Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Diaszpóra Tanács V. ülésén a Várkert Bazárban arról beszélt, titkos háttér-megállapodás született az Európai Unió és Törökország között arról, hogy az unió még négy-ötszázezer szír migránst fogad be és oszt szét kötelező jelleggel a tagállamok között. Magyarország ezt nem fogadja el.
A következő hetekben, hónapokban azt fogják látni, hogy Magyarország minden erejét latba vetve azért küzd majd, hogy ne jöjjön létre egy olyan európai gyakorlat, amely szerint a tagállamok számára valakik megmondhatnák, hogy kikkel kellene együtt élnünk, befogadva őket – mondta tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Diaszpóra Tanács V. ülésén. Szerinte ugyanis eddig „féltitkos állapotban” sikerült tartani – bár a német sajtóban már lehetett olvasni erről –, hogy a vasárnapi uniós-török megállapodáson túl a héten Berlinben bejelentik, hogy még négy-ötszázezer szír menekültet egyenesen be kellene hozni Törökországból az Európai Unióba. Orbán Viktor feltételezését azzal támasztotta alá, hogy azt már a máltai miniszterelnöki csúcson nyilvánosan is felvetették. A tagállamok viszont világossá tették, ezt nem fogadják el. Mint mondta, óriási nyomás lesz a visegrádi országokon, hiszen ha erről már megegyeztek Berlinben, akkor kötelező erővel szét is kell osztani őket Európában. „Nem lesz könnyű a helyzet, mert ezt nem tudjuk elfogadni” – magyarázta.
A miniszterelnök szerint a migráció támogatására „abszurd koalíció” jött létre az embercsempészekből és foglalkoztatottjaikból, az üzletemberek által fizetett jogvédőkből és az unió egyes vezető politikusaiból. Beszállítják Európába a bevándorlókat, megszervezik az útjukat, hatályon kívül helyezik a normális migránspolitikát lehetővé tevő törvényeket. Elmondta, a migránsok olyan területekről érkeznek, amelyekkel háborúban állunk. Azt is abszurdnak minősítette, hogy ma egy illegális bevándorló könnyebben átjut a schengeni határokon, mint egy uniós polgár. Elképesztőnek tartja, hogy az ide érkezők igénye az, távolítsák el az őshonos többség vallási szimbólumait, mert azok sértik az érzékenységüket.
Kifejtette, a migráció a gazdasági mellett civilizációs és kulturális természetű kérdéseket is felvet. Ha a mostani folyamatok folytatódnak, akkor Európa megszűnik demokratikus kontinens lenni, ha ezt nem akarjuk, változtatásra van szükség. Úgy vélekedett, felveti az európai demokrácia jövőjének kérdését, hogy nő a szakadék a politikai elit és a nép akarata között. Hangsúlyozta, a liberális politikával az emberek ma nem értenek egyet. Ezért a mostani korszak helyett – annak minden érdemét elismerve – demokratikus korszakot kell nyitni az Európai Unióban. Erre azért van szükség, hogy meg tudjuk védeni a nyugati civilizáció bölcsőjét.
Hangsúlyozta, magyar és közép-európai javaslatokat kell megfogalmazni az unió reformjára.
Hazánk öt év alatt elért eredményeiről úgy fogalmazott, ma már négymillió felett van a dolgozók száma, 1991 óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon. A rezsicsökkentés eredményeként az infláció gyakorlatilag megszűnt, és a reáljövedelmek öt százalékkal nőttek tavaly, ami az idén is folytatódott. Szerinte az alsó középosztály helyzete stabilizálódott, és érzékelhető ütemben javul. A mélyszegénységben élők száma tavaly százhatvanhatezerrel csökkent. A biztonság és a rend területén jól állunk, az európai középmezőny előtt helyezkedünk el a bűncselekmények számát és a biztonságérzetet tekintve.
Azt is mondta, a diaszpóra magyarsága sikeres, megbecsült, komoly, fontos csatákat vívó, szép perspektívával bíró ország külső erőihez tartozik. „Eljött a pillanat, amikor az a kényelmetlen érzés, hogy magyarnak lenni kritikát vált ki, elmúlik, és lépésről lépésre megérdemelt elismeréssé változik” – jelentette ki. Hozzátette, az ország sikerességét ma már olyan fényes tekintetű helyeken sem illik kétségbe vonni, mint Brüsszel. Szerinte a magyar megoldások jó szívvel ajánlhatók mindenki figyelmébe.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, hatvanezer állampolgársági megállapítást végeztek el, és a közel hétszáznegyvenezer esküt tevővel együtt az év végére mintegy nyolcszázezer új magyar állampolgár lesz. A ciklus végére egymillió lesz azok száma, akik magyar állampolgárrá válnak. A politikus ismertette a Magyar Diaszpóra Tanács által tegnap egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozatot, amely sikeresnek ítéli a honosítást és az állampolgárság megállapítását, és bíznak benne, hogy a lehetőséggel minél többen élnek majd a jövőben.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke cáfolta Orbán Viktor miniszterelnök négy-ötszázezer újabb szír befogadásáról szóló, titkos háttérmegegyezést emlegető kijelentését. Az MTI által idézett osztrák hírügynökség azonban felhívta a figyelmet, a török-uniós csúcs előtt Angela Merkel német kancellár hét állam képviselőjét tanácskozásra hívta, hogy megbeszéljenek egy ilyen jellegű lépést. A kancellár közölte, konkrét számokban nem állapodtak meg, a cél azonban az, hogy az illegális migrációt a legális migrációval helyettesítsék.
