A Magyar Nemzeti Bank (MNB) emelte GDP-előrejelzését: az idén a korábban várt 3,9 százalékkal szemben 4,2 százalékos bővülést vár, a jövő évi növekedési előrejelzését pedig 3,3 százalékra emelte a korábban várt 3,2-ről a kedden közzétett inflációs előrejelzésében.
Az inflációs várakozás nem változott, az idén 2,5 százalék, jövőre 2,9 százalék, 2020-ra 3,0 százalékos inflációval számol a jegybank. A mostani előrejelzés szerint a GDP 2020-ban 2,7 százalékkal bővül majd.
Az MNB legutóbbi, decemberi jelentése a gazdasági növekedést 2018-ban 3,9 százalékra várta, úgy számolták, hogy utána lassul: 2019-ben 3,2 százalék, 2020-ban 2,7 százalék lesz.
Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az európai uniós források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A növekedéshez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány programjai - húzták alá. Megjegyezték, 2019-től fokozatosan lassul a gazdasági növekedés. A belső kereslet élénkülésével párhuzamosan a hazai kibocsátás a potenciális szintje közelében alakul - állapították meg a közleményben.
Előretekintve a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének, és úgy látják, az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése a következő hónapokban is folytatódik. A folyó fizetési mérleg GDP-arányos egyenlege ugyanakkor szerintük a 2016-os 6 százalékos historikus csúcsról az erősödő belső kereslet hatására az idén 2 százalék alá mérséklődik. Azt is hozzátették, hogy a fizetési mérleg hosszabb távon pozitív tartományban marad.
Az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a kockázati mutatók összességében emelkedtek - állapította meg a testület, amelynek tagjai szerint a kockázatvállalási hajlandóságot a globálisan meghatározó jegybankok jövőbeli monetáris politikájával kapcsolatos várakozások befolyásolták leginkább.
A monetáris tanács arra is felhívta a figyelmet: a régió országaiban várt inflációs pályák és az inflációs célkövető rendszerek sajátosságai miatt a piaci árazások a régiós jegybankok közötti eltérő monetáris politikai irányultság fennmaradását valószínűsítik.
Az elmúlt hónapokban a piac által árazott hozamgörbe rövid oldala felfelé tolódott, miközben a laza monetáris kondíciók tartós tartására vonatkozó jegybanki iránymutatás nem változott - jegyezték meg a közleményben. Azt is hozzátették: a hazai hosszú felárak az év elején megfigyelt nemzetközi hozamemelkedéssel párhuzamosan nőttek, hosszabb horizonton vizsgálva azonban az euróövezeti és régiós hozamokhoz viszonyított felárak érdemben csökkentek.
