Orbán Viktor szerint mióta nincs "ellenzékben" a Magyar Nemzeti Bank (MNB), azóta látványos a gazdasági fejlődés. A kormányfő az MNB szervezésében negyedik alkalommal megtartott Lámfalussy-konferencián szólalt fel, ahol Matolcsy György arról beszélt: erős hidakat kell építeni az Európai Unió és Kína, az EU és a Távol-Kelet között. A Lámfalussy-díjat idén Jacques de Larosiére, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója , a Banque de France egykori elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbi vezérigazgatója kapta meg, aki szerint Európának a közgazdasági szakpolitikák területén is erősítenie kell a konvergenciát ahhoz, hogy hitelesebbé váljon és elérje céljait.
Ennek egyik fő oka, hogy az EU gazdaságpolitikái megbuktak, ezt "mi megszorításoknak, megszorító intézkedéseknek nevezzük" - mutatott rá, ezek az intézkedések munkahelyek elvesztését erdményezik, a GDP növekedését megszüntetik, és bizalomvesztéshez vezetnek. Pénzügyi stabilitásra van szükségünk, ennek segítségével munkahelyeket tudunk teremteni, de ezt nem megszorító intézkedésekkel kell elérni - mondta. A javaslat az, hogy erős hidakat kell építeni az EU és Ázsia között, és az együttműködés, a kezdeményezés középpontjába helyezzük Kínát. Az Európai Unió, benne a közép-kelet-európai országok nagyon nagy előnyökhöz juthatnak, sok lehetőséget kaphatnak a Kína által meghirdetett "Egy övezet, egy út" kezdeményezés során, amely a Selyemút modern változata lehet, mi vagyunk "a projekt" 64 országának egyike - jelezte Matolcsy György. Kiemelte: "remélem, ez a konferencia hozzájárul ennek a kezdeményezésnek a sikeréhez".
Jaques de Larosiére: Európának a szakpolitikák terén is erősítenie kell a konvergenciát
Jacques de Larosiére, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) volt vezérigazgatója , a Banque de France egykori elnöke, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbi vezérigazgatója beszédében leszögezte, Európának a közgazdasági szakpolitikák területén is erősítenie kell a konvergenciát ahhoz, hogy hitelesebbé váljon és elérje céljait. Hozzátette, szükséges, hogy egy bizonyos szintű homogenitás alakuljon ki a tagállamok között, mivel a versenyképességi mutatók jelenleg nagyon eltérnek. Hangsúlyozta, a nemzeti kormányok, és nem az európai intézmények okolhatók a szakpolitikai konvergencia hiányáért és az alacsony növekedésért. Úgy vélte, nagy a veszélye annak, hogy a kollektív fegyelem tovább gyengül, és áldozatává válik a demagógiának. Az integrált Európa modellje, bármilyen gyengén működik is, a legjobb módja annak, hogy megakadályozza a lecsúszást a lejtőn - mondta.
Jacques de Larosiére úgy vélte, az 2009-2010-es euróövezeti adósságválság arra kényszerítette a tagállamokat, hogy kiegyenlítsék az uniós egyensúlytalanságokat, amelyek elsősorban a periférikus tagállamokban alakultak ki az infláció, a munkaerő egységnyi költsége és a fizetési mérleg egyenlege területén. Nem voltak minimális szinten sem konzisztensek az egyes országok gazdaságpolitikái, ami alapvetően fontos lenne az unióban - mondta. Az Európai Központi Bank (EKB) időben kiadta a figyelmeztetést, azonban a tényleges reakciót a - későn érkező - piaci jelzések váltották ki.
Az új keleti tagállamokban egészségesebben alakultak a konvergencia folyamatok, mint a régebbi tagországok esetében - mondta. A legtöbb versenyképességi mutatójuk jó volt, az üzleti környezet is barátságosabb volt, valamint komoly tőkebeáramlás érkezett, az uniós alapokból származó pénzekkel együtt valódi integráció történt az EU szintjéhez. Kifejtette, a tényleges, 1,5 százalékot meghaladó növekedési pályához való visszatéréshez szükséges a fenntartható adósságkezelés, és az állami költekezés visszafogása. Fontosak a strukturális kiigazítások, az adminisztratív akadályok csökkentése az új beruházások előtt, a munkaerő mobilitásának segítése a munkanélküliség csökkentésére - tette hozzá.
