Oroszország gyakorlatilag blokád alatt alá vonta az Azovi-tenger partján fekvő bergyanszki és mariupoli kikötőt, és nem engedi sem be-, sem kihajózni onnan a kereskedelmi hajókat - írta az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál Olekszandr Kucra, a donyecki adminisztráció vezetőjére hivatkozva.
Volodimir Omeljan infrastrukturális miniszter arról tájékoztatta a hírportált, hogy a szerda esti adatok alapján összesen 35 hajó kényszerül várakozni. Közülük 18 az Azovi-tengerre való bejutásra vár: 4 Bergyanszkba, 14 Mariupolba tart. Tizenhét hajó vár az Azovi-tengerről a Fekete-tengerre való kijutásra, közülük 3 Bergyanszk kikötőjében vesztegel, 6 Mariupolban, 8 pedig más kikötőhelyeken kényszerül várakozni.
A hadiállapot alatt Ukrajna nem enged be külföldieket a Krímbe
A hadiállapot ideje alatt külföldieket nem, csak ukrán állampolgárokat engednek át az Oroszország által megszállt Krím félsziget és az ukrajnai Herszon megye közötti adminisztrációs határon - közölte Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat sajtóosztályának vezetője csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportállal. A tisztségviselő hozzátette, hogy kiutazhatnak viszont az említett határon keresztül azok a külföldiek, akik most a Krímben tartózkodnak, és az ukrán törvényeket betartva utaztak be a félszigetre. Kijev egyelőre nem indokolta meg, hogy miért hozta ezt a döntést. Demcsenko felhívta emellett a figyelmet arra is, hogy a hadiállapot ideje alatt az Ukrajnába beutazó orosz állampolgárokat szigorúbb vizsgálat alá vetik. "Ha egy külföldi nem igazolja beutazásának célját, előfordulhat, hogy megtagadják neki a belépést" - mondta. Megjegyezte, hogy most is naponta több orosz állampolgár belépését utasítják el Ukrajnába. Szavai szerint az orosz állampolgárokat az Ukrajnával szembeni orosz agresszió kezdete óta szigorúbban vizsgálják, és ez a hadiállapot ideje alatt még tovább fokozódhat.
"A közlekedés csak az orosz kikötők felé biztosított az Azovi-tengeren, azaz Oroszország blokkolta az ukrán kikötőket" - közölte a miniszter. Szavai szerint az orosz fél ez irányú tevékenysége arról tanúskodik, hogy szándékosan élezi a helyzetet az Azovi-tengeren, és destabilizálja a térséget.
"A cél nyilvánvaló: az azovi-tengeri ukrán kikötők munkájának blokkolása és Ukrajna fokozatos kiszorítása törvényes, a nemzetközi jogban rögzített felségvizeiről" - fűzte hozzá a miniszter.
Az Azovi-tenger térsége - benne a Kercsi-szorossal - egy 2003-as orosz-ukrán-megállapodás értelmében a két ország közös használatú belvize, ami azt jelenti, hogy nincs felosztva a két ország között határvizekre, így értelemszerűen tengeri határok sincsenek kijelölve benne.
Petro Porosenko ukrán elnök szerdán kifejtette azon meggyőződését, miszerint az ukrán hadihajók elleni múlt vasárnapi agressziós cselekményt azért hajtotta végre Oroszország, mert el akarja foglalni az Azovi-tengert. Már korábban is több ízben hangoztatta, hogy a Kercsi-szorosnál történt incidens szerinte csak a kezdet volt, amit nagyszabású támadás fog követni.
Porosenko kifejtette: Oroszország veszélyhelyzetet igyekszik teremteni a két azovi-tengerparti ukrán ipari központ, Bergyanszk és Mariupol számára, a hajóközlekedés nehezítésével akadályozva az exportot, ezáltal elérve, hogy az ottani emberek elveszítsék munkahelyüket. "Végül (Oroszország) katonai művelettel egyesíteni akarja az általa már megszállt Krím félszigetet az úgyszintén megszállt Donyec-medencével" - tette hozzá az elnök.
Kreml: A Kercsi-szorosban nem korlátozzák az ukrán hajók átkelését
Továbbra is nyitva áll a hajózás előtt a Kercsi-szoros, egyebek között az ukrán tengeri járművek előtt is - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön Moszkvában. Peszkov arra az ukrán állításra reagált, amely szerint az orosz hatóságok korlátozzák az ukrán hajók áthaladását a Kercsi-szoroson, azt hangoztatva, hogy nem tud ilyen intézkedésekről. "Épp ellenkezőleg, arról van tudomásunk, hogy a Kercsi-szoros a megszokott munkarendben üzemel. Tudják, időnként az időjárási viszonyok miatt a szabályozás szerepét ellátó kercsi kikötő döntéseket hozhat a hajózás szabályozásáról" - mondta.
Peszkov hangsúlyozta, hogy a Kreml hálás mindazoknak, akik a kercsi incidenst követően hozzá akarnak járulni "az ukrán fél által kiprovokált" feszültség csökkentéséhez, de nem látja szükségét a Moszkva és Kijev közötti nemzetközi közvetítésnek. Megítélése szerint ehelyett arra lenne szükség, hogy akinek van ilyen lehetősége, gyakoroljon befolyást az ukrán vezetésre.
Az orosz szóvivő hangsúlyozta, hogy a Kreml negatívan fogadta Petro Porosenko ukrán államfő azt sürgető felhívását, hogy NATO-hadihajók járőrözzenek az egyébként orosz-ukrán beltengernek számító Azovi-tengeren. Hangot adott álláspontjának, hogy a kérdés felvetése már önmagában is "a feszültség további növekedésének kiprovokálására irányul", és hogy annak hátterében az ukrán elnök újraválasztási és belpolitikai érdekei állnak. Peszkov nem kívánt jóslatokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mi lenne Moszkva reakciója arra, ha a NATO hadihajókat vezényelne az Azovi-tengerre.
A fekete-tengeri orosz hadiflotta sajtószolgálata csütörtökön közölte, hogy a Krímben, az ukrán határ közelében található Dzsankojéban hadrendbe állították az Sz-400-as, "Triumf" típusú légvédelmi rakétarendszer negyedik harccsoportját. Az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félszigeten az elmúlt három év során hasonló rendszereket telepítettek Feodoszija, Szevasztopol és Jevpatorija térségébe is. Az Interfax hírügynökség biztonsági forrásra hivatkozva azt közölte, hogy jövőre Szevasztopol környékére, a rakétatámadás-előrejelző rendszer részeként, Voronyezs-M típusú rádiólokátor-állomást telepítenek majd.
Az SZBU közzétette az ukrán hajók elleni támadásban részt vevő pilóták beszélgetését
Az Ukrán Biztonsági Szolgála (SZBU) nyilvánosságra hozta csütörtökön a Kercsi-szorosnál történt incidensben részt vevő orosz Szu-30-as vadászgép és a Ka-52-es típusú orosz helikopter pilótáinak az irányítóközpontokkal folytatott beszélgetéseinek hangfelvételeit, amelyek Kijev szerint nem hagynak kétséget afelől, hogy az orosz katonai vezetés parancsot adott a gépek legénységének az ukrán hadihajók elleni fegyverhasználatra.
Erről Oleh Frolov, az SZBU helyettes vezetője beszél csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján. A tisztségviselő szavai szerint az ukrán haditengerészek ellen hat különböző típusú támadási módszert is bevetettek az orosz erők. Mint fogalmazott, célpontnak használták őket, hogy rajtuk próbálják ki fegyvereiket. Kész csodának nevezte, hogy túlélték a támadást.
Kifejtette, hogy elsőként szándékosan nekiment egy határőrhajó az ukrán vontatóhajónak, ami a hajó megállásra kényszerítésének egy formája. Majd két-két rakétát lőtt ki az orosz vadászgép és a helikopter a hajóra. Ezen kívül az orosz hajókról nagy kaliberű fegyverekkel nyitottak tüzet az ukrán hajó kabinjára célozva, oda, ahol a tengerészek tartózkodtak - emelte ki. Ezután különleges egységek rohammal bevették a hajókat fizikai erőt alkalmazva az ukrán tengerészekkel szemben. Kijelentette, hogy a hatodik módszert jelenleg alkalmazzák, miután törvénytelen módon letartóztatták a tengerészeket, és most fizikai és pszichológiai nyomás gyakorolnak rájuk.
Közben Dzsemil Tyemisev, a letartóztatott ukrán tengerészek egyikének ügyvédje a Facebookon arról számolt be, hogy a tengerészeket Moszkvába, valószínűleg a lefortovói börtönbe szállították át a Krím-félszigetről. Az ügyvéd arra nem tért ki, hogy a 24 tengerész közül hányat szállítottak át. Az értesülést egyelőre már forrás még nem erősítette meg.
Porosenko az Északi Áramlat-2 földgázvezeték építésének leállítását sürgeti
A Berliner Morgenpost című lap hírportálján közölt interjúban kiemelte: Oroszország a Kercsi-szorosnál történt incidenssel bebizonyította, hogy ki akarja terjeszteni befolyását Ukrajnában, folyosót akar létrehozni az elfoglalt Donyec-medencétől az elfoglalt Krím félszigetig, és nem lehet kizárni, hogy még tovább fokozza agresszióját.
Ezért "a szabad világ jövője dől el ezekben a napokban Ukrajnában" - fogalmazott Petro Porosenko, aki interjút adott a legnagyobb példányszámú német lapnak, a Bildnek is, amelyben úgy vélte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök teljes egészében el akarja foglalni Ukrajnát.
A Bildnek arról is szólt, hogy az orosz elnök Kelet-Ukrajna és a Krím után most az Azovi-tengert akarja megkaparintani, amelyen nemcsak ukrán kereskedelmi hajók "rekedtek meg" a területet a Fekete-tenger többi részétől elválasztó Kercsi-szorosnál történt incidens miatt, hanem három német hajó is.
Mindkét interjúban hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak egységes és határozott választ kell adnia Moszkva lépésére. A Berliner Morgenpostban kifejtette, hogy e válasz részeként le kell állítani az orosz földgázt Ukrajna megkerülésével Nyugatra szállító Északi Áramlat-2 földgázvezeték építését, és az "elrettentés" céljából meg kell erősíteni Németország és szövetségesei katonai jelenlétét a Fekete-tengeren.
A Bildben közölt interjúban úgy fogalmazott: reméli, hogy a NATO-ban vannak tagállamok, amelyek hajlandóak hadihajókat vezényelni az Azovi-tengerre, hogy hozzájáruljanak Ukrajna biztonságához.
Fotó: SEGA VOLSKII / AFP
