Új időszak kopogtat Európa ajtaján - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Antall József Tudásközpont és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén csütörtökön Brüsszelben.
Az EU-csúcsról tárgyalt a miniszterelnök és az EPP elnöke
A jövő heti máltai EU-csúcstalálkozóról, az Európa előtt álló legfontosabb kihívásokról tárgyalt egymással csütörtök délután Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke és Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke az EPP brüsszeli székházában - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. A migráció témaköre az egyik legfontosabb prioritása az EU soros máltai elnökségének, így ez a kérdés nagy hangsúllyal szerepelt Orbán Viktor és Joseph Daul megbeszélésén, különös tekintettel arra, hogy a - Fideszt is soraiban tudó - EPP kongresszusát is Máltán rendezik meg március végén. A csütörtöki tárgyaláson a magyar és a francia politikus országaik belpolitikai aktualitásairól is szót ejtett. Orbán Viktor ezt követően a kereszténydemokrata irányultságú CDI pártszövetség vezetőségi ülésén vett részt Brüsszelben, ennek a szervezetnek a magyar miniszterelnök jelenleg az egyik alelnöki tisztségét tölti be - tájékoztatott a sajtófőnök.
Új időszak kopogtat Európa ajtaján
A magyar kormányfő úgy vélekedett, hogy új politikai időszak kopogtat Európa ajtaján, a nyílt társadalmak helyett demokratikus társadalmakat szeretnének az emberek.
Arra emlékeztetett, hogy Európa két évtizede még nagyratörő célokat tűzött ki maga elé, de ezek közül egyiket sem valósította meg. Orbán Viktor példaként említette a közös európai-ázsiai gazdasági térség létrehozásának vagy a független európai biztonságpolitikának a tervét, amelyek kudarcot vallottak.
A miniszterelnök az új európai politikai időszakkal kapcsolatban azt nevezte az első kérdésnek, hogy Európa és az Európai Unió mennyire áll készen arra, hogy alkalmazkodjon ehhez. A helyezet komplikált, sőt nehéz, amely a nyílt és őszinte vitát érdemel - tette hozzá.
Az újszerű geopolitikai megközelítésű európai politika első számú elve - amelyet sok európai vezető nem fogad el - az: "ami létezik, az lehetséges" - fogalmazott.
A kínai és más ázsiai országok gazdasági sikereiből való tanulás helyett "azt magyarázza be magának Európa, hogy az csak ideiglenes, nincsenek alapjai, nem lehetséges".
"Ez butaság, mert ami létezik, az lehetséges" - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Ideje komolyan venni Donald Trumpot
A kormányfő kijelentette, a világpolitika döntő eleme, hogy új vezetője van az Egyesült Államoknak és arra hívta fel a figyelmet, ideje komolyan venni az új amerikai elnököt.
Orbán Viktor kifejtette, hogy noha tavaly a britek úgy döntöttek, kilépnek az Európai Unióból, Olaszországban decemberben népszavazáson nyilvánítottak véleményt az emberek, a világ vezető katonai hatalmának pedig új vezetője van, sokan arról próbálják meggyőzni a közvéleményt, hogy nem a valóságot látjuk.
Véleménye szerint az új amerikai politika szempontjából történelmi mondat hangzott el Donald Trump új elnök részéről, amelynek lényege: minden országnak joga van a saját nemzetét előtérbe helyezni. A kijelentést a magyar miniszterelnök jó hírnek nevezte és reményként értékelte, hogy ez a fajta változás a közeljövőben bekövetkezik és a multilaterális kapcsolatok kora végéhez ért.
Úgy vélekedett, többközpontú világrendszerre kell felkészülni. Beszédében úgy fogalmazott, "nincs egyetlen üdvözítő modell", és a multilaterális megállapodások helyett a bilaterális kapcsolatokra kerül majd a nagyobb hangsúly.
A 2008-as gazdasági válságot követően a világpolitikában paradigmaváltás történt. A világ korábban egy hatalmi rendszer köré épült, a most épülő rendszer azonban többpólusú lesz. Mivel ilyen változás még nem történt a világban, abban nincs egyetértés, vajon milyen lesz ez az új világpolitikai struktúra - mondta Orbán Viktor.
Európa négyszeres válsága
Úgy vélekedett, hogy Európa egyszerre négy válsággal kénytelen szembenézni; gazdasági-versenyképességi, demográfiai, biztonsági és külpolitikai krízis van egyszerre.
Lánczi Tamás: Többek szerint Európa új vezetője Orbán Viktor
Lehet olyan hangokat hallani, hogy Európa új vezetője Orbán Viktor - mondta Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője az M1 aktuális csatornán csütörtök este. Magyarország sokkal erősebb, mint volt. A magyar gazdaság rendben van, kivergődtünk az adósságcsapdából, és ma már sokkal többet lehet kimondani a világpolitikában is, mint korábban - tette hozzá a szakember annak kapcsán, hogy Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben egy előadáson arról beszélt: Brüsszelben rosszul mennek a dolgok, de Európát újra naggyá lehet tenni. Lánczi Tamás szerint az EU központjában egy identitás nélküli elitek által felépített politikai rendszer működik, a magyar kormányfő pedig brüsszeli beszédével az oroszlán barlangjában ráncigálta meg az oroszlán bajszát. Itt a politikai aratás, a bátor politika által elért eredmények besöprésének ideje - vélekedett a Századvég Alapítvány vezető elemzője.
A külpolitikai válság a miniszterelnök szerint úgy értendő, hogy jelenleg Európa nem vagy csak nagyon kis mértékben képes befolyásolni azokat a folyamatokat, amelyek a térségben zajlanak. Példaként a szíriai és az ukrajnai konfliktust említette.
Felidézte, hogy a következő években az európai gazdasági növekedés 1-2 százalék lesz, a kontinens globális szereplőből regionális szereplő lett, és hamarosan azért is meg kell majd küzdenie, hogy regionális hatalom maradhasson.
Orbán Viktor szerint Európa nem jó célokra koncentrálja erőit. Kudarcot vallott az általa alkotott tervek megvalósításában és a nemzetek fölötti Európa utópiájának rabszolgája lett.
Beszédében úgy fogalmazott, nincs európai nép, európai népek vannak. "Európa akkor volt erős, amikor több erős központ létezett" - tette hozzá.
Azt mondta, Európa régen globális jelentőségű volt, később regionális lett, de lassan már azért is meg kell küzdenie. Európának szakítania kell azzal a gondolattal is, hogy van európai nép, csak európai népek vannak. Európában nemzetek vannak, ezért csak olyan politikára lehet építeni, amely ezeknek az európai nemzeteknek sajátja.
Orbán Viktor kijelentette, Európának több önbizalomra van szüksége és ki kell mondani, meg tudja önmagát védeni külső segítség nélkül. Egy közös európai védelmi szövetség révén újra egyenlő partnerként tudna tárgyalni Európa mindenkivel, beleértve Oroszországot is. Európát akkor lehetne újra versenyképessé tenni, ha feladná a föderalizmus illúzióját. Európának több pólusúvá kell válnia. Ehhez erős tagállamokra van szükség, benne erős Magyarországgal. Ez a garanciája egy erős Európai Uniónak - hangsúlyozta.
Hozzátette: ehhez új megállapodást kell kötni az Egyesült Államokkal a megfeneklett szabadkereskedelmi tárgyalások helyett. Emellett lehetőséget kell keresni és megállapodást kötni Kínával és Oroszország kérdését is vissza kell helyezni a napirendre - vélekedett a miniszterelnök.
Pöttering: Európának közös kül- és biztonságpolitikára van szüksége
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament volt elnöke, a Konrad Adenauer Alapítvány vezetője köszöntőjében aláhúzta, Európának közös kül- és biztonságpolitikára van szüksége és egy erős határvédelemmel biztonságossá kell tennie külső határait. Olyan határokat, amelyek menedéket jelentenek a védelemre szorulóknak, de megállítja a gazdasági alapú migrációt és nem enged be akárkit az unió területére. Egy új, európai és keresztény értékeken nyugvó menekültpolitikának mindig tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot. Európa nem számíthat másra, "a mi felelősségünk, hogy megvédjük a világon egyedülálló - a szabadság, a béke, a demokrácia, a szolidaritás és az emberi méltóság alapjain nyugvó - értékeinket" - fogalmazott Pöttering.
"Európa megrekedt a pályáján"
"Az, amit európai projektnek nevezünk, megrekedt a pályáján. Már ez is elég nagy baj. Ennél is rosszabb azonban, hogy az EU váratlan válságok sorozatával szembesült" - teszi hozzá Orbán Viktor, az euró válságát, az illegális bevándorlást és a széteséssel fenyegető geopolitikai helyzetet említve a válságok között. A miniszterelnök szerint "ez egy lehangoló diagnózis".
A miniszterelnök rövid áttekintést ad az EU elmúlt több mint negyedévszázados történelmének legfontosabb eseményeiről, kezdve a berlini fal leomlásától, az unió bővítésén át egészen a Brexitig. Ez utóbbiról azt írja, hogy ez egy nagy fordulatot jelez, az EU első ízben veszíti el egyik tagországát, ami akár egy végleges dezintegrációnak lehet az előjele.
Az EU, ahelyett, hogy ezekkel a problémákkal foglalkozna, szemlátomást beéri azzal, hogy önkínzóan vádaskodik. Orbán Viktor a Magyarország és Lengyelország elleni közelmúltbeli "ellentmondásos támadásokat" hozza fel példaként. "Olybá tűnik, hogy manapság az EU intézményekből áll, a tagországok pedig csak azért léteznek, hogy támogassák tevékenységüket" - írja Orbán Viktor, és sorra veszi azokat a hibákat, amelyek ehhez vezettek.
A hibák közül mindenekelőtt az Európai Parlament szerepének megerősítését említi, amely szerinte csak rontotta az európai intézmények hatékonyságát. Másodsorban hibának nevezi azt, hogy lehetővé tették az Európai Bizottságnak, hogy önálló politikai szereplővé váljon, ellentétben eredetileg reá ruházott, "az egyezmények fölött őrködő" testület szerepével.
"Valahányszor a miniszterelnökök nem tudnak konszenzusra jutni egy kérdésben - és ilyen kérdés volt a kötelező migránskvóta ügye -, szemlátomást rutinná válik, hogy a Bizottság kötelező érvényű politikai intézkedéseket foganatosít" - írja a miniszterelnök és hozzáteszi, hogy Brüsszel, megkerülve a miniszterelnököket, titokban olyan jogokkal él, amelyek kizárólag a tagállamokat illetnék meg.
Harmadik hibának nevezi a miniszterelnök annak a lehetővé tételét, hogy az Európai Tanács kétharmados többséggel hozhasson döntést olyan kérdésekben, amelyek létfontosságúak a tagállamok nemzeti érdekeinek szempontjából. Példaként hozza fel azt, hogy több ország ellenkezésének dacára - kerülőutakon, a nagyobb tagországok támogatását élvezve - megpróbálja keresztülvinni a kötelező letelepedési kvótára vonatkozó szabályokat. Szemlátomást az Európai Bizottság kész folytatni azt a gyakorlatot, hogy intézkedéseket hoz, dacolva a tagországok legalább egyharmadának akaratával.
Az EU nem lesz sikeres, ha nem vonja be az embereket az előtte álló különféle válságok elleni küzdelembe. "Minden emberre, minden nemzetre, minden tagországra szükség van, ha meg akarjuk nyerni ezt a harcot. Semmilyen (uniós) intézmény sohasem léphet egy állam helyébe... Az intézmények vannak a tagállamokért, és nem fordítva" - írja Orbán Viktor, aki szerint az EU-nak az irányvonal "ésszerű és határozott megváltoztatására" van szüksége.
A miniszterelnök a továbbiakban azt firtatja, hogy miként kell rendet teremteni "házunk táján". A válasz szerinte nem túl bonyolult, ha osztjuk az "egység a sokféleségben" elvet. "Vissza kell térnünk az európai jog következetes alkalmazásához. Ugyanazzal a mércével kell mérnünk egymást" - írja a miniszterelnök, aki szerint olyan érveket is fel lehet hozni, hogy a jelenlegi európai válság azért van, mert figyelmen kívül hagytuk az önmagunk által elfogadott szabályokat, veszélybe sodorva a két legnagyobb uniós vívmányt: a közös valutát és a schengen által védett belső piacot.
Orbán Viktor terjedelmes cikkének jelentős részét a migránsválságnak szenteli. Az Európára leselkedő legnagyobb veszélynek nevezi a tömeges migrációt, amely szerinte veszélyt jelent számos területre, kezdve az országok pénzügyi stabilitásától egészen a kultúráig.
A 2015-ös év egy olyan korszak végét jelenti, amikor magától értetődő volt, hogy Európa biztonságos és védett - írja a miniszterelnök. Azt fejtegeti, miért pont a magyarok, illetve a kelet-európaiak ismerték fel elsőként ezt a veszélyt? Magyarázatként kínálja az elmúlt ötven-hatvan év eltérő nyugati és közép-európai történelmi tapasztalatait.
A magyar miniszterelnök szerint a 21-ik század második és harmadik évtizedét a népvándorlás fogja meghatározni. Egészen a közelmúltig azt lehetett gondolni, hogy ez csak a történelmi múltban fordulhatott elő. Nem néztünk szembe a közelgő veszéllyel, azzal, hogy példátlan néptömegek - nagyobbak, mint egyes európai országok népessége - indulnak meg a kontinens felé.
Több európai országban párhuzamos társadalmak vannak kialakulóban. Európa elöregedéssel küszködik, fogyatkozik a lakossága, de ezt a problémát nem lehet megoldani muszlim forrásokra támaszkodva, sutba dobva az életvitelünket és biztonságunkat - mutat rá Orbán Viktor.
A miniszterelnök kitér arra, hogy Európa milyen választ adhat erre, és mit javasol Magyarország a migrációs válság kezelésére. Hosszú cikkében részletesen foglalkozik azzal, hogy ehhez milyen intézkedéseket kell hoznia az EU-nak, és - mintegy párhuzamot vonva - ír arról, hogy Donald Trump amerikai elnöknek milyen javaslatai vannak a terrorizmus megfékezésére, a határok biztonságának megerősítésére.
