrán infrastrukturális miniszter a tárca sajtószolgálatának közleménye szerint.
Ukrajna nyugati szomszédaitól kért segítséget a határvédelem erősítésére
A tisztségviselő elmondta, hogy levelet írt a magyar, a szlovák, a lengyel és a román határőrség vezetőinek. Ebben arra kérte őket, hogy mivel Ukrajna határőrszolgálatának az ukrán hadihajókat ért november 25-i fekete-tengeri orosz támadást miatt erőket kellett átcsoportosítania a keleti és a déli országrészekbe, így valamelyest meggyengült a védelme nyugati határain.
Cihikal ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió tagországaiból is beléphetnek viszont Ukrajnába olyan orosz vagy más állampolgárságú személyek, akik az orosz titkosszolgálatoknak dolgoznak.
Dmitro Huculjak, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján eközben arról számolt be, hogy katonai hírszerzési információk szerint az orosz katonai vezetés úgynevezett állandó harckészültséget rendelt el a megszállt ukrajnai területeken lévő, az orosz fegyveres erők 1. és 2. hadtestéhez tartozó alakulatainál. A szóvivő szavai szerint a korábban kiadott eltávozási engedélyeket visszavonták, és "intenzíven folytatnak olyan intézkedéseket, amelyek általában aktív katonai cselekmények előkészületekor jellemzők, köztük az elsődleges állásokat további páncélos csoportokkal és tüzérséggel erősítették meg kétszeres mennyiségű lőszerrel ellátva őket". Hozzáfűzte, hogy ezzel egy időben felerősödött az orosz katonai hírszerzés tevékenysége is az orosz-ukrán határ mentén.
Az ukrán Egyesített Erők Parancsnokságának közlése szerint a hadiállapot - a rendkívüli állapot egy formájának - Ukrajna egy részében történt november 28-i bevezetése óta felerősödtek a támadások az ukrán fegyveres erők állásai ellen a Donyec-medencében - írta az UNIAN. Hétfő éjféltől kedd délig négy tűzszünetsértésről érkezett bejelentés a Donyec-medencéből, egy ukrán katona esett el, egy megsebesült a támadások következtében - közölte Huculjak. A parancsnokság sajtószolgálatának reggeli jelentése szerint az elmúlt napban összesen 14-szer nyitottak tüzet a "megszálló erők" az ukrán állásokra, ebből négyszer a minszki megállapodásokban tiltott nehézfegyverekkel. Két ukrán katona sérült meg a harcokban, három "orosz megszálló" életét vesztette, három megsebesült.
A DAN szakadár donyecki hírügynökség jelentése szerint az ukrán erők 17.szer sértették meg az elmúlt napban a tűzszünetet.
Hétfőn már közlekedtek hajók a Kercsi-szoroson át mindkét irányba. Az orosz fél továbbra is megállítja a hajókat, átvizsgálja azokat, mint korábban, de legalább részlegesen helyreállt a közlekedés - idézte a sajtóosztály a minisztert.
Omeljan szavai szerint jelenleg még 17 hajó vár behajózásra az Azovi-tengerre, 1 pedig kihajózásra onnan, és további 9 hajó áll bent a kikötőkben.
Omeljan szerint a helyzet javulásához az ukrán vezetés koordinált intézkedései mellett nagymértékben hozzájárult a kemény és egyértelmű nemzetközi reakció, valamint a külföldi sajtó figyelme. "Előző nap Anatolij Petrenko védelmi miniszterhelyettessel és az ukrán kikötővárosok helyi adminisztrációinak vezetőivel közösen sajtótájékoztatót tartottunk a külföldi média számára, amelyen beszéltünk a nemzetközi jog Oroszország általi megsértéséről, az azovi kikötők blokádjának gazdasági és geopolitikai veszélyeiről, továbbá felhívtuk a nemzetközi közösséget, hogy egyhangúlag lépjen fel a demokrácia, a béke és a szabadság védelmében Ukrajnában" - fejtette ki.
A miniszter kifejezte reményét, hogy az elkövetkező napokban teljesen megszűnik az ukrán kikötők blokádja, a következő lépés pedig a november 25-i tengeri incidens során elfogott és Oroszországba hurcolt ukrán haditengerészek kiszabadulása lesz.
Közben az ukrán határőrszolgálat kedden közölte, hogy december 1-jétől megtiltották Odessza megyében - beleértve a megyeszékhelyet is - a kis méretű vízi járműveknek a kihajózást a Fekete-tengerre. Az UNIAN ukrán hírügynökség érdeklődésére az odesszai határőrség sajtószolgálata az intézkedést azzal indokolta, hogy az ukrán hadihajók megtámadása után fennáll a veszélye hasonló "provokációknak". Azt nem közölték, hogy a tilalom várhatóan meddig marad érvényben.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.
Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek sértették meg Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.
A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot - az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját - vezette be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi "provokáció" ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a múlt héten nyilvánosságra hozta a támadásban részt vevő orosz repülőgép- és helikopterpilótáknak az irányító központokkal folytatott kommunikációja hangfelvételeit, amelyek bizonyítják, hogy már jóval az incidens előtt megkapták a tűzparancsot.
Az ukrán haditengerészeket két krími bíróság helyezte kéthavi előzetes letartóztatásba illegális határátlépés vádjával, majd pár napja a Krím félszigeti Szimferopolból Moszkvába, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) lefortovói börtönébe szállították át őket. Ukrán források szerint eddig még sem ügyvédeik, sem ukrán konzulok nem találkozhattak velük.
A közép- és kelet-európai országok felszólították Oroszországot, hogy szolgáltassa vissza az elfoglalt ukrán hadihajókat
A 18 tagállamból álló regionális együttműködési tömörülés támogatta Ukrajna területi integritását, és azzal vádolta meg Oroszországot, hogy megsértette a nemzetközi jogot. "Az álláspontunk világos, megsérült a nemzetközi jog" - mondta Plenkovic sajtótájékoztatóján.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.
Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.
A horvát fővárosban megtartott két napos konferencia középpontjában a biztonság, a migráció és a gazdaság állt. A tömörülés idei soros elnöke Horvátország volt. Zágrábtól jövőre Olaszország veszi át a tisztséget.
A 18 tagállamból álló KEK olasz kezdeményezésre 1989. november 11-én Budapesten jött létre. Jelenleg Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna a tagja.
A KEK fő céljának a regionális együttműködés és az európai integráció elősegítését, valamint az EU-n kívüli tagállamok uniós csatlakozási folyamatának támogatását tekinti.
Kreml: folytatódhat az ukrán gáztranzit az Északi Áramlat-2 vezeték megépítése után
Peszkov emlékeztetett rá, hogy korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök is arról beszélt, nincs szó arról, hogy az Északi Áramlat-2 üzembe helyezésével megszüntetnék az orosz gáztranzitot. Azzal az újságírói felvetéssel kapcsolatban, hogy miközben Angela Merkel német kancellár múlt héten garanciákat emlegetett a tranzit fenntartásával kapcsolatban, a Kreml pedig csak annak lehetőségéről beszél, a szóvivő kijelentette, hogy nem feladata a német vezető szóhasználatának értelmezése.
Finnország partvidékénél szeptember elején kezdődött meg a tervek szerint Oroszországot Németországgal majdan összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése, és folyik az építkezés német területi vizekben is. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter - a már meglévő vezetékpárral azonos - szállítási kapacitású vezetékkel bővíthetik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és amely a németországi Greifswaldig tart.
Az Északi Áramlat-2 vezetékpár kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
Hétfőn egyébként Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke - Putyin korábbi utasításával összhangban - elrendelte, hogy a ház szakbizottságai kezdjék meg annak a törvénymódosításnak az előkészítését, amely megkönnyíti majd az ukránok szánmára az orosz állampolgárság felvételét.
Az orosz elnök a Buenos Aires-i G20-csúcson szombaton tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország nemhogy nem fog tükörintézkedésekkel reagálni arra, hogy Ukrajna a területén bevezetett hadiállapot keretében megtiltotta a 16 és 60 év közötti orosz állampolgárságú férfiak beutazását, hanem meg is könnyíti az ukránok számára az orosz állampolgárság megszerzését és az országba történő belépést.
