A gazdasági adatok azt mutatják, hogy a magyar modell működőképes, Magyarország a 2016-ra kitűzött gazdaságpolitikai céljait elérte - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a tavaszi ülésszakot megnyitó napirend előtti felszólalásában, a parlamentben.
Harrach Péter: A gazdasági növekedés a társadalomra is pozitív hatással van
A gazdasági növekedés társadalmi hatásait méltatta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben, Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva. A kisebbik kormánypárt politikusa kiemelte, hogy a foglalkoztatás növekedése jelentősen csökkenti a szegénység kockázatát, a közfoglalkoztatottak egy része visszakerült a normál munkaerőpiacra, "családok élete került egyenesbe". A kiskereskedelmi forgalom növekedését a béremelések hatásával magyarázta, emellett kiemelte, hogy különösen a kiskeresetűek érzik az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését. A kereszténydemokrata politikus az olimpiáról szólva megjegyezte: noha az fővárosi hatáskör, nemzeti érdek. Ennél jobb eszköz nem adódik az országimázs bemutatására - fejtette ki.
A kormányfő úgy fogalmazott: a magyar emberek megdolgoztak az eredményekért, és "pártállásra való tekintet nélkül" jó érzés látni, hogy fokozatosan beérik a munka gyümölcse.
A gazdasági adatokat felsorolva kiemelte az államadósság csökkenését, a gazdaság bővülését, az elért külkereskedelmi többletet, a rekord alacsony munkanélküliséget és a turizmus teljesítményét.
A miniszterelnök a gazdasági mutatókat történelmi távlatba helyezve gazdasági áttörést helyezett kilátásba. A kormányfő arról beszélt, hogy az elmúlt bő 120 évben hasonló fejlődési korszakok váltották egymást Magyarországon. 1900 és 2010 között évente csak 1,5 százalékkal tudott nőni az egy főre jutó nemzeti össztermék, ez elmaradt az uniós fejlődési ütemtől, a felzárkózási kísérletek rendre sikertelennek bizonyultak - mutatott rá.
Kósa Lajos Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólalására válaszolva hétfőn az Országgyűlésben azt mondta, nehéz dolga van az ellenzéknek, mert a számok napnál világosabban alátámasztják, hogy nő a foglalkoztatás, csökken az adósságállomány és nő a GDP. 2017 elején hétszázezer új munkahely volt az országban és ezek nagyobb része piaci munkahely - tette hozzá. A kormánypárti politikus azt mondta, szelektív az ellenzéki képviselők emlékezete, mert miközben a korrupció rettenetes voltáról beszéltek, meg sem említették a valaha volt legnagyobb korrupciós botrányt, a 4-es metró ügyét. Kósa Lajos szerint a többkulcsos adórendszer "brutális adóemelést" jelentene a magyaroknak. Az egykulcsos adórendszer bevezetésének első évében 400 millió forinttal több maradt a családoknál - közölte.
Orbán Viktor kiemelte, hogy 2010 óta a GDP és a fogyasztás üteme is meghaladja az eurózónáét, a foglalkoztatási ráta pedig magasabb az uniós átlagnál. "Magyarország rég nem látott esélyt harcolt ki magának 2010 és 2016 között, ne játsszuk el, inkább váltsuk valóra" - fogalmazta meg kérését a kormányfő a parlamenti pártok felé, akiket arra kért, hogy a történelmi dimenziókat is figyelembe véve alakítsák politikájukat.
Európában egyre többen osztják a magyarok véleményét a migráció ügyében
Orbán Viktor miniszterelnök arra is rámutatott, hogy Európában egyre többen osztják a magyarok véleményét a migráció ügyében. Azt mondta, a legutóbbi uniós miniszterelnöki csúcson a korábbihoz képest már egyre többen támogatták az EU-n kívüli menekülttáborok létrehozását, amely magyar javaslat volt, és a brüsszeliek korábban hallani sem akartak róla. Nekünk magyaroknak nem igazunk van, hanem igazunk lesz - fogalmazott.
Orbán Viktor szólt arról is, hogy a magyar határra nehezedő nyomás nem fog megszűnni a következő években, ezért a határvédelem továbbra is kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági ügy.
Nemzeti konzultáció indul a Magyarország előtt álló veszélyekről
Az öt veszélyforrás közé sorolta a rezsicsökkentés brüsszeli betiltását, az illegális bevándorlást, a külföldi befolyásolási kísérleteket, valamint a magyar adócsökkentést és munkahelyteremtő programokat célzó brüsszeli támadásokat. Ennek az öt támadásnak az elhárítására kidolgozott lépéseket nevezi a kormány új nemzeti politikának, amely megvédi az országot, a nemzeti érdekeket, az elért eredményeket - mondta. A sikeres védekezéshez először egyetértésre van szükség, "minél szélesebb és teljesebb egyetértésre, annál jobb", ezért ezekben a kérdésekben nemzeti konzultáció indul - közölte.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban kijelentette: Magyarország ragaszkodik az energiaár-meghatározás jogához, ez nem "költöztethető" Brüsszelbe.
Egy újabb veszély: A politikát rejtetten befolyásolni próbáló hálózatok
Az ország előtt álló harmadik veszélyforrást - folytatta - az ország politikáját rejtetten, külföldi pénzekkel, szervezetten befolyásolni próbáló hálózatok jelentik. Ezeknek semmi közük a civilekhez, "ezek nemzetközi szervezetek magyarországi lerakatai" - fogalmazott, kijelentve: a kormány átláthatóságot akar, ezért nem fogja hagyni, hogy "a globális tőke" döntsön a magyarok helyett.
Szerinte Brüsszel idén kísérletet tesz arra is, hogy újabb gazdaságszervezési, -irányítási jogosítványokat vonjon magához, ami a magyar adószabályokat sem fogja kímélni. Ezért meg kell védeni "a sikeres magyar adórendszert" - mondta.
Brüsszel a munkahelyvédelmi programokat is támadja
Végül kifejtette: a különböző munkahelyvédelmi támogatások - ilyen például a közmunka, a munkahelyvédelmi akcióterv és a munkahelyteremtő beruházások támogatása - szintén uniós támadás alatt állnak, pedig nem szabad elvenni a nemzetektől ezek biztosítását.
Orbán Viktor hosszan értékelte a gazdasági adatokat is, amelyek szerinte azt mutatják: a magyar modell működőképes, az ország a 2016-ra kitűzött gazdaságpolitikai céljait elérte.
Úgy fogalmazott: a magyar emberek megdolgoztak az eredményekért, és "pártállásra való tekintet nélkül" jó érzés látni, hogy fokozatosan beérik a munka gyümölcse.
Külkereskedelmi rekord, virágzó turizmus
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a magyar külkereskedelem rekordévet zárt tavaly, egy év alatt 10 milliárd eurónyi külkereskedelmi többlet keletkezett. Kitért továbbá arra, hogy 2016 utolsó negyedévben a munkanélküliség rekord alacsony szinten, 4,4 százalékon állt, amitől "karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság". A foglalkoztatottak száma a 2010-es kormányváltás óta több mint 700 ezerrel nőtt, időarányosan tehát jól áll a tíz évre vállalt egymillió új munkahely terve - közölte, megemlítve a turizmus jó teljesítményét is.
Növekedik a CSOK, emelkednek a bérek
Az idei évtől hatályos intézkedések közül megemlítette például a családi adókedvezmény mértékének növelését, az adócsökkentéseket, a minimálbér-emelést, a felsőoktatásban, a megyei kormányhivatalokban dolgozók, a katonák, a rendőrök bérének növelését. Hozzátette: a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozók is csatlakoztak a pedagógus-életpályához, és rendezik a bérét a szociális ágazatban felsőfokú végzettséggel dolgozóknak. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyben is tovább nőttek a bérek, az orvosok után az ápolók helyzete is javult.
Jobbik: nincs érdemi kormányzás
A Jobbik elnöke szerint az emberek nem a budapesti olimpiára, hanem Orbán Viktorra és az országban uralkodó "földesúri mentalitásra" mondtak nemet. A miniszterelnök parlamenti felszólalására válaszul azt felelte: "Magyarország nem az ön tulajdona".
Vona Gábor frakcióvezető-helyettes Orbán Viktort tette felelőssé az olimpiaellenes aláírásgyűjtés sikeréért - a kormányfő szerinte hiába próbálja azt a fővárosra tolni -, mert szerinte a miniszterelnök nem az aranyérmek, hanem "az aranyrudak, a lopott pénz" miatt akart olimpiát.
Kijelentette: nincs érdemi kormányzás, az egészségügy, az oktatás rendbetétele, vagy a korrupció megszüntetése helyett a kabinet épp az ellenkezőjét teszi.
Orbán Viktor: „Nem én szoktam más férfiak szoknyája mövé bújni”
A miniszterelnök a Jobbik elnökének úgy felelt, érti, hogy kiabál, mert bajban van: "Így szoktak járni azok, akik eladják a pártjuk lelkét". Hozzátette: ne rá legyen dühös, ha csinált egy antiszemita pártból egy filoszemita pártot, egy EU-ellenesből egy EU-barátot, egy bevándorlásellenesből egy bevándorláspártit.
Önök is tartsák be a törvényeket! Az érpataki modellt ne alkalmazzák országosan, mert "amit önök csinálnak Érpatakon, azt a lakásmaffia is megirigyelheti" - tette hozzá.
Hozzátette: ma azért jut fejlesztésekre, mert nem engedik, hogy "az önökhöz hasonló alakok ellopják" a forrásokat, Magyarország ma azért erősödik, "mert önöket, korrupt jobbikos politikusokat sikerül ellenzékben tartani".
Vona Gábornak, aki azzal is bírálta, hogy Tarlós István főpolgármester mögé bújik, úgy válaszolt: "nem szoktam én, illetve nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni".
MSZP: a miniszterelnök az emberek valós problémáival foglalkozzon!
A miniszterelnök az emberek valós problémáit helyezze az új nemzeti politikája középpontjába! - szólított fel az MSZP frakcióvezetője Orbán Viktor napirend előtti felszólalására reagálva.
Tóth Bertalan azt mondta, a miniszterelnök jöjjön ki az elefántcsonttoronyból, az embereknek nem méregdrága atomerőműre, nem stadionokra, nem olimpiára, hanem biztos megélhetésre van szükségük. Hozzátette: a kormányfő statisztikai számoknak nézi az embereket.
Szerinte a kormányfő összeesküvés-elméleteket gyárt, háttérhatalmakról beszél.
"Ugyan már, én is szeretem a scifit", de a valóság egészen más - közölte.
A szocialista politikus azt mondta, miközben a miniszterelnök "fiktív háborúkat" indít felszámolja a sajtó-, a szólásszabadságot, a civil társadalmat, "Putyinabb akar lenni Putyinnál".
Hozzátette: az MSZP régóta szorgalmazza, hogy a biztos megélhetés érdekében legyen nettó 100 ezer forint a minimálbér, de úgy, hogy a vállalkozások terhei ne nőjenek.
„Az ellenzék tagjai futnak az életükért, be akarnak jutni a következő parlamentbe”
A miniszterelnök az egész ellenzéket bírálva kijelentette: tagjai egymással futnak versenyt.
"Futnak az életükért, be akarnak jutni a következő parlamentbe", amihez a kormány csak kísérleti tárgyként szolgál, de "ha demagógiában akarnak versenyezni, mi annak nem állunk az útjába".
A minimálbérről szóló döntést is közös sikernek nevezte, amelyet a gazdaság szereplői kötöttek, vagyis aki szerint az rossz a gazdaságnak, "az nem tudja, mit beszél". Hozzátette: nem ismer olyan kormányt, amely olyan mértékben emelte volna a béreket, mint a Fidesz-KDNP közös kabinet.
A szocialisták frakcióvezetőjének "csökkenő, de még meglévő tisztelettel" azt mondta: szóljon arról is, hogy pártja vette el a 13. havi nyugdíjat, emelte jelentősen az energiaárakat, de nem mond igazat az sem, aki azt állítja, hogy a nyugdíjemelés nem éri el az inflációt.
Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy a közös európai energiapolitika keretében is az Országgyűlés és a magyar kormány kezében maradjon az energiaár meghatározása - hangsúlyozta, amihez támogatást remélt.
LMP: a kormányból hiányzik az akarat, hogy az emberek problémáival foglalkozzon
Az LMP szerint a kormányban nincs meg az akarat, hogy az emberek problémáival foglalkozzon.
Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője hétfőn az Országgyűlésben a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva rámutatott: az elmúlt hetekben a magyar emberek világosan kifejezték, hogy milyen konzultációt akarnak, és ezt úgy hívják: olimpiai népszavazás.
Utalva a makrogazdasági felsorolásokra azt mondta: gyerekkorában hallott a mostanihoz hasonló beszámolókat, és nem kívánja vissza ezt az időszakot. Ha valós gazdasági növekedés van, akkor abból miért nem jut mindenkinek? - tette fel a kérdést. Kitért arra is, hogy az egykulcsos adórendszer nem működik, azzal mindenki rosszul jár, aki átlagbér alatt keres, márpedig a magyar dolgozók háromnegyede ilyen.
Az ellenzéki politikus azt mondta: nem öt veszélyről, hanem öt lehetőségről és feladatról akar hallani. Szél Bernadett ilyen feladatként jelölte meg, hogy aki nyolc órát dolgozik, az tisztességesen meg tudjon élni.
„A nepáli vendégmunkásoktól még nem kell tartani”
Az LMP-nek annyit felelt: a nepáli vendégmunkásokat még nem érzi azonnali fenyegetésnek, ha lesz aktuálisabb felvetésük, azzal szívesen foglalkozik majd.
Hangsúlyosan szólt azokról az eredményekről, amelyeket 2010 és 2015 között ért el az ország, a többi közt arról: jelentősen csökkent azon családok száma, amelyeknek nem probléma a hiteltörlesztés, egy hirtelen kiadás vagy egy nyaralás finanszírozása.
Jobbik: miért nem szüntetik meg a hálapénzt?
Lukács László György (Jobbik) a hálapénzt a mai egészségügyi rendszer egyik legfőbb jellemzőjének nevezte. Ez sokkal inkább a félelem bére, és kevés köze van a hálához - jegyezte meg, hozzátéve: a Jobbik által indított valódi nemzeti konzultáción az emberek világossá tették, a hálapénzzel le kell számolni, s 90 százalék egyértelműen jelezte: rossz irányba halad a kormány a hálapénz megítélését illetően.
Rétvári Bence: A kormány a béremelésekkel segít a helyzeten
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában közölte: a hálapénzt egyértelműen mindenki elutasítja. Az mindenki számára megalázó, igazságtalan, és meg kell szüntetni - rögzítette.
Kitért arra, hogy a kormány a béremelés útjára lépett, aminek forrása első ízben a chipsadó volt. Ebből tudtak 10 milliárdokat visszaforgatni az egészségügybe. Első lépésként a bér 27 százalékkal nőtt, majd 2014-ben a mozgó bérelemek is ennyivel nőttek, tavaly pedig újabb béremelés történt. Tavaly szeptemberben az orvosok keresete 107 ezerrel emelkedett, jövőre pedig további 100 ezerrel nő, míg az ápolóké majdnem száz százalékkal bővül 2012 és 2019 között.
A Jobbik azonban egyik béremelést sem támogatta a parlamentben, a képviselő családi cége pedig egészségügyi dolgozókat közvetített Írországba - jegyezte meg az államtitkár.
LMP: miért nem tett Szijjártó Péter feljelentést a Kiss Szilárd ügyben?
Szél Bernadett (LMP) előbb a külügyi tárca vezetőjét hiányolta az ülésről, majd arról beszélt, hogy Szijjártó Péter elmenekült a felelősség elől, s nem tett feljelentést, amikor értesült Kiss Szilárd moszkvai tevékenységéről.
Magyar Levente: Szijjártó Péternek és Kis Szilárdnak semmi köze egymáshoz
Magyar Levente államtitkár közölte: a miniszter külföldi elfoglaltsága miatt nem tud jelen lenni, majd felsorolta az elmúlt héten hány országban tett látogatást. Hozzátette: Kiss Szilárdnak és Szijjártó Péternek a világon semmi köze nincs egymáshoz. Jelezte: a rendőrség 2015-ben kereste meg a tárcát, és ekkor a jelentést átadták. Az ügy jogi és nem közigazgatási kérdés - tette hozzá.
Fidesz: hány alagútban folyt el a 4-es metró pénze?
Kucsák László (Fidesz) a 4-es metró kivitelezésével kapcsolatban tapasztalt szabálytalanságokról kérdezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékesét. A képviselő elmondása szerint az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 400 milliárd forintnyi szerződést vizsgált, ebből szabálytalansággal 272 milliárd, bűncselekménnyel, csalással, visszaéléssel 167 milliárd forint érintett.
Közölte, egyes sajtóhírek szerint a baloldali városvezetés idején nyílt titok volt, hogy 40 százalékos kenőpénzt kértek az egyik konzorciumtól. Ha ekkora volt a korrupció, akkor miért lepődünk meg, hogy a végösszeg az eredetileg tervezett négyszeresére rúgott? - tette fel a kérdést.
Fónagy János, a szaktárca parlamenti államtitkára az interpellációra úgy válaszolt: sokan tették fel a kérdést, hogy szükség van-e a beruházásra, amelyet egy tízéves megvalósíthatósági tanulmányra alapoztak.
Az OLAF-jelentésből az is látszik, hogy nemcsak uniós, hanem magyar költségvetési pénzek is érintettek, egyértelmű, hogy a felelősség a baloldali kormányokat és a Demszky-féle budapesti városvezetést érintik.
Jelenleg a nyomozóhatóság vizsgálódik, ha bebizonyosodik, hogy bűncselekményt követtek el, akkor a költségvetést ért kár miatt az okozó személyeknek, gazdasági társaságoknak kell helytállnia.
Kucsák László elfogadta az államtitkár válaszát, megjegyezve, hogy az MSZP párkasszájába is kerülhettek pénzek.
Fidesz: milyen hatásai lesznek az adócsökkentésnek?
Halász János (Fidesz) arról beszélt, hogy kevés olyan makrogazdasági mutató van, amelyik ne mutatna pozitív képet. A politikus azt kérdezte, hogy az adócsökkentéseknek milyen hatásai lesznek 2017-ben.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára közölte: a Fidesz-KDNP kormány már 2010-ben meghatározta, hogy amint a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, csökkenteni kell az adókat. Az elmúlt években minden jelentős adónemben csökkentést hajtottak végre, miközben mérsékelték az áfarést is - emelte ki.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország mellett öt uniós országban egykulcsos a személyi-jövedelemadó és annak csak Bulgáriában alacsonyabb a mértéke. A családi adókedvezmény is folyamatosan nő, a társasági adó egységesen kilenc százalékra mérséklődött - emelte ki. A kormány idén is az adócsökkentés politikáját fogja folytatni - összegzett az államtitkár. A képviselő elfogadta a választ.
A KDNP a családtámogatásról
Vejkey Imre (KDNP) a családtámogatási rendszer eredményeiről, az idei változásokról és a közeljövő terveiről kérdezett. A képviselő úgy fogalmazott: az ország anyagi erejéhez mérten a lehető legnagyobb támogatást kell nyújtani a családoknak.
Az idei évkezdet milyen változásokat hozott illetve hoz a családok életében, milyen intézkedéseket tervez a kormány? - érdeklődött.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára hangsúlyozta, a kormánynak kiemelt célja a családok megerősítése. Nem volt még olyan év, amikor ne bővült volna a családtámogatás rendszere, a támogatásra idén a költségvetésben 1741 milliárd forint áll rendelkezésre, ami tíz százalékkal több a tavalyinál - tette hozzá. Egyúttal hangsúlyozta, hogy intézkedéseik nyomán 2010 óta 1350 milliárd forint maradt a családoknál. A képviselő a választ elfogadta.
