Orbán Viktor: Magyarország elsőrendű érdeke Egyiptom stabilitása

Egyiptom terrorizmus elleni harcának sikere egyben az európai nyugalom és béke előfeltétele is - mutatott rá a kormányfő

Belföld
  • 2017.07.03. - 12:39

Magyarország elsőrendű érdekének nevezte Egyiptom biztonsági, katonai és gazdasági stabilitását Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országházban, miután tárgyalt a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Abdel-Fattáh esz-Szíszivel, az észak-afrikai ország elnökével.

ov-sziszi
Fotó: Varga Imre/Magyar Hírlap

Az egyiptomi nép meg van győződve a stabilitás szükségességérőlAbdel-Fattáh esz-Szíszi nyilatkozatában kiemelte: az egyiptomi nép meg van győződve a stabilitás szükségességéről és kész megfizetni ennek az árát. Mint mondta, az egyiptomi nép a terrorizmus elleni harcot és a jelentős gazdasági intézkedéseket is kész vállalni a stabilitás érdekében.

"Jelentősen bővíthetőek a magyar-egyiptomi gazdasági kapcsolatok"
Jelentősen bővíthetőek a magyar-egyiptomi gazdasági kapcsolatok - hangsúlyozta Kun Gábor, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vezérigazgató-helyettese az MNKH által,  Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök budapesti látogatása alkalmából szervezett Magyar-Egyiptomi Üzleti Fórumon.
Egyiptom egyebek mellett a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a járműgyártás, azon belül is az ehhez kötődő alkatrészgyártás, a vízrendszerek és a vízkezelés, illetve a gyógyszergyártás területén nyújt számos üzleti lehetőséget a magyar cégek, üzletemberek számára - hangsúlyozta Kun Gábor.

Kifejtette: nem Egyiptom vezetése harcol a terrorizmus ellen, hanem a nép, amely elutasítja a szélsőséges szervezetek eszméit, hiszen azok ellentmondanak mindannak, amiben a nép hisz. Az egyiptomiak törekednek a változásra, ezért a szigorú gazdasági intézkedéseket is vállalták, amelyeket sok más ország nem bírt volna el, de az egyiptomi emberek elfogadták azokat, mert biztosak a stabilitás jelentőségében - magyarázta.

Abdel-Fattáh esz-Szíszi hangsúlyozta: nem kell külön köszönetet mondani az országban élő keresztények védelméért, hiszen Egyiptomban nem tesznek különbséget vallási alapon az emberek között, és minden embernek joga van a biztonsághoz és a védelemhez. A keresztény kisebbség a nép része, amelyért felelősséget vállalnak - tette hozzá. Megjegyezte: jövőre ünnepelik a magyar-egyiptomi diplomáciai kapcsolatok felvételének 90. évfordulóját.

Áttörés kell a magyar-egyiptomi gazdasági kapcsolatokban
Áttörést sürgetett a magyar-egyiptomi gazdasági kapcsolatokban Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Magyar Nemzeti Kereskedőház által Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök budapesti látogatása alkalmából szervezett magyar-egyiptomi üzleti fórumon.
"Most már a harmadik üzleti fórumunkat tartjuk, és (...) eddig komoly, nagy áttörést a két ország gazdasági kapcsolatában nem sikerült elérnünk" - mondta a kormányfő. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a két ország között politikai bizalmi kapcsolat alakult ki, vagyis "jó kiindulópontunk van egy komoly, nagy gazdasági áttörés eléréséhez", egy olyan "projekthullámhoz", amely a magyar-egyiptomi gazdasági együttműködést, a beruházások és a kereskedelem volumenét nagyságrendekkel megnöveli.
A magyar gazdaságról szólva a két ország üzletemberei előtt a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország, noha csak tízmillióan lakják, évi 110 milliárd dollár értékű exportot képes előállítani. Vagyis van valami - fogalmazott -, "amit nagy tudunk": azt, hogyan kell egy ekkora méretű országból nyitott, exportorientált, a globális keresletre és tőkemozgásokra rugalmasan reagáló gazdaságot kiépíteni.
Orbán Viktor kitért a teljes foglalkoztatottságot célul tűző munkaalapú gazdasági modellre is. Ezzel kapcsolatban kiemelte: ha hét évvel ezelőtt az ember bevallotta, hogy a célja a teljes foglalkoztatást nyújtó gazdaság kiépítése, akkor "még szokás volt mosolyogni", ám mostanra "talán ez nem olyan divatos", miután a német kereszténydemokraták választási programjában is "hogy, hogy nem" ennek megteremtése szerepel.
A miniszterelnök szavai szerint Magyarország rugalmas, támogató politikát és magatartást alakított ki Egyiptommal: "mi értjük az egyiptomiaknak azt a véleményét, amellyel elutasítják a belügyeikbe történő beavatkozást". Az Európai Uniónak is egy konstruktívabb megközelítést kell alkalmaznia az észak-afrikai országgal szemben - jegyezte meg.
Felidézte a két évvel ezelőtt tartott első magyar-egyiptomi üzleti fórumot, amikor is még a migrációs válság kitörése előtt, arról beszéltek, hogy Egyiptom stabilitása nélkül nincs európai stabilitás. "Ma már csak annyit teszek mindehhez hozzá: ha egy destabilizálódott Szíria olyan gondot okozott Európának, mint amilyet okozott, mekkora lenne a nagyságrendje annak a problémának, amit egy destabilizálódó, Szíszi elnök úr nélküli Egyiptom jelenthetne" - fejtette ki Orbán Viktor. Szerinte ezért Európának a tisztelet hangján kell beszélnie Egyiptomról és elnökéről, aki a hazája stabilizálása érdekében végzett munkája alapján egy "történelmi személyiség".
A kormányfő szintén elismerően szólt a migráció feltartóztatása terén elért egyiptomi eredményekről. "Egyiptommal is egy olyan átfogó megállapodást kell kötnünk, mint amilyet már kötöttünk más térségbeli országgal is annak érdekében, hogy a migrációs válságot kezelni tudjuk" - mondta.
Megjegyezte azt is, hogy a következő tanévre ötszörös az egyiptomi diákok túljelentkezése a magyar állam által fizetett száz egyetemi ösztöndíjas helyre. Ezért az ösztöndíjak számának emelését ígérte.
Az Öböl menti viszályra kitérve Orbán Viktor azt közölte: Magyarország elkötelezett a katari diplomáciai válság mihamarabbi, tárgyalásos megoldása mellett.
Egyiptom és Magyarország politikai kapcsolatai kiválóak, erre alapozva remélhetőleg egyre több magyar befektető vesz részt az egyiptomi gazdaság beruházásaiban, projektjeiben - mondta Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök a fórumon.
Rámutatott: Egyiptom elsősorban a mezőgazdaság, az ipar és az energetikai fejlesztések területén várja a külföldi befektetőket. Egyiptom a közel 100 milliós lakosságával regionális méretekben kaput jelent az észak-afrikai, illetve az afrikai térség országai felé - emelte ki.
Egyiptom stabil ország, az egyiptomi nép azt szeretné, ha minél gyorsabban fejlődne Egyiptom gazdasága, az ország a 2011-es forradalom után arra törekedett, hogy átstrukturálja a gazdaságát, ebben bővítették az állami és a külföldi befektetéseket is - mondta.
Egyiptom minden tekintetben arra törekszik, hogy javuljanak az ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai, ezért támogatják, hogy egyre nagyobb számban jelenjenek meg a külföldi befektetések az országban, ehhez járulnak hozzá az olyan tanácskozások, mint a magyar-egyiptomi üzleti fórum - fejtette ki az elnök.

Az egyiptomi államfő kiemelte: a kétoldalú politikai kapcsolatok mindig erősek voltak, és ez jó alap a gazdasági együttműködéshez. Az elmúlt években jelentős fejlődést értek el a kapcsolatépítésben, és a folyamatos együttműködés a miniszterelnökkel magasabb szintre emeli a kapcsolatokat - értékelt.

Úgy látja, fontos a gazdasági együttműködés megerősítése, és ebben segíthet a délutáni üzleti fórum.


Abdel-Fattáh esz-Szíszi köszönetet mondott Magyarországnak, amiért komoly szerepet játszik Egyiptom érdekeinek képviseletében az Európai Unión belül. Arra is kitért, hogy az Orbán Viktorral folytatott tanácskozásán szó volt a migráció kezeléséről, a szíriai és a líbiai helyzet békés rendezésének lehetőségeiről, továbbá a tartós béke lehetőségéről a Közel-Keleten.

LMP: Elvtelen a magyar kormány külpolitikája
Az LMP megengedhetetlennek és Magyarország számára károsnak tartja, hogy a kormány ahelyett, hogy az Európai Unió védelmi és közös külpolitikájának erősítésére törekedne, egyre inkább katonai diktátorokat és emberi jogokat lábbal tiprókat fogad - reagált az ellenzéki párt elnökségi tagja arra, hogy hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök tárgyalt a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Abdel-Fattáh esz-Szíszi, egyiptomi elnökkel.

Ungár Péter, az LMP országos elnökségének tagja úgy vélte: nemcsak az a baj ezzel a látogatással, hogy elvtelen a magyar külpolitika, hanem az is, hogy ezek "béna dolgok", amelyek miatt Magyarország nem fog pénzhez jutni.
Érthetetlennek tartotta a látogatással kapcsolatos kormányzati "sunnyogást", szerinte az ország külpolitikája nem Orbán Viktor személyes utazási naptáráról kellene, hogy szóljon, hanem arról, hogy Magyarország milyen szövetségi rendszerben politizál.
Feltette a kérdést, hogy az izraeli miniszterelnök közelgő magyarországi látogatása hogyan viszonyul ahhoz az "eklektikus" magyar külpolitikához, amelyben az elmúlt időszakban volt iráni atommegállapodás, törökországi látogatás és találkozás az egyiptomi elnökkel.

A Jobbik köztársasági elnökkel szemben kezdeményezett megfosztási eljárásáról kérdésre válaszolva Ungár Péter elmondta: nem kaptak felkérést a Jobbik-frakciótól az ügyben, de ha ez megtörténik, akkor az elnökség dönt majd arról, hogy támogassák-e a kezdeményezést. 

Hangsúlyozta: Áder János "nem most vesztette el köztársasági elnök jellegét", de az a szomorú, hogy Jobbik csak akkor jött rá erre, amikor saját érdekei sérültek. Ezzel együtt az LMP egyetért azzal, hogy a plakáttörvény alaptörvény-ellenes, és nem lett volna szabad aláírnia az államfőnek - tette hozzá.

Reklám